Ivóvíz- és csatornahálózat-bővítés
2013-12-11 16:44:12
- Vajda György
Az adatok önmagukért beszélnek – mondta Törzsök Sándor mérnök, az Aquaserv Rt. beruházási osztályának vezetője a sajtótájékoztatót követően, amelyben beszámolt a cég 2007 és 2013 közötti beruházásairól és előrevetítette a 2020-ig terjedő uniós finanszírozási időszakra előkészítendő terveket.
Az adatok önmagukért beszélnek – mondta Törzsök Sándor mérnök, az Aquaserv Rt. beruházási osztályának vezetője a sajtótájékoztatót követően, amelyben beszámolt a cég 2007 és 2013 közötti beruházásairól és előrevetítette a 2020-ig terjedő uniós finanszírozási időszakra előkészítendő terveket.
Ha röviden összefoglalnánk az adathalmazt, amit hallottunk, abból mindenképen azt kellene kiemelni, hogy az ivóvíz- és csatornahálózat-bővítési, illetve a vízüzem és a szennyviztísztító állomások rehabilitációs, bővítési munkálatainak köszönhetően Maros és Hargita megyében (sz. m.: mint ismeretes, a cég Székelykeresztúron is szolgáltat) összesen több mint 300.000 lakos részesül az európai normáknak megfelelő ellátásban, köztük 60.000 fogyasztót sikerült bekötni a vezetékes ivóvíz- és lefolyóhálózatba. Az unió kohéziós, környezetvédelmi programja révén több mint 110 millió euró vissza nem térítendő hitelben részesült a terv. Természetesen a finanszírozást kiegészítette az önrész és az önkormányzati hozzájárulás is, mivel a rendszer az utóbbiak tulajdonában marad, az Aquaserv az átadást követően szolgáltatóként üzemelteti a hálózatot. Hét nagyobb városban (Marosvásárhely, Szászrégen, Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót és Székelykeresztúr) összesen 160 km ivóvíz- és 90 km csatornahálózatot újítottak fel, illetve helyeztek el, hat vízüzemet és öt szennyvíztisztító állomást korszerűsítettek. Ezenkívül három vidéki vonalon is kiépítik a fővezetéket: Mezőszabad – Nagysármás, Mezőbánd – Mezőpanit és a Nyárádmentén. Az utóbbiak esetében elkészültek a tanulmányok és a tervek, az óvások határidejének lejártával hozzá is fognak a munkához.
A versenytárgyalások megóvása miatti késéssel kapcsolatban Törzsök Sándor elmondta, ez a romániai joghézag miatt van, hiszen olyan jogi és technikai kifogásokat lehet találni, amiért leállíthatják a folyamatot, amit könnyebben meg lehetne oldani. Ezzel szemben sokkal nagyobb gond az, hogy Romániában kevés az olyan jó szakember, szakcég, amely megfelelő minőségű munkát tudna végezni ezen a területen. Ezért van az, hogy a versenytárgyalásokat külföldi cégek nyerik meg, amelyek azonban hazai alvállalkozókkal dolgoznak, és ilyenkor merülnek fel a gondok. Az uniós pályázatok azonban szigorú határidőket szabnak meg, ezért a kivitelezőknek is igyekezniük kell, hogy a felvállaltakat idejében teljesítsék. A hálózatbővítés, illetve az említett vízüzemek és szennyvíztisztító állomások munkálatai különböző szakaszban vannak (sz.m.: ezekről korábban írtunk, ezért nem részletezzük), de garancia van arra, hogy kisebb-nagyobb késéssel ugyan, de befejezik majd, és 2014-ben, legkésőbb 2015 elejéig használatba adják a rendszereket.
A tervekkel kapcsolatosan Törzsök Sándor kifejtette, az unió 2014–2020 közötti időszakra megszabott költségvetésére is pályáznak. A 2007–2037-re előirányzott mesterterv alapján elsősorban olyan települések ivóvíz- és csatornahálózatának a kiépítését célozzák, amelyek 2000 és 10.000 közötti lakosúak, vagyis ezúttal nem a nagyobb települések, hanem a kisebb községek is korszerű ellátásban részesülhetnek. Igaz, a tervek kivitelezésére is várni kell, ugyanis a már tapasztalt finanszírozási eljárást illetően csupán 2015-ben lehet majd meghirdetni a versenytárgyalást a munkálatok elvégzésére. Törzsök Sándor elismerte, lesznek olyan romániai települések, amelyek, mivel hamarabb léptek ezen a téren, az újabb eljárás szerint korábban kapnak támogatást, de ez nem jelenti azt, hogy megyénk települései „lemaradnak” az uniós finanszírozásról. Az ún. POS II-es támogatási eljárás nyomán mintegy 40 település összesen 114 millió euró körüli összeget kaphat – tudtuk meg az osztályvezetőtől.
Újságírói kérdésre Törzsök Sándor elmondta, a szolgáltatási díj 2016-ig mintegy 20-25%-kal növekedhet. Az unió és ezáltal a finanszírozó egyik feltétele, hogy a regionális szolgáltató egységárat alkalmazzon, ezért az eddigi egyenlőtlenségeket ki kell igazítani. A díjakba belefoglalják a beruházási költségek lakosságra eső részét is, ez azonban természetes, hiszen a szolgáltatás minősége is jelentősen javul. Az osztályvezető hangsúlyozta, ne feledjük, hogy Románia az EU-csatlakozáskor bizonyos kötelezettségeket vállalt, köztük az egyik a környezetvédelmi, ami a csatornázást illeti, és az egészséges életmód megteremtése, ami az ellenőrizhető ivóvíz-szolgáltatásra vonatkozik. Az Aquaserv Rt. nem tesz mást, ezeket a feltételeket teljesíti, aminek – mint minden felzárkózási folyamatnak – ára van. Hosszú távon azonban az életminőség javulásával mindez megtérül.
