Híres erdélyi magyarok
2015-02-19 14:47:24
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
JAKAB ELEK (Szentgerice, 1820. febr. 13 – Bp., 1897. júl. 22.): történetíró, levéltárnok, az MTA tagja (l. 1870, r. 1889). 1841-ben erdélyi kincstári hivatalnok. 1849-ben Bem erdélyi és bánsági hadjárataiban harcolt, majd fogságot szenvedett. Kiszabadulva történelmi tanulmányokhoz fogott. 1861-től az erdélyi főkormányszéki levéltár munkatársa, 1863-ban alig., 1867-ben ig., majd 1875-től a bp.-i Országos Levéltár allevéltárnoka, 1893-ban h. vezetője lett. Főleg a 16–19. sz.-i Erdéllyel foglalkozott számos tanulmányban. Szerk. Mikó Imrével az Erdélyi Tört. Adatok I–III. kötetét. Fontosabb művei: Kolozsvár története (I–III. Pest, 1870); A királyföldi viszonyok ismertetése (I–II. Pest, 1871–76); Br. Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpöre (I–II. Kolozsvár, 1876); A levéltárakról (Bp., 1877); Tanulmányok Erdély XVIII. századi történetéből (Bp., 1877); Szabadságharcunk történetéhez (Bp., 1881); Az MTA kézirattárának ismertetése (Bp., 1892). Irod. Gál Kelemen: J. E. élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 1938).
DE GERANDO ANTONIA (Párizs, 1845. febr. 13 – Kolozsvár, 1914. ápr. 9.): pedagógus, írónő, ~ Ágost leánya. Párizsban nevelkedett, ahol tanári oklevelet szerzett, 1872-től Mo.-on élt, és Bp.-en a nőegylet intézetében, valamint a kézimunka-iparisk.-ban és előkelő családoknál tanított. 1880-tól a kolozsvári felső leányisk. ig.-ja. 1895-ben latin tanfolyamot nyitott. 1912-ben nyugdíjazták. Franciára fordította Jókai A kőszívű ember fiai c. regényét (Paris, 1880). Fontosabb munkái: A munka történetének rövid vázlata (Bp., 1880); Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya (Kolozsvár, 1880); Neveléstan (Kolozsvár, 1881); Háztartástan (Kolozsvár, 1883); Francia felsőbb leányiskolákról (Bp., 1885); Ifjúsági színművek (Bp., 1891); Gróf Teleki Blanka élete (Bp., 1892); Reformjavaslatok a felsőbb leányiskolákra nézve (Kolozsvár, 1896); A nő szerepe a mai középoktatásban minálunk (Kolozsvár, 1904). Irod. Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közl. (1914 47. sz.)
(Folytatjuk)