Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Rendkívül hasznos kiadványokkal rukkolt elő ismét a Studium-Prospero Alapítvány, a napokban sajtótájékoztatón mutatták be a Marosvásárhelyen dolgozó magyar orvosok és rezidensek 2019-es, aktualizált névsorát. Az orvosi szaknévsor tartalmazza a rendelés helyszínét, az elérhetőséget, illetve azt is, hogy az illető orvos szerződéses viszonyban van-e a biztosítóházzal. A kiadvánnyal az a cél, hogy magyar orvosokhoz irányítsák a magyar ajkú pácienseket, hogy a beteg anyanyelvén tudja elmondani panaszait a szakembernek.
Bárkivel előfordulhat, hogy hirtelen szakorvosi segítségre van szüksége, és nem tudja, kihez forduljon. Az idősek, vidéken élők számára pedig sok esetben az egyik fő szempont a szakember kiválasztásakor, hogy magyarul szóljon hozzájuk. Ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a kiadványok, amelyeknek a jelentőségét dr. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke, András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója és Tubák Nimród, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének (EROSZ) elnöke ismertette.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával megjelentetett orvosi szaknévsor negyedik kiadása 42 szakterület szerint csoportosítva közel 400 magyar ajkú orvos elérhetőségét tartalmazza. Dr. Vass Levente hangsúlyozta, az átfogó adatbázis a betegeknek nyújt segítséget abban, hogy könnyebben elérhessék azokat az orvosokat, akikkel anyanyelvükön el tudnak beszélgetni panaszaikról, állapotukról. Ugyanakkor fontos, hogy a kiadványban szerepel, hogy az illető orvos szerződéses viszonyban van-e a biztosítópénztárral, így ennek ismeretében a páciens eldöntheti, hogy feliratkozik-e esetleg egy várólistára, vagy magánrendelőben keresi fel a szakembert, és kifizeti a vizsgálatot. Mindemellett a kiadvány a pályakezdő magyar szakorvosoknak is segítséget nyújt a pacientúra kialakításában. Az orvosi szaknévsort a következő hetekben eljuttatják Maros megyei családorvosoknak, önkormányzatoknak, egyházaknak, illetve egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteknek. Továbbá a nyomtatvány ingyen elvihető az alapítvány orvosi szakkönyvtárából a marosvásárhelyi Rigó (Gh. Avramescu) utca 11. szám alól hétfőtől péntekig 12-15 óra között. Az alapítvány elnöke rámutatott, az orvosi szaknévsor iránt igen nagy az igény, nemcsak Marosvásárhelyen és Maros megyében, hanem Erdély, illetve a Kárpát-medence különböző részeiről is sokan kérték, hogy juttassák el nekik. Ez is hozzájárul Marosvásárhely mint egyetemi központ népszerűsítéséhez, ugyanis sok távol élő beteg fordul az itt praktizáló szakemberekhez behatóbb vizsgálatok, esetenként egy második vélemény végett.
Kórházigazgatóknak segítenek szakembereket toborozni
A másik kiadvány, amit a sajtótájékoztatón ismertettek, a rezidens-éveiket Marosvásárhelyen töltő magyar fiatalok szaknévsora, ami nem a páciensek számára készült, hanem a kórházigazgatók munkáját szeretnék megkönnyíteni az évente összegyűjtött és frissített, naprakész adatokkal. A szakembertoborzásban nagy segítséget jelent számukra az átfogó jegyzék, ugyanakkor a pályakezdők szakvizsgát követő elhelyezkedését is megkönnyíti.
A napokban bemutatott marosvásárhelyi magyar rezidensnévsor harmadik kiadása 440 nevet listáz 39 szakirány szerint csoportosítva. A kiadványban szakterületekre lebontva megtalálható a magyar rezidensek jegyzéke, illetve az is, hogy a fiatalok mely településről érkeztek. A rezidensek szaknévsorát az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségével partnerségben adták ki, és a kiadvány grafikonok formájában statisztikát is tartalmaz, többek között a rezidensek származási helyét illetően.
– Azért is fontos a kiadvány, mert egyértelműen kiderül belőle, hogy melyek azok a hiányszakterületek, amelyeken több orvosra lenne szükségünk, és ezt összevetve azokkal az adatokkal, amelyeket a kórházigazgatók bocsátottak a rendelkezésünkre, azaz hogy milyen szakorvosok hiányzanak, hány betöltetlen állás van egy-egy kórházban, segítséget jelent abban, hogy tervezni tudjunk és egy-egy adott szak választására tudjuk ösztönözni a fiatalokat a Studium Alapítvány és az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének a rendezvényein – hangsúlyozta dr. Vass Levente.
A kiadvány hiánypótló jellegére világított rá András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is. Mint mondta, lassan egy évtizede tölti be a kórház vezetői tisztségét, és visszaemlékszik, hogy az első időszakban egy hasonló adatbázis hiányában mennyi nehézsége volt a leendő munkatársak feltérképezése terén. Hozzátette, intézményvezetőként óriási segítség számára a szaknévsor, lehetővé teszi, hogy előre tervezzenek olyan szakterületeken, amelyek prioritást fognak élvezni a kórház életében. A kiadványban fellelhető elérhetőségeknek köszönhetően fel tudják venni a kapcsolatot a leendő munkatársakkal, illetve tudnak válogatni, információkat kérni a vezető oktatóktól, hiszen az is fontos, hogy az illető szakmailag megállja a helyét.
A kórházigazgató véleményét osztja Tubák Nimród, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének az elnöke is, aki szerint a tervezett kórházmenedzsment szempontjából fontosak a kiadványban szereplő adatok, segítenek átlátni, hogy mely szakterületeken van, valamint lesz majd hiány, kik azok, akik pár év múlva nyugdíjba, esetleg szülési szabadságra mennek, illetve hogy ezeket a szakembereket kivel tudják pótolni. Az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének nem titkolt célja, hogy magyar betegnek magyar orvost próbáljanak biztosítani – tette hozzá.
Irányított szakválasztásra lenne szükség
Az EROSZ a Studium Alapítvánnyal közösen nemrég szervezte meg első alkalommal a MerRezi találkozót, ahol első kézből, azaz rezidensektől tájékozódhattak a rezidensvizsga előtt állók arról, hogy mire számíthatnak a továbbiakban: a képzésről, az osztályokon uralkodó hangulatról, a fizetésről, a pozitívumokról és negatívumokról, az ügyeletek számáról, illetve arról, hogy mennyi idejük marad a magánéletre. Ezáltal próbáltak segítséget nyújtani a választás előtt álló fiataloknak, hogy eldöntsék, melyik szakterület áll hozzájuk a legközelebb.Tubák Nimród rámutatott, az a gond, hogy vannak kórházak és szakterületek, amelyek telítődnek, miközben mások hiánnyal küszködnek. Az idegsebészetet említette példaként, ami szép, kihívásokkal teli szakma, de meg kell nézni, hogy hol lehet majd pályakezdőként elhelyezkedni. Ugyanakkor ott az intenzív terápia, amely hiányszakma, tehát valószínűleg a képzés lejártával könnyen talál majd állást a fiatal orvos.
– Irányított szakválasztásra kellene ösztönözni a rezidenseket, ebből a meggondolásból indult el a MerRezi. A frissen végzett diák ugyanis nem biztos, hogy átlátja, pontosan miben is áll a munka, amit majd végeznie kell sebészként, belgyógyászként, kardiológusként. Így egy olyan rendezvényt kezdeményeztünk, ahol 19 rezidens mesélte el a közel száz összegyűlt végzősnek, hogy milyen egy munkanapja, melyek a sikerélményei, nehézségei – fejtette ki az EROSZ elnöke. A MerRezi mellett immár hagyománya van a hasonló célt szolgáló Összehozunk című találkozóknak, amelyek lehetőséget nyújtanak a rezidenseknek, hogy a kórházigazgatókkal találkozzanak.
Hiány-, illetve divatszakmák
Lapunk érdeklődésére, hogy a bérnövekedés óta csökkent-e a külföldre távozó fiatal szakemberek száma, Tubák Nimród hangsúlyozta, ma már versenyképes a rezidensek bére, így azok, akik mégis külföldre mennek, elsősorban a rendszerbeli hiányosságok miatt döntenek így.
András Nagy Róbert hozzátette, a rezidensekkel való beszélgetések során kiderült, hogy a bérek mellett valójában több tényező játszik közre a döntéshozatalban, hiszen nem mindegy, hogy milyen városban, milyen kórházban lehet elhelyezkedni, illetve hogy ott milyen munkakörülmények között gyako-rolható a hivatás.
Kérdésünkre, hogy mi áll annak a hátterében, hogy vannak hiányszakmák, mint az intenzív terápia, a sürgősségi orvoslás, amelyeket viszonylag kevesen választanak, illetve mások, mint például a kardiológia, igen felkapottak, Tubák Nimród elmondta, például a sürgősségi orvoslás általában hosszas műszakokkal, átdolgozott éjszakákkal jár, miközben a kardiológus délelőtt rendel, utána marad szabadideje a családra vagy arra, hogy esetleg magánrendelőben pluszmunkát vállaljon. Dr. Vass Levente szerint sokan tévesen télik meg az orvoslást, azaz sokak szemében az orvosi mivolt a műtőben nyújtott csúcsteljesítményt jelenti, holott ugyanolyan köztiszteletnek örvendhet egy vidéki családorvos is, ha jól végzi a dolgát. Ennek ellenére, a családorvosi szakterületet kevesen választják, országos szinten 600 községben nincsen családorvos. Kovászna megyében például a 108 családorvosból 36 a közeljövőben nyugdíjba fog menni – világított rá az egészségügyi szakpolitikus.