Ítélet a Sólyom-ügyben
Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint.
Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint.
A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. A bíróság ezért a Magyarország által Szlovákia ellen benyújtott keresetet teljes egészében elutasította.
A szóban forgó napon Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Az augusztus 20-i magyar állami ünnepet követő nap a bíróság megállapítása szerint „Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői – köztük magyar csapatok is – megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot”.
Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a magyar köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, a szlovák külügyminisztérium végül augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen. E jegyzék a tilalom indokolásaként a többi között az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló, 2004/38-as számú irányelvre hivatkozott.
Mivel Sólyom Lászlót a jegyzékben foglaltakról akkor értesítették, amikor már útban volt Szlovákia felé, a közlést a határon tudomásul vette, és elállt azon szándékától, hogy Szlovákia területére lépjen.
Magyarország álláspontja szerint a belépést az említett irányelv alapján nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen.
Az Európai Unió Bírósága – amely idén február elsején tartott tárgyalást az ügyben – kedden kihirdetett ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni.
A bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy „valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók” – szögezte le a luxembourgi testület.
Az európai bíróság szerint „az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását”. A bíróság szerint ebből következően az uniós jog nem kötelezi Szlovákiát arra, hogy biztosítsa a magyar államfőnek a területére történő belépését.
Helyeslésés sajnálkozás
A szlovák külügyminisztérium a luxembourgi döntés kapcsán közzétett állásfoglalásában üdvözli és értékeli, hogy a bíróság „teljes egészében elutasította” a magyar fél vádját, és meggyőződését fejezi ki, hogy az ítélet „véglegesen lezárja az ügyet.”
„A bíróság döntése megerősítette Szlovákia álláspontját (...) Az ítélet egyértelműen elválasztotta a szabad mozgáshoz való jog – Szlovákia által teljes mértékben elfogadott – gyakorlását az államfői látogatástól, melynek státusa specifikus” – szögezi le állásfoglalásában a szlovák külügyi tárca.
A szlovák igazságügyi tárca a luxembourgi döntésről kiadott közleményében leszögezi: az ítélet megállapította, hogy Magyarországnak – az uniós jog megsértésével kapcsolatos – fenntartásai megalapozatlanok voltak. „Megerősítést nyert Szlovákia azon fő érve, mely szerint az államfő országának megtestesítője, s ez személyét megkülönbözteti az Európai Unió többi polgárától, ezért az unión belüli mozgására a nemzetközi jog által meghatározott normák vonatkoznak” – olvasható a közleményben.
Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint pártjuk nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. „A vonatkozó jogi előírásokat különbözőképpen lehet magyarázni és értelmezni, ez történt ebben az esetben is” – hangoztatta Bárdos Gyula a döntés kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Rámutatott: bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása „nagyon gyenge lábakon áll”, tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek. „Bármilyen ítélet is született, az, hogy az Európai Unión belül korlátozták egy uniós polgár szabad mozgását, ellentmond a normális uniós kapcsolatoknak” – szögezte le.
Solymos László, a Most–Híd szlovák–magyar párt alelnöke a luxembourgi ítéletet mint „szakmai és jogi döntést” nem kívánta értékelni, ugyanakkor rámutatott: szerencsétlennek tartják az akkori szlovák kormány hozzáállását Sólyom László – végül meghiúsult – szlovákiai látogatásához. „Mellékes, hogy jogilag most melyik fél kapott igazat, a fontosabb az akkori történések lecsapódása a két ország kapcsolatában, ami határozottan nem volt jó” – állapította meg a Most–Híd politikusa.
