Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-06-26 16:12:02
Júniusi évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
ALBRICH KONRÁD (Nagyszeben, 1889. jún. 17. – München, 1959. febr. 1.): orvos, szemész, egyetemi tanár. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd egyetemi tanulmányokat folytatott Münchenben és Kielben. Orvosi oklevelét 1912-ben Bp.-en szerezte, majd katonaorvosi szolgálatot vállalt, előbb a bp.-i 22. sz. helyőrségi kórházban, később Nagyszebenben. Elsősorban sebészettel és szemészettel foglalkozott. Az I. világháború alatt a harctéri betegellátásnál végzett tevékenységéért több magas kitüntetésben részesült. Leszerelése után a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem szemészeti klinikáján tanársegéd, majd a Somogy megyei kórház szemész főorvosa lett. 1922-től ismét – az időközben Pécsre áttelepült – Erzsébet Tudományegyetem szemészeti klinikáján működött, ahol 1923-ban magántanári képesítést nyert. 1928-ban rendkívüli tanár, 1930-tól pedig a szemészet nyilvános rendes tanára Pécsett. Gazdag szakirodalmi tevékenységet fejtett ki hazai és külföldi szaklapokban. 1945 után Svájcban, később az NSZK-ban folytatott gyakorlatot. Fontos műve: A szembetegségek és szemtünetek összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel (Bp., 1929).
KAPUSI IMRE (Szászrégen, 1884. jún. 18. – Seattle, USA, 1978. aug. 17.): közgazdasági író. A század elején felsőkereskedelmi iskolai tanár Marosvásárhelyen. A közgazdasági nevelésről és szociológiai kérdésekről értekezett, a Sanderson-iskolatípus előharcosa Erdélyben. A Zord Idő hat folytatásban közölte Közgazdasági nevelés (1920. 6-11. sz.), majd Erdőpusztítás (1920. 13. sz.) és a fehér–néger kérdést tárgyaló első értekezletről szóló Faji kongresszus (1920. 14. sz.) c. tanulmányát. Munkásságát a 20-as években Győrött folytatta. Fő műve: Közgazdasági középiskolát! (Marosvásárhely, 1921).
FOLLINUSZ AURÉL (Brassó, 1854. jún. 29. – Újpest, 1922. ápr. 13.): színész, író. 16 éves korától vándorszínész. 1888–90-ben a Népszínház rendezője, 1899-től a kolozsvári színház igazgatója. Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1910-ben nyugalomba vonult. Népszínműveit az egész országban nagy sikerrel játszották; különösen a Szeget szeggel (1883) és Náni (1889) címűt. Ezek 1912-ben meg is jelentek. Több francia és német színművet fordított magyarra.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.