Perek a katolikus iskola ellen

Január 15-én dönt a fellebbviteli bíróság

Bár azt hihettük, hogy minden rendben van, a jelek szerint a 2019-es iskolai év első féléve sem telhetett el nyugodtan a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumban, ugyanis két per indult az iskola ellen, amelyek közül az egyikben a tanintézmény számára kedvezőtlen ítélet született a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróságon november utolsó napjaiban. A perekről dr. Tamási Zsolt iskolaigazgatót kérdeztük.  

– Az ügy nagyon bonyolult. Ahhoz, hogy a felperesek – a Népi Mozgalom Pártja részéről Marius Paşcan, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület részéről Dan Tănasă, az Unirea Főgimnázium és annak szülői bizottsága – lépni tudjanak az iskola ellen, első körben azt kell bizonyítaniuk, hogy az iskolát létrehozó rendeletek számukra kárt okoztak, mert ha nincsen érintettségük, akkor nincs perképességük sem. Ha a károkozást tudják bizonyítani, akkor következhet annak igazolása, hogy az új iskola alapítását lehetővé tévő rendeletek törvénytelenek. Ezt azonban csak akkor tudják megtenni, ha azoknak a jogalapját jelentő törvényekről, kormányrendeletekről megállapítják, hogy alkotmányellenesek. Emiatt nyújtották be áprilisban a keresetet a fellebbviteli bíróságon, ami az ügyet kettéválasztotta. A 95/2019-es perben az iskolaalapító rendeletek törvényességét vizsgálják, a másikban, a 150/2019-esben azon kormányrendelet alkotmányosságának a kivizsgálási lehetőségét, amely lehetővé tette, hogy gyámintézeten keresztül induljon el az iskolaalapítás. A vásárhelyi katolikus iskolának gyámintézete, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a temesvári ortodox iskolának pedig a Bánáti Kollégium állította össze az egyetem előtti oktatás minőségét ellenőrző felügyelőség (ARACIP) számára a dossziét, amelynek ellenőrzése után kibocsátották a működési engedélyt. 

A 2019-ben indult két perbe az Unirea Főgimnáziumból egy sor román tanuló lépett be, hogy az érintettségüket és sérelmeiket bizonyítsák. A szeptemberi tárgyalásokon kizárták a diákokat mindkét perből, arra hivatkozva, hogy nincsen érintettségük, és így perképességük sem. Egy ideig párhuzamosan folyt a két tárgyalás, majd a 95-ös esetében történt meg, hogy miután 2019. október 15-én letárgyaltuk az általunk emelt kifogásokat és az ügy érdemi részét is, a bíróság 29-én kellett volna eredményt hirdessen. Ezt azonban nem tette meg, ugyanis egy formai hibát talált: a perbe fogott intézmények közül (a tanügyminisztérium, a miniszter és a katolikus iskola) a minisztert nem értesítették szabályosan a tárgyalásról. Ezt a formai hibát kellett kiküszöbölni, így egy újabb időpontot írtak ki november 28-ra, de hiába értesítették a minisztert, másodjára sem jelent meg. Mivel 28-án lezajlott a tárgyalás, a táblabíróság november 29-én határozatot hozott. Ebben a felperesek közül egyedül a szülők perképességét zárta ki, feltételezhetően azért, mert a bírónő maga is szülő. A többi felperes szereplő maradt. Ugyanakkor az alapfokú döntéssel semmisnek nyilvánított minden olyan miniszteri rendeletet, amely az iskola alapítására vonatkozott (a gyámintézet kinevezése, a cím pontosítása, a működési engedély megadása, az igazgató, valamint a vezetőtanács hat hónapra szóló kinevezése). Valamennyiről azt állapította meg, hogy törvénytelenek, de a mai napig sem indokolta meg, hogy miért. Ebből kiindulva sem tudjuk elképzelni, hogy minek az alapján hozta meg a döntést, de mindenképpen várjuk az indoklást, hogy fellebbezni tudjunk a határozat ellen, amely nem jogerős, és lévén alapfokú döntés, az iskola működését nem befolyásolja. A november 28-i tárgyaláson jelentette be a tanügyi tárca jogásza, hogy indokolt lenne más városba áthelyezni az ügyet, mert ő is úgy érzékelte, hogy nem tanácsos Vásárhelyen folytatni. Az áthelyezési kérés már november 27-én iktatva volt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéknél, ahol ezt a kérést tárgyalni fogják januárban. Ha a kérésnek helyt adnak, nem Vásárhelyen megyünk tovább ezzel a történettel. 

Kérdésre válaszolva Tamási Zsolt igazgató pontosította: mivel a katolikus iskolával együtt létrehozott ortodox iskola alapítását tartalmazó dokumentumok törvé- nyességét nem fellebbezte meg senki, ezért a katolikus iskolára vonatