Ismét módosult a lakásbiztosítási törvény

• 2014-03-12 17:09:02

• Menyhárt Borbála

Az utóbbi évek során több alkalommal is sor került a lakásbiztosítási törvény módosítására, bírsággal fenyegették azokat, akik elmulasztották megkötni a kötelező lakásbiztosítást.

Fotó: archív

Az utóbbi évek során több alkalommal is sor került a lakásbiztosítási törvény módosítására, bírsággal fenyegették azokat, akik elmulasztották megkötni a kötelező lakásbiztosítást. Mindez oda vezetett, hogy az emberek már azt sem tudták, mihez tartsák magukat. A legutóbbi módosítás szerint hiába köt valaki egy fakultatív biztosítást, ami eddig fedte a kötelezőben foglalt árvíz, földrengés és földcsuszamlás okozta károkat is, emellett muszáj a kötelezőt is megkösse. Tehát a játék ismét arra megy ki, hogy a lakástulajdonos zsebéből még több pénzt csikarjanak ki. Az intézkedésről és hogy mi áll annak a hátterében, Bulyovszky Loránd biztosítási szakembert, az egyik biztosítótársaság Maros megyei kirendeltségének a vezetőjét kérdeztük.

– Sajnos mivel rövid idő alatt több alkalommal is módosult a vonatkozó törvény, az emberek hallanak ezt-azt, nincsenek napirenden a folyamatos változásokkal. Eredetileg, amikor megjelent a törvény, arról szólt, hogy mindenkinek, akinek lakás rendeltetésű ingatlanja van, függetlenül attól, hogy magán- vagy jogi személy, kötelező biztosítást kell kötnie. Kétfajta épületkategória van: az A kategóriába a jobb szerkezetű épületek tartoznak, ezeket 20 ezer euróra biztosítja a kötelező biztosítás, és 20 euróba kerül, függetlenül attól, hogy melyik biztosítótársasághoz fordul az ember. A B kategóriába a vályogházak tartoznak, ez esetben 10 ezer euró a biztosított érték, és 10 eurót fizet a tulajdonos. Ez a kötelező biztosítás viszont csupán három kockázatot fedez: az árvíz, a földcsuszamlás és a földrengés okozta károkat. Ha megtörténik a baj, és teljes kárról beszélünk, a 10 vagy 20 ezer eurót fizeti ki a biztosító, függetlenül attól, hogy egy garzonlakásról vagy egy luxusvilláról van szó. Hozzáteszem, hogy ez gyakorlatilag egy drága biztosítás, mert az összeget a lakástulajdonos minden évben ki kell fizesse, és elég kicsi a valószínűsége, hogy például Marosvásárhelyen bármelyik e három közül bekövetkezzen. Vranceában már más a helyzet. Elég nagy volt a felháborodás emiatt, hogy ott, ahol a kockázatok sokkal kisebbek, miért van egyenlő hozzájárulás. Ennek hatására módosult a törvény, és az újabb változat az lett, hogy akinek van egy fakultatív biztosítása, amely a három fent említett kárt is lefedi, s akkor az helyettesítheti a kötelezőt is. Ez már jobban hangzott az ügyfelek szempontjából: aki akart egy biztosítást a lakás reális értékére, nem csupán húszezer euróra, ha a lakás ötvenet, hetvenet ért, az köthetett egy jóval komplexebbet, és teljesítette a törvényes feltételeket is. Igen ám, de ezután egyéb problémák merültek fel, főleg a veszélyeztetett zónákban sok volt a kizárólag kötelező biztosítások száma, viszont az ország többi részében mindenki a fakultatívat választotta. Tudni kell, hogy a biztosítótársaságok a kötelezőre a tíz, illetve húsz eurót elveszik az ügyféltől, de azt tovább is adják a központi alapba, tehát ez nem a biztosítók biznisze. Ebből a központi alapból pedig tömegkárt okozó események esetén kártérítenek. Csak mivel a fakultatív helyettesíthette a kötelezőt, egyre kevesebben kötötték meg ez utóbbit ott, ahol a kockázat kicsi. Ennél fogva a központi zsák, amibe kellett volna gyűljön a pénz, elvékonyodott, és a számítások arra utaltak, hogy egy tömeges károkat okozó esemény esetén nem lesz elég ez az alap. Emiatt újból módosították a törvényt, legutóbb tavaly július 27-én, és újra előírja a kötelező biztosítást, annak ellenére is, ha már van egy fakultatív. Ha jelenleg valakinek van egy fakultatív biztosítása, amely fedezi a három alapkockázatot is, amíg ez lejár, addig helyettesíti a kötelezőt. Viszont amikor ez lejár, akkor köteles megkötni a kötelezőt is. Emellett ha azt szeretném, hogy biztonságban legyek és egyéb károk ellen is biztosítsam magam, akkor a kötelező mellett köthetek egy fakultatívot is.

– Viszont ez esetben átfedésről beszélünk, azaz kétszer fizetünk ugyanazért…

– Azért, hogy ne legyen kétszer biztosítva ugyanaz, és ne legyen átfedés a szóban forgó három kockázatra, a fakultatív biztosításokba bevezettek egy önrészt, ami általában „franciză” néven ismert. Ez az a rész, amit a biztosító nem fizet ki. A fakultatív biztosításba be van írva, hogy ha földrengés, földcsuszamlás vagy árvíz történik, a biztosító, ahol a fakultatív biztosításom van, húszezer eurót nem fizet ki a kárra. Arra a kárra az ügyfél megkapja a kötelező után járó kártérítést. Tegyük fel: egy árvíz elsöpri a föld színéről a 100 ezer eurós ingatlant, a biztosított személy 100 ezer eurót kell kapjon. A kötelező biztosítás után kifizetnek neki 20 ezret, a maradék nyolcvanat pedig a fakultatív után. Gyakorlatilag a fakultatívból kiemeljük a kötelező által biztosított kockázatokat. Itt viszont egy másik tényező is fennáll. Ha a fakultatívból kiemelem ezt a három kockázatot, az valamivel olcsóbb lesz, de nem annyival, mint amennyi a kötelező értéke, tehát összességében véve a kettő egymás mellett nagyobb kiadást jelent majd az ügyfeleknek, mintha csak egy komplex fakultatívat kötöttek volna. Ez a hátránya.

– Olyan hangokat is lehet hallani, hogy csak azok kell mind a kettőt megkössék, akik törlesztés alatt lévő bankkölcsönnel vásárolták az ingatlant.

– Ez nem igaz, a törvény minden lakás rendeltetésű ingatlanra vonatkozik. Ha van három lakásom, mind a háromra meg kell kötni mindkettőt.

– Ha vásárhelyi lakosként nem tartok az árvíztől, földcsuszamlástól, illetve a földrengéstől és megkötök csak egy fakultatívat, a kötelezőt pedig nem, attól még a fakultatív érvényes lesz?

– Természetesen igen. Minket, biztosítót nem érdekel, hogy az ügyfél megkötötte-e vagy sem a kötelezőt. Például megkötheti valaki a kötelezőt egyik, a fakultatívat pedig egy másik biztosítónál. De a fakultatívból kötelesek vagyunk kivenni a szóban forgó három kockázatot, tehát kár esetén a 20 ezer eurót majd levonjuk a kártérítésből. Ha történik egy robbanás, amit fed a fakultatív, a biztosító kifizeti a kárt úgy, hogy levon belőle húszezer eurót. Ha 100 ezer euróra biztosított a lakás, tehát ennyit kellene kapjon az ügyfél, ha a robbanás következtében teljesen tönkremegy a lakása, 80-at fog kapni, ha nincs meg a kötelező biztosítása. Persze, ha nem megy tönkre teljes egészében a lakás, akkor arányosan kevesebb vonódik le. Például, ha félig semmisül meg a lakás, akkor ötvenezer eurót kapna a tulajdonos, és ebből vonunk le tízezret, azaz a húszezer felét.

