Hogy megy a dolga a juhásznak Pusztán?

Megyénkben az utóbbi években az állattenyésztési ágazatban csupán a juh- és kecskeállomány nőtt. Jelenleg a megye juhállománya megközelíti a félmilliót, pontosabban 468.728 jószág. Mezősámsond községben 4.243 juhot tartanak, ebből a legtöbbet a község Puszta településén.

Fotó: Nagy Tibor

Megyénkben az utóbbi években az állattenyésztési ágazatban csupán a juh- és kecskeállomány nőtt. Jelenleg a megye juhállománya megközelíti a félmilliót, pontosabban 468.728 jószág. Mezősámsond községben 4.243 juhot tartanak, ebből a legtöbbet a község Puszta településén. A 62 házszámú faluban a hat nagy juhosgazda közül Şandor Gavrilt sikerült elérnünk és elbeszélgetnünk vele a juhtenyésztés helyi sajátosságairól.

Jól ismeri a helyi viszonyokat, Pusztán lakik és több mint 20 éve juhtenyésztésből él – meglehetősen jól, mert a családi házuk korszerű, fürdőszobás. A családi ház láttán megjegyeztem, hogy jól megy a dolga a juhásznak. Az arcán olyasmit láttam, hogy „na majd elmondom, milyen jól megy a dolgom”, és eleredt a szava. – A 600 állatot számláló nyáj tartásához elsősorban szakmai hozzáértésre van szükség. Enélkül nem lehet jövedelmet megvalósítani, és sokat kell dolgozni. Nekünk nincs ünnepünk, az állományra folyamatosan fel kell ügyelni. Egyébként jelenleg egyáltalán nem megy jól a dolgunk, mert a legelőkön a növényzet kiszáradt. Sárgák a domboldalak. Szerencsére a vízzel még nincs gondunk, de a kutak vízszintje nagyon leapadt; kánikulai napokon egy állatnak hozzávetőlegesen 20 liter vízre van szüksége. A kutakban még van víz, viszont a legelők zöldhozama nagyon lecsökkent, ez meg is látszott a napi tejhozamban, ami a felére esett vissza. Kérdésre válaszolva megtudtuk, hogy Şandor Gavrilnak 30 hektáros saját legelője és még 30 hektáros községi legelője van. A legelőket letakarították, de a szárazság ellen nem tehetnek semmit. A juhosgazdának azért sem megy jól a dolga, mert a 3,5 hektáron vetett lucernája is károsult. Tudni kell, hogy egy hektár lucernás létrehozása 1.500 lejbe kerül, évente átlagosan 4-szer kaszálnak, ám idén csak kétszer lehetett. Ha kitart a szárazság, akkor a lucernásra fordított pénz jó része odavész, emellett télire takarmányt kell vásárolnia.

Szóba hoztam az értékesítést. A Şandor család juhonként 8 kg sajtot ad a tulajdonosoknak. A megmaradt mennyiséget egy marosvásárhelyi kereskedelmi társaság vásárolja fel. Különben a termékeikkel sosem piacoltak. Az orda értékesítésével van gond, mert a faluban nagyon nagy a kínálat a kereslettel szemben, ezért az ára alacsonyabb a szokásos piaciénál. – Így dolgozunk, így élünk – mondta.

Már a kapuban búcsúzkodtunk, amikor nevetve megkérdezte, hogy mi a véleményem, jól megy a dolga a juhásznak Pusztán? – most nem, de majd jól mehet – válaszolta.