Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2015-02-26 12:53:23
Februári évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
LUKÁCSY SÁNDOR (Arad, 1835. febr. 15 – Bp., 1907. nov. 10.): színműíró. 1851-ben Kolozsvárott beállt színésznek. Ettől fogva különböző vidéki színházaknál színész és rendező. 1876-ban a Népszínház főrendezője, 1903-ban a Király Színház, majd a Magyar Színház gazdasági főnöke, végül az Otthon írói kör intézője. Színműírói pályáját az 1860-as években kezdte meg; kb. 40 népszínművét, operettjét, vígjátékát stb. játszották. Legnagyobb sikerét A veres hajú c. népszínművel (bem. Népszínház, 1877, megjelent: Bp., 1883) aratta. Irod.: Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897); Naményi Lajos: A váradi színészet története (Nagyvárad, 1898).
PATAKI SÁMUEL (Kolozsvár, 1765. febr. 16 – Kolozsvár, 1824, ápr. 2.): Erdély főorvosa. ~ Dániel apja. Orvosi tanulmányait Göttingenben, Bécsben és Pesten végezte. 1794-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Kolozsvárt ő alkalmazta először a himlőoltást. 1806-ban a főkormányszék egészségügyi tanácsosa és országos főorvosa lett. Kiemelkedő szerepe volt az 1814-ben Erdélyben dühöngő kolerajárvány leküzdésében. M. Descriptio physicochemica aquarum mineralium Transsylvaniae… (Pestini, 1820).
BOCZOR JÓZSEF, WOLFF FERENC (Batiz, 1905 – Párizs, 1944. febr. 21.): a francia ellenállás mártírja, vegyészmérnök. Erdélyből, ahol részt vett a munkásmozgalomban, 1937-ben kiment Spanyolo.-ba, hogy harcoljon a Nemzetközi Brigádban. A köztársaság vérbefojtása után Franciao.-ban internálták, majd 1941-ben Afrikába akarták deportálni, de megszökött s visszatért Franciao.-ba. A francia ellenállási mozgalomban a m. és a román csoportot vezette. Wehrmacht- és SS-szerelvényeket röpítettek levegőbe. 1943. nov.-ben a németek elfogták Elek Tamással és Békés Glass Imrével együtt, és kivégezték.
RÁKÓCZI FERENC, I. (Gyulafehérvár, 1645. febr. 24 – Makovica, 1676. júl. 8.): erdélyi fejedelem, II. ~ György és Báthori Zsófia fia. Az erdélyi országgyűlés még apja életében, 1652-ben fejedelemmé választotta, de 1660-ban apja életével együtt trónját is elvesztette. Mo.-i birtokaira vonult vissza, anyja befolyására katolizált, 1666-ban feleségül vette Zrínyi Ilonát, s ezen a réven bekapcsolódott a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvésbe. Elvállalta a felkelés fővezérségét. 1670-ben fegyverbe hívta a felvidéki nemességet, de Zrínyi Péter elfogatásának hírére letette a fegyvert és kegyelmet kért, amit anyja ellenreformációs érdemeiért 300 ezer Ft váltságdíj lefizetése ellenében meg is kapott. 1664-ben grófi címet kapott. Irod. Kárpáthy-Kravjánszky Mór: I. R. F. katholizálásának politikai vonatkozásai (Bp., 1940).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.