Hogyan befolyásolta a jövőt a koronavírus-járvány?

Egyetemisták jövőképkutatása

A Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség kíváncsi volt arra, hogy az egyetemisták hogyan képzelik el a jövőjüket. A kérdőívet 1239, a romániai felsőoktatásban részt vevő magyar diák töltötte ki 323 településről és 27 felsőoktatási intézményből. A kutatás fő célja az volt, hogy feltérképezzék, hogyan vélekednek az egyetemisták a jövőjükről, és hogyan viszonyulnak az online oktatáshoz. A kutatásról Andacs Zsolt Leventét, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökét kérdeztük.

– Mi volt a kutatás fő célja?

– A fő cél jelenleg is az, hogy feltérképezzük, az egyetemisták hogyan vélekednek a jövőjükről és az online oktatásról 2020 után. Azonban nem csak ez volt a cél. Jelenleg a kutatás második ciklusában vagyunk, lezártuk az adatgyűjtést és elkészítettük az előzetes kutatási elemzést. Ennek alapján sajtótájékoztatót tartottunk. A munka java csak most kezdődött el, hiszen szeretnénk egy alaposabb elemzést készíteni, és meg akarjuk találni a témák közötti összefüggéseket. A kérdőíven több mint 100 kérdést tettünk fel különböző témákban, mint például rendezvények, oktatás, jövőkép, megélhetés. Ezeken belül olyan témaköröket érintettünk, mint a rendezvényeken való részvétel és az igények, illetve az attitűdök változása, az online oktatásban való részvétel, jövőbeli tervek a munkavállalást, a településválasztást és a családalapítást illetően, valamint az egyetem melletti munkavállalás, takarékosság és a járvány gazdasági hatásai. Nagyon sok témát érintettünk, azért, mert mindegyik egy olyan tényező, amely nagyban befolyásolja a jövőképet, illetve 2020 -ban rengeteg változás volt. 

– Hogyan változott meg az egyetemisták jövőképe az online oktatás következtében?

– Elsősorban megemlíteném, hogy változott a részvételi szándékuk és a hozzáállásuk. Az online oktatással kapcsolatos kérdésekben a részvételre, az aktivitásra, a hozzáférésre és a hallgatók leterheltségére voltunk kíváncsiak, de rákérdeztünk az előnyökre és a hátrányokra is. A válaszokból kiderült, hogy a hallgatók előnyben részesítik az offline egyetemet, viszont az online oktatás tekintetében látnak előnyöket is. Az órákon való részvételt illetően kiderült, hogy kevéssel ugyan, de csökkent az óralátogatások száma, ellenben érdekesség, hogy a szinte minden órán részt vevő diákok aránya nőtt. Itt 1,6%-os növekedésről beszélünk. Fontos kiemelni, hogy az összehasonlításnál csak azokat vizsgáltuk, akik tavaly is egyetemisták voltak, vagyis megtapasztalták a hagyományos oktatást is. Ha évfolyamokra akarjuk lebontani az órai részvételt, azt kapjuk, hogy a most másodéves hallgatók kisebb arányban vesznek részt az online órákon, bár itt is a szinte minden órán résztvevők aránya nőtt. Összességében a hagyományos oktatás idején a diákok 89,7%-a vett részt viszonylag rendszeresen az órákon, míg az online oktatás alatt 85,7%-uk. De ne feledkezzünk meg az érem jó oldaláról sem, a válasz-adó diákok többsége előnynek érzi, hogy nem kell utaznia, és ezáltal időt, pénzt és energiát takarít meg. Emellett szóba hozták a gazdasági hatásokat mint előnyt. Ide például az tartozik, hogy nem kell albérletet fenntartani, nem kell ingázni a szülőváros és az egyetemi központ között, továbbá kiemelték, hogy nem kell étkezésre költeni. A válaszadók közül többen a kényelmet is megemlítették előnyként, valamint azt, hogy az órák visszanézhetők, és így a saját tempójukban tudnak haladni. A legnagyobb negatívumnak a társas érintkezés, a személyes beszélgetések és a fizikai jelenlét hiányát tartják, illetve azt, hogy a figyelmük gyorsabban lankad. Ezenfelül megemlítették a gyakorlati oktatás hiányát és a számítógép előtt töltött órák rossz egészségi hatását.

– Sokszor lehet hallani, hogy a nők szorgalmasabbak a férfiaknál. Ez megmutatkozott az online oktatás esetében is? Van erre vonatkozó adatotok?

– Ez egy kicsit sztereotípia, viszont a kutatás eddigi eredményeiből kitűnik, hogy különbségek vannak a nemek között a jövőtervezést, az oktatást és a rendezvényekhez való hozzáállást illetően. Az alapképzésen tanuló diákok inkább saját laptopról jelentkeznek be az órákra, mégpedig többnyire a lányok. Az is kitűnik, hogy a lányok nagyobb arányban vesznek részt az online oktatásban. Az online órákon történő aktivitás szempontjából is a lányok teljesítenek jobban, gyakrabban kapcsolnak be kamerát, jegyzetelnek, miközben a fiúk inkább dolgoznak óra közben. Meg kell említeni azt is, hogy a lányok sokkal leterheltebbnek érzik magukat, és sokkal többnek érzik az online órákon átadott anyag mennyiségét. 

– Mindenki várja, hogy visszatérjünk a megszokott életünkhöz. A fiataloktól a járvány elvette a szórakozás, a bulik és a fesztiválozás lehetőségét is. Vajon a járvány után ugyanolyanok lesznek a fesztiválok, mint előtte voltak?

– Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek ugyanolyanok. Kicsit disztópikus megközelítés, de valószínűleg semmi sem lesz már ugyanolyan. Egyfelől azért, mert sok tekintetben fejlődött a társadalom. A Woodstock stílusú, szabad szellemű, kevés biztonsági intézkedéssel rendelkező fesztiválokat és bulikat eléggé le fogják szűkíteni az új korlátozások. Mi is kíváncsian várjuk, hogy mi lesz az új trend. Arra vonatkozóan, hogy miben fognak változni a fesztiválok, nem tér ki a kutatás, viszont rákérdeztünk a résztvevői szándékra a járvány után. Itt is szembetűnő a különbség a fiúk és lányok között. A jövőbeli rendezvényeken való részvételi szándék összefügg a biztonsági attitűddel: minél kevésbé fontos egy fiatalnak a járványügyi biztonság, annál nyugodtabban jelöl be magasabb létszámú rendezvényeket. Az is látszik, hogy az életkor előrehaladtával komolyabban veszik a biztonsági intézkedéseket, és a nemek esetében is látványos különbség van. A lányoknak sokkal fontosabb a biztonság. Még megemlítenék egy adatot: az egyetemi hallgatókat összevetve, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóinak a legfontosabb a biztonság. Megkérdeztük a diákokat, hogy vásárolnának-e jegyet egy 2021-es eseményre, ha nem biztos, hogy megvalósul. Itt a válaszadók 43%-a azt mondta, hogy biztosan nem, kicsivel többen, 43,6%-uk azt írta, hogy igen, amennyiben jár vele garancia. Azok, akik a járvány után részt vennének tömegrendezvényeken, legfőbb oknak a kimozdulást és a szocializálódást hozták fel. Akik pedig nem vennének részt járvány után sem tömegrendezvényeken, azok vagy nem kedvelik ezeket, vagy nem tartják őket elég biztonságosnak. Nagyon megoszlott az, hogy hány fős rendezvényekre mennének el az egyetemi hallgatók. Csupán a válaszadók harmada jelölte meg, hogy 500 főnél nagyobb rendezvényen is szívesen részt venne. Viszont a válaszadók több mint kétharmada elmenne egy több ezer fős fesztiválra, ha a hatóságok biztonságosnak ítélnék meg azt, ezzel szemben 20% biztosan nem venne részt ilyen méretű eseményen a közeljövőben.

– Az utazás tekintetében is megváltozott az életünk. Ennek fényében mi a helyzet a külföldön való továbbtanulással?

– Ezt a kérdéskört még nem tudtuk mélyebben elemezni. Azonban arra rákérdeztünk, hogy az elkövetkezendő két évben mennének-e rövidebb időre külföldre a diákok. A válaszadók legnagyobb hányada azt jelölte be, hogy elmenne külföldre tanulni. A válaszadók 72,8%-a szándékozik külföldre menni a következő két évben. Rövidebb idő alatt 3 hónap és 2 év közötti periódust értünk. A válaszadók 34,1%-a hosszabb kirándulásra menne el, 17,6%-a önkénteskedni szeretne külföldön, 33,2%-a dolgozni szeretne, míg 43%-a a válaszadóknak tanulás céljából menne külföldre. 

– A kutatás melyik eredményén lepődtél meg a legjobban, és miért?

– Két dolgot említenék meg. Az egyik az, hogy a válaszadók 1000 eurós kezdő fizetést szeretnének, ami egyáltalán nem rossz. A másik az, hogy a megkérdezettek 27%-a azt szeretné, hogy a legmagasabb végzettsége a doktori fokozat legyen. Mindkettő eléggé szembetűnő adat, és én azt kívánom mindenkinek, aki ezt jelölte be, hogy így legyen. Amennyiben a hallgatók 27%-ának doktori fokozata lesz, az csak előreviszi az akadémiai szférát és a társadalmat. Hasonlóképpen a kezdő fizetésnél az a bűvös 1000 euró több helyen is megjelenik. A jelenlegi romániai viszonyok között azonban nem látom, hogy ez túl sok helyen teljesülni fog.