2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hogyan lehetünk tudatosabb médiafogyasztók?

Álhírek

A világképünket a médián keresztül kapjuk, éppen ezért lehetséges, hogy bizonyos esetekben ez a kép torzul. Az online világ elterjedésével egyre nagyobb mértékben jelentek meg az álhírek is. Ezeket két csoportra lehet osztani. Az első: a klikkvadász álhír, amely az olvasottságot és a nézettséget célozza. Több esetben az ilyesfajta hírekből lehet értesülni például a celebek életéről is. A másik kategória már veszélyesebb, itt az ideológiai és a világszemléleti kérdések vannak jelen. Azonban több módja is van az álhírek elleni harcnak. 

A fentiekkel kapcsolatban dr. Győrffy Gábort, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika, Közigazgatás és Kommunikáció Kara docensét kérdezzük.

– Egyetért-e azzal a ténnyel, hogy az online korszak óta még tapinthatatlanabbá vált a világ?

– Világról szóló ismereteinket és a világképünket a médián keresztül kapjuk, tehát a médián keresztül építjük fel a valóságunkat, és így nincs közvetlen kapcsolatunk a valósággal és a világgal. Az online világ óta egyre tapinthatatlanabbá vált a világ, és emiatt, hogy a médián keresztül kapjuk az információkat, egyértelmű, hogy torzulhat a világképünk. A média nem feltétlenül tükrözi mindig a valóságot, és így nem csoda, ha hamis kép alakul ki bennünk. Úgy hiszem, hogy pont itt és pont ekkor jelennek meg az álhírek, amelyek nagyobb vagy kisebb mértékben, de többé-kevésbé hamis információkat tartalmaznak. 

– Beszéljünk most az álhírek csoportjairól…

– Én az álhíreknek két csoportját különböztetném meg. Az egyik csoportba tartoznak az úgynevezett klikkvadász álhírek. Ezek a kevésbé veszélyesek, mivel csupán olvasottságot és nézettséget szeretnének elérni; nagyrészt ide tartoznak a bulváros tartalmak. A klikkvadász álhírekből tudhatjuk meg például azt, hogy hogyan zajlik a celebek élete, vagy mi történt az ő világukban.

A második kategória már sokkal veszélyesebb. Ide tartoznak azok az álhírek, amelyek ideológiát és világszemléletet, esetleg politikai ellenségképet terjesztenek. Ennek sokkal nagyobb társadalmi hatása lehet, hiszen teljes mértékben átalakíthatja a társadalmat. 

– Miért terjednek manapság sokkal gyorsabban az álhírek?

– Álhírek mindig voltak, és az az igazság, hogy lesznek is. Nem újdonság az álhírkategória. És hogy ezek miért terjednek gyorsabban és hatékonyabban? Szerintem ennek két oka van. Először a technológiai részről beszélnék: a digitális világban elárasztanak minket az online tartalmak, ugyanakkor a médiafogyasztás nagyon felgyorsult. Azokból a tartalmakból, amelyekkel bombáznak, sokszor nem tudunk kellőképpen szelektálni, vagyis nem tudjuk eldönteni, hogy mit fogadjunk el és mit nem; nem utolsósorban, hogy miben-mikben higgyünk, és mikben nem. Sokszor nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy rákattintsunk egyes dolgokra… Egyszerűen nincs reakcióidőnk arra, hogy helyesen reagáljunk az online tartalmakra. 

– Ugyanakkor létezik egy pszichológiai rész is…

– Induljunk ki innen: szeretnénk tudni, hogy mi történik a világban, szeretnénk válaszokat kapni bizonyos dolgokra. Tudjuk, hogy nagyon rossz érzés, amikor nincs magyarázatunk erre és arra, nem tudjuk, hogy mi történik, és ezek miatt sajnos hajlamosak vagyunk elfogadni olyan tartalmakat is, amelyek hamisak és valótlanok. Az agyunk olykor ezt mondja: még mindig jobb a hamis magyarázat, mintsem magyarázat nélkül maradni. De ez nem mindig a helyes megoldás. 

Itt mondanám még el, hogy az álhírek és az álhírekből építkező összeesküvés-elméletek főleg a közösségi médiában terjednek. Megosztunk, kommentelünk és lájkolunk tartalmakat. Különböző csoportokhoz csatlakozunk, és ezekben a közösségekben olyan véleménybuborékok alakulhatnak ki – ehhez hozzájárul a közösségi média algoritmusa is –, ahol kizárólag azokat a tartalmakat kapjuk, amiket olvasni szeretnénk, és amelyekkel egyetértünk. 

– Miért vagyunk hajlamosak elhinni az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket?

– Nagyon sok esetben identitást nyújt az, hogy ha egy csoport része vagyunk. Ez egy valamilyen hiányzó identitást is pótolhat; a csoporthoz való tartozás érzése is pozitív lehet, hiszen csökkenti a bizonytalanságérzetünket. Ugyanakkor szeretünk történetekben gondolkodni. A csoporthoz való tartozás az álhírek és az összeesküvés-elméletek által egy történet részévé tesz minket. Például az, hogy harcolunk valami ellen, egy képzelt vagy valós ellenség ellen, vagy akár az, hogy a Covid-diktatúra ellen harcolunk, már egy ilyen kerettörténetet ad az életünknek. 

– Hogyan tudunk védekezni az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjedése ellen?

– Elsősorban korrekt, megfelelő tájékozódással. Igyekeznünk kell minél inkább ellenőrzött és biztos forrásokból tájékozódni. A kapott információkat össze kell vetnünk, és ha ezt megtettük, akkor valószínűleg rájövünk arra, hogy a média különböző világképeket, történeteket próbál eladni és felmutatni, és ezek a narratívák nagyon sok esetben ellentmondanak egymásnak. Ha erre rájövünk, akkor megelőzhetjük azt, hogy valamelyik ideológia, valamelyik világkép beszippantson minket. 

A másik lehetőség az lehet, ha érzelmileg egy picit eltávolodunk a médiától, a hírektől, és nem érzelmileg reagálunk rögtön a kapott információkra, hanem megpróbálunk kritikusan gondolkozni arról, amit hallunk, és így talán sokkal tudatosabb médiafogyasztókká válhatunk. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató