2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Júliusi évfordulók, 2014

Júliusi évfordulók, 2014

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

MAKKAI LÁSZLÓ (Kolozsvár, 1914. júl. 10 – Bp., 1989. dec. 1.): történész, református teológiai akadémiai tanár, az MTA tagja (l. 1985, r. 1987). Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban, a kolozsvári és a bp.-i tudományegyetemen végezte. 1936-ban költözött Bp.-re és szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1936-40-ben az Országos Széchényi Könyvtár, 1940-41-ben a miniszterelnökség tisztviselője. 1941-45-ben Kolozsvárott az Erdélyi Tudományos Intézet tanára. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a Román történelem, különös tekintettel balkáni és magyar kapcsolataira c. tárgykörből a kolozsvári tudományegyetemen. 1940–44-ben a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének titkára, ill. t. titkára. 1945-49-ben a Kelet-európai Tudományos Intézet munkatársa. 1946-ban a Kelet-európai társadalomtörténet c. tárgykörből magántanári képesítést szerzett a bp.-i tudományegyetemen. 1949-től az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, 1961-től főmunkatársa, 1976-tól tudományos tanácsadója. 1955-ben a történettudomány kandidátusa, 1970-ben doktora lett. 1971-től a Debreceni Ref. Teológiai Akadémián az egyháztörténet tanára, 1974-től az Orsz. Ref. Gyűjteményi Tanács elnöke. 1964-84 között a Világtörténet c. folyóirat főszerkesztője. 1977-től a Confessio c. folyóirat szerk. bizottságának ügyvezető elnöke. 1982–87-ben a Magyar Történelmi Társaság elnöke. Munkásságának első szakaszában főként Erdély közép- és újkori történetével, a magyar–román történelmi kapcsolatokkal foglalkozott. 1949 után kezdetben 16–17. sz.-i eszme- és társadalomtörténet, majd a 17. sz.-i gazdaságtörténet és parasztmozgalmak, az anyagi kultúra és termelőerők fejlődésének vizsgálata és a protestáns egyháztörténet, valamint a művelődéstörténet került kutatásainak középpontjába. Jelentős eredményeket ért el a 17. sz.-i angol-magyar történeti kapcsolatok és Bethlen Gábor korának feltárásában. Fontos művei:. Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok (Kolozsvár, 1935); Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről (vál., összeáll., I-X., Bp., 1941); Erdélyi városok (Bp., 1940; németül, angolul, franciául is); Documenta historiam valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 (szerk. Fekete Nagy Antallal, Bp., 1941); A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra (társszerző, szerk., Gáldi Lászlóval, Bp., 1941, németül 1942); Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár, 1942); Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben (németül, Bp., 1942); Erdély népei a középkorban (Magyarok és románok, I., Bp., 1943); Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron (Kolozsvár, 1943); Erdély története (Bp., 1944; franciául Bp.-Párizs, 1946); Magyar-román közös múlt (Bp., 1948, 1989); A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen (Bp., 1952); I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648) (Bp., 1954); A felsőtiszavidéki parasztfelkelés 1631-32 (Bp., 1954); A kuruc nemzeti összefogás előzményei (Népi felkelések Magyarországon 1630-32-ben) (Bp., 1956); Magyarország története I-II. (társszerző, szerk., Bp., 1958); Oliver Cromwell beszédeiből, leveleiből (vál., bev., Bp., 1960); Árpád-kori és Anjou-kori levelek (vál., bev., Mezey Lászlóval, Bp., 1960); Az emberiség története (Bp., 1960); A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata (Bp., 1963); A magyar bélyegek monográfiája (I, Bp., 1965); A tudomány forradalma Angliában (összeáll., bev. Bp., 1966); Angliai Erzsébet (Bp., 1967); A középkor története (Bp., 1968); A polgári forradalmak és az újkor (Incze Miklóssal, Bp., 1969); A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Bp., 1971); Die Geschichte Ungarns (társszerző, Bp., 1971) A History of Hungary (társszerző, Bp., 1973); A reneszánsz világa (Bp., 1974); A feudális mezőgazdaság (Gödöllő, 1979); Bethlen Gábor emlékezete (összeáll., bev., Bp., 1980); Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből, 1867-1978 (szerk. Bartha Tibor, Bp., 1983); Debrecen város művelődéstörténete (Debrecen, 1984); Magyarország története 1526-1686 (Bp., 1985).

(Folytatjuk)

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató