Hogyan tovább, Románia?
2026-07-27 14:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
A medvekérdéstől az önálló magyar karig
Számos aspektusa előkerült a romániai belpolitikának is Tusványoson: ilyen volt többek között a medvehelyzet, a gazdák támogatása, a kormányalakítási kilátások, a gazdasági helyzet vagy éppen a marosvásárhelyi magyar orvosképzés jövője. Mindezen témákról kérdeztük az eseményen részt vevő politikusokat.
Tánczos Barna: Továbbra is tart a politikai patthelyzet Bukarestben!
Egyelőre nem látszik közeledés a PNL és a PSD részéről, és nem körvonalazódik semmilyen egyezség a két román párt között. Ha nem közelednek az álláspontok, a jelenlegi politikai helyzetben nem jöhet létre új kormány – mondta Tánczos Barna ügyvivő agrárminiszter és miniszterelnök-helyettes. Kiemelte: az RMDSZ önmagában nem képes feloldani a patthelyzetet, és mivel nem látszik az elmozdulás, azt sem tudni, mi lesz a kabinet sorsa.
Az ügyvivő miniszterrel a medvekérdésről is beszélgettünk. Tánczos Barna kiemelte, hogy Tusnádfürdőn „mészárlás” nélkül sikerült kezelni a problémát. Ezért dicséret illeti Butyka Zsolt polgármestert és csapatát, akik tudományos hátteret is alkalmazva feltették a várost az ember–nagyragadozó együttélés kezelésének térképére.
A medvék kapcsán viszont a kilövési kvótáról is beszélni kell. Az államfő ugyanis az alkotmánybíróságon támadta meg a megduplázott kvótáról szóló törvényt, a taláros testület azonban alkotmányosnak mondta ki. Miután a döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben, Nicușor Dan államfőnek kell eldöntenie, hogy visszaküldi-e a jogszabályt még egy körre a parlamentnek, vagy kihirdeti – magyarázta Tánczos Barna. Rámutatott: a törvényeket nem az elnök, hanem a parlament hozza, az államfő csupán egy szűrő.
A politikus szerint szeptember végére hivatalossá válhat a megduplázott kilövési kvóta. Ez azt jelenti, hogy a vadászszervezeteknek jól meg kell szervezniük a munkát, hogy teljesíteni tudják a 2026-os keretet, azonban mivel a tavaszi kilövések a törvény hiánya miatt elmaradtak, így már csak az őszi és a kora téli időszak maradt.
Tánczos Barna lapunknak adott interjújában a vadak mellett arra is kitért, hogy a háború miatt nehéz helyzetben vannak a gazdák, így azonnali üzemanyag- és műtrágya-támogatásra lenne szükségük. Az Európai Unió lehetővé teszi ezt a segélyt, Romániában viszont ez még nem történt meg, ami a pénzügyminiszter és a tárca felelőssége – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
A politikus egy másik küszöbön álló nehézségről is beszélt: a háború miatt sem Ukrajna, sem Oroszország nem szállít már tengeri úton gabonát, ami azt jelenti, hogy ismét előtérbe kerül az ukrán tranzit kérdése. Tánczos Barna bízik abban, hogy az országnak lesz elég partnere az Európai Unióban ahhoz, hogy az olcsó, de az uniós kritériumoknak meg nem felelő gabona ne áraszthassa el a román piacot. Ez ugyanis még inkább lenyomná az árakat, és még nehezebb helyzetbe hozná a hazai termelőket. A miniszterelnök-helyettes végezetül leszögezte: a tranzit lebonyolításában továbbra is segítik Ukrajnát.
Bálint Csaba: Csökken a költségvetési hiány, de még nincs ok az optimizmusra!
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy csökken a költségvetési hiány. Ez nagyon fontos előrelépés, mivel a 9% fölötti deficit fenntarthatatlan – fogalmazott a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Kiemelte: az idei várakozások szerint a hiány 6-6,5 százalék között mozog majd. A csökkenés tehát egyértelmű, viszont ez az arány még mindig messze elmarad a nemzetközi standardként meghatározott 3%-tól.
Bízni lehet abban, hogy a jövőben újabb adóemelésekre már nem lesz szükség a költségvetés fenntartható pályára állításához – mondta Bálint Csaba. Hozzátette: jövőre már növekedéssel számolnak, miközben Románia jelenleg enyhe recesszióban van. A helyzet nem olyan rossz, mint a 2009-es gazdasági világválság idején vagy 2020-ban, amikor a koronavírus miatt minden leállt, de tény, hogy a gazdaság jelenleg zsugorodik.
Miközben a deficit mértéke csökken, az államadósság növekszik. Szintje Romániában jelenleg 60% körül mozog. Ez a régióban és Európában még mindig alacsonynak számít – Magyarországon például ugyanez a mutató 77%. Romániában viszont az adósság növekedési üteme az igazán aggasztó.
Emiatt fontos a gazdasági növekedés stabilizálódása és helyreállása, hiszen ez szerepel a mutató nevezőjében. Ha az adósság kismértékben nő is, de a gazdaság talpra áll, a nagyobb nevező miatt az arány mérsékelhető. Ehhez a reálgazdaságnak kell jobban teljesítenie – magyarázta Bálint Csaba.
Vannak pozitív jelek, de a túlzott optimizmus még korai. Románia a ratingügynökségek és a nemzetközi pénzintézetek szemében a befektetésre nem ajánlott minősítés határán táncol. Olyan ez, mintha valaki egy elégségest kapna: éppen csak nem bukott meg – példázta a jegybank igazgatótanácsának tagja. Külön nyomatékosította azt is, hogy az európai uniós források nem engedik Romániát gazdasági értelemben a víz alá süllyedni.
A gazdaságban nem lehet csodákat várni, kisebb lépésekben kell haladni a megfelelő irányba. Meg kell erősíteni a makrogazdasági és az államháztartási alapokat, és ez már elég – vélekedett Bálint Csaba. Rámutatott: ha az állam pénzügyei nincsenek rendben, az általában más problémákat is magával vonz.
Dr. Vass Levente: Megmaradásunk záloga az önálló magyar kar!
Azért dolgozunk lassabb lépésekkel, de következetesen, hogy legyen önálló magyar főtanszék a marosvásárhelyi orvosi egyetemen – nyomatékosította dr. Vass Levente parlamenti képviselő. Kiemelte: az erre vonatkozó jogszabály 2011 óta létezik, és a törvény ezen passzusát a 2019-es módosításkor is sikerült megőriznie az RMDSZ-nek.
Az önálló magyar kar létrehozása nemcsak szimbolikus, hanem diplomáciai szempontból is kiemelten fontos. Az egyetemnek ugyanis van egy szerződése a budapesti Semmelweis Egyetemmel, egy önálló magyar főtanszék pedig előnyt jelenthetne mind a román, mind a magyar tagozat számára. Ezt dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem igazgatója is el tudja mondani a MOGYTTE vezetésének. A magyar oktatást nem lehet abban az elsorvasztásközeli állapotban tartani, amelyben most van – nyomatékosította a politikus. Szerinte azt is szem előtt kell tartani, hogy a magyar tagozatos oktatók maguk választhassák ki az utódaikat.
„Van egy idősebb fivér, aki 82%-ot képvisel, és egy öcs, aki 18%-ot. Merjen a báty bizalmat szavazni az öccsének, hiszen ez az egész család javára válik” – fogalmazott Dr. Vass Levente. Ezzel arra utalt, hogy az egyetemen 82% a románok és 18% a magyarok aránya. Ha a román többség esélyt ad a magyar kisebbségnek, abból a teljes intézmény profitálhat.
A szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is: nem a magyar oktatók hibáznak, amikor a törvény alapján kérik az önálló kart, hanem az a metaforikus idősebb testvér, amelyik ezt elnyomja. Ezt a gyakorlatot pedig meg kell szüntetni. Ha ezt Leonard Azamfirei rektor megteszi, akkor elismerés illeti majd – mondta a képviselő. Úgy véli, az önálló magyar kar kivívása közös siker lesz mindenki számára, hiszen ezzel megvalósulna az erdélyi magyarság egyik régi vágya, amely a megmaradás egyik záloga is egyben.
