2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 
 
 
JAKAB ELEK (Szentgerice, 1820. febr. 13 – Bp., 1897. júl. 22.): történetíró, levéltárnok, az MTA tagja (l. 1870, r. 1889). 1841-ben erdélyi kincstári hivatalnok. 1849-ben Bem erdélyi és bánsági hadjárataiban harcolt, majd fogságot szenvedett. Kiszabadulva történelmi tanulmányokhoz fogott. 1861-től az erdélyi főkormányszéki levéltár munkatársa, 1863-ban alig., 1867-ben ig., majd 1875-től a bp.-i Országos Levéltár allevéltárnoka, 1893-ban h. vezetője lett. Főleg a 16–19. sz.-i Erdéllyel foglalkozott számos tanulmányban. Szerk. Mikó Imrével az Erdélyi Tört. Adatok I–III. kötetét. Fontosabb művei: Kolozsvár története (I–III. Pest, 1870); A királyföldi viszonyok ismertetése (I–II. Pest, 1871–76); Br. Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpöre (I–II. Kolozsvár, 1876); A levéltárakról (Bp., 1877); Tanulmányok Erdély XVIII. századi történetéből (Bp., 1877); Szabadságharcunk történetéhez (Bp., 1881); Az MTA kézirattárának ismertetése (Bp., 1892). Irod. Gál Kelemen: J. E. élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 1938).
DE GERANDO ANTONIA (Párizs, 1845. febr. 13 – Kolozsvár, 1914. ápr. 9.): pedagógus, írónő, ~ Ágost leánya. Párizsban nevelkedett, ahol tanári oklevelet szerzett, 1872-től Mo.-on élt, és Bp.-en a nőegylet intézetében, valamint a kézimunka-iparisk.-ban és előkelő családoknál tanított. 1880-tól a kolozsvári felső leányisk. ig.-ja. 1895-ben latin tanfolyamot nyitott. 1912-ben nyugdíjazták. Franciára fordította Jókai A kőszívű ember fiai c. regényét (Paris, 1880). Fontosabb munkái: A munka történetének rövid vázlata (Bp., 1880); Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya (Kolozsvár, 1880); Neveléstan (Kolozsvár, 1881); Háztartástan (Kolozsvár, 1883); Francia felsőbb leányiskolákról (Bp., 1885); Ifjúsági színművek (Bp., 1891); Gróf Teleki Blanka élete (Bp., 1892); Reformjavaslatok a felsőbb leányiskolákra nézve (Kolozsvár, 1896); A nő szerepe a mai középoktatásban minálunk (Kolozsvár, 1904). Irod. Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közl. (1914 47. sz.)
 
(Folytatjuk)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató