2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Júniusi évfordulók, 2014

Júniusi évfordulók, 2014

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

ALBRICH KONRÁD (Nagyszeben, 1889. jún. 17. – München, 1959. febr. 1.): orvos, szemész, egyetemi tanár. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd egyetemi tanulmányokat folytatott Münchenben és Kielben. Orvosi oklevelét 1912-ben Bp.-en szerezte, majd katonaorvosi szolgálatot vállalt, előbb a bp.-i 22. sz. helyőrségi kórházban, később Nagyszebenben. Elsősorban sebészettel és szemészettel foglalkozott. Az I. világháború alatt a harctéri betegellátásnál végzett tevékenységéért több magas kitüntetésben részesült. Leszerelése után a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem szemészeti klinikáján tanársegéd, majd a Somogy megyei kórház szemész főorvosa lett. 1922-től ismét – az időközben Pécsre áttelepült – Erzsébet Tudományegyetem szemészeti klinikáján működött, ahol 1923-ban magántanári képesítést nyert. 1928-ban rendkívüli tanár, 1930-tól pedig a szemészet nyilvános rendes tanára Pécsett. Gazdag szakirodalmi tevékenységet fejtett ki hazai és külföldi szaklapokban. 1945 után Svájcban, később az NSZK-ban folytatott gyakorlatot. Fontos műve: A szembetegségek és szemtünetek összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel (Bp., 1929).

KAPUSI IMRE (Szászrégen, 1884. jún. 18. – Seattle, USA, 1978. aug. 17.): közgazdasági író. A század elején felsőkereskedelmi iskolai tanár Marosvásárhelyen. A közgazdasági nevelésről és szociológiai kérdésekről értekezett, a Sanderson-iskolatípus előharcosa Erdélyben. A Zord Idő hat folytatásban közölte Közgazdasági nevelés (1920. 6-11. sz.), majd Erdőpusztítás (1920. 13. sz.) és a fehér–néger kérdést tárgyaló első értekezletről szóló Faji kongresszus (1920. 14. sz.) c. tanulmányát. Munkásságát a 20-as években Győrött folytatta. Fő műve: Közgazdasági középiskolát! (Marosvásárhely, 1921).

FOLLINUSZ AURÉL (Brassó, 1854. jún. 29. – Újpest, 1922. ápr. 13.): színész, író. 16 éves korától vándorszínész. 1888–90-ben a Népszínház rendezője, 1899-től a kolozsvári színház igazgatója. Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1910-ben nyugalomba vonult. Népszínműveit az egész országban nagy sikerrel játszották; különösen a Szeget szeggel (1883) és Náni (1889) címűt. Ezek 1912-ben meg is jelentek. Több francia és német színművet fordított magyarra.

(Folytatjuk)

 

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.   

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató