Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-07-10 15:33:55
Júliusi évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
MAKKAI LÁSZLÓ (Kolozsvár, 1914. júl. 10 – Bp., 1989. dec. 1.): történész, református teológiai akadémiai tanár, az MTA tagja (l. 1985, r. 1987). Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban, a kolozsvári és a bp.-i tudományegyetemen végezte. 1936-ban költözött Bp.-re és szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1936-40-ben az Országos Széchényi Könyvtár, 1940-41-ben a miniszterelnökség tisztviselője. 1941-45-ben Kolozsvárott az Erdélyi Tudományos Intézet tanára. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a Román történelem, különös tekintettel balkáni és magyar kapcsolataira c. tárgykörből a kolozsvári tudományegyetemen. 1940–44-ben a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének titkára, ill. t. titkára. 1945-49-ben a Kelet-európai Tudományos Intézet munkatársa. 1946-ban a Kelet-európai társadalomtörténet c. tárgykörből magántanári képesítést szerzett a bp.-i tudományegyetemen. 1949-től az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, 1961-től főmunkatársa, 1976-tól tudományos tanácsadója. 1955-ben a történettudomány kandidátusa, 1970-ben doktora lett. 1971-től a Debreceni Ref. Teológiai Akadémián az egyháztörténet tanára, 1974-től az Orsz. Ref. Gyűjteményi Tanács elnöke. 1964-84 között a Világtörténet c. folyóirat főszerkesztője. 1977-től a Confessio c. folyóirat szerk. bizottságának ügyvezető elnöke. 1982–87-ben a Magyar Történelmi Társaság elnöke. Munkásságának első szakaszában főként Erdély közép- és újkori történetével, a magyar–román történelmi kapcsolatokkal foglalkozott. 1949 után kezdetben 16–17. sz.-i eszme- és társadalomtörténet, majd a 17. sz.-i gazdaságtörténet és parasztmozgalmak, az anyagi kultúra és termelőerők fejlődésének vizsgálata és a protestáns egyháztörténet, valamint a művelődéstörténet került kutatásainak középpontjába. Jelentős eredményeket ért el a 17. sz.-i angol-magyar történeti kapcsolatok és Bethlen Gábor korának feltárásában. Fontos művei:. Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok (Kolozsvár, 1935); Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről (vál., összeáll., I-X., Bp., 1941); Erdélyi városok (Bp., 1940; németül, angolul, franciául is); Documenta historiam valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 (szerk. Fekete Nagy Antallal, Bp., 1941); A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra (társszerző, szerk., Gáldi Lászlóval, Bp., 1941, németül 1942); Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár, 1942); Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben (németül, Bp., 1942); Erdély népei a középkorban (Magyarok és románok, I., Bp., 1943); Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron (Kolozsvár, 1943); Erdély története (Bp., 1944; franciául Bp.-Párizs, 1946); Magyar-román közös múlt (Bp., 1948, 1989); A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen (Bp., 1952); I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648) (Bp., 1954); A felsőtiszavidéki parasztfelkelés 1631-32 (Bp., 1954); A kuruc nemzeti összefogás előzményei (Népi felkelések Magyarországon 1630-32-ben) (Bp., 1956); Magyarország története I-II. (társszerző, szerk., Bp., 1958); Oliver Cromwell beszédeiből, leveleiből (vál., bev., Bp., 1960); Árpád-kori és Anjou-kori levelek (vál., bev., Mezey Lászlóval, Bp., 1960); Az emberiség története (Bp., 1960); A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata (Bp., 1963); A magyar bélyegek monográfiája (I, Bp., 1965); A tudomány forradalma Angliában (összeáll., bev. Bp., 1966); Angliai Erzsébet (Bp., 1967); A középkor története (Bp., 1968); A polgári forradalmak és az újkor (Incze Miklóssal, Bp., 1969); A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Bp., 1971); Die Geschichte Ungarns (társszerző, Bp., 1971) A History of Hungary (társszerző, Bp., 1973); A reneszánsz világa (Bp., 1974); A feudális mezőgazdaság (Gödöllő, 1979); Bethlen Gábor emlékezete (összeáll., bev., Bp., 1980); Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből, 1867-1978 (szerk. Bartha Tibor, Bp., 1983); Debrecen város művelődéstörténete (Debrecen, 1984); Magyarország története 1526-1686 (Bp., 1985).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.