Ami a bankokat illeti, a bankok abban a pillanatban, amikor adnak egy ingatlanhitelt, elküldenek egy szakembert, aki felértékeli a lakást. Neki gondja van arra, hogy alulértékelje, és emellett az alulértékelt lakásnak is csak a hetven százalékára adnak hitelt. Hol téved a lakástulajdonos? Hogy megköti a biztosítást arra az értékre, amit a bank felértékelt. Ha az a lakás felrobban, leég, akkor a biztosító jön, kifizeti a banknak – mert a jogok át vannak engedve a pénzintézetnek – a kárt, és a tulajdonos marad a semmivel. Van egy százezer eurós lakásom, a bank felértékeli hetvenezerre, a hetvenezerért ad nekem ötvenezer euró hitelt. Ha robbanás következtében eltűnt a föld felszínéről a lakás, a biztosító fizet a banknak ötvenezret, és az ügyfél hoppon marad. Mi a helyes megoldás? Az, hogy én mondom meg a banknak, hogy mennyit ér a lakásom, ha van mögötte egy hivatalos felértékelés vagy nincs. Bármelyik biztosító a lakás értékét az ügyfél nyilatkozata alapján írja be a biztosítási szerződésbe. Ilyen esetben nem bízom a bankra, hanem magam megyek el a biztosítóhoz, és azt mondom, én a lakásomat biztosítani akarom százezer euróra, de van egy ötvenezer eurós bankhitelem. Kérem egy függelék beiktatását, amivel a százezer euróból ötvenet mint kártérítési jogot átruházok a bankra. Ha megtörténik a baj, a biztosító kifizeti a banknak az ötvenezret és az ügyfélnek a másik ötvenezret. Hozzáfűzném, hogy a lakás értéke annyi, amennyit az ügyfél nyilatkozik, de ez a nyilatkozat felelős kell legyen, plusz-mínusz tíz százalékkal kell eltérjen az újjáépítési költségektől. Tudni kell, hogy a biztosító soha nem a piaci vagy a leltári értéket, sem pedig a banki felértékeléseket veszi alapul a kárfelmérés során, hanem az újjáépítés költségeit. Tehát ahhoz, hogy nekem ugyanolyan házam legyen, mint azelőtt, mennyi pénz szükséges. Egy nagyobb káresemény esetén a biztosítónak jogában áll megállapítani a valós értéket, és amennyiben felül- vagy alulbiztosított a lakás, akkor a kárt is a megfelelő arányban fizeti ki. Magyarán: extrém példa, de ha valaki harminc százalékkal felülértékelte a lakását, vagy ha harminc százalékkal kevesebbet nyilatkozik, hogy kevesebbet fizessen, mivel a biztosítási díj a biztosított értékkel arányos, az sem korrekt. Ilyen esetben a biztosító harminc százalékkal kevesebbet fizet ki, a biztosítók körében ez az arányosság szabálya. Sajnos a banki felértékelések esetében általános jelenség az alulbiztosítás, holott a biztosítás engem mint ügyfelet kell védjen, hogy én mennyit engedek át ebből a bank részére, az én döntésem kell legyen.

– Engem mint lakástulajdonost valaki felelősségre vonhat, ha nincs kötelező biztosításom, csupán fakultatív?

– A polgármesteri hivatal igen. Ha nincs meg a kötelező biztosítás, ami a mai euróárfolyamon átszámolva 90 lejbe kerül, a 160-as törvény értelmében kiszabható bírság 100-tól 500 lejig terjed. A bankhitellel vásárolt lakások tulajdonosai esetében a bank kötelezheti őket, hogy betartsák a törvényt, és megkössék mind a kettőt, mert tudja, hogy ha nincs meg a kötelező, csak a fakultatív és baj történik, húszezer euróval kevesebbet fog kapni.

– Említette, hogy mivel a három alapkár kiemelődik a fakultatív biztosításokból, ezek valamivel olcsóbbak lesznek... Ez számokban hogyan néz majd ki?

– Tavaly egy olyan komplex fakultatív biztosítás, ami mindent magába foglalt, a kötelezőt is, egy nagy értékű ház esetében belekerült 1500 lejbe, most 1420 lejbe kerül, és ha melléteszem a 90 lejes kötelezőt, tíz lejjel fizet többet az érintett. Ha egy garzonra gondolok, tavaly a biztosítása például 200 lejbe került, most 160 lej lesz, de mellészámolom a 90 lejt, akkor 250 lesz, azaz ötven lejjel fizet többet a tulajdonos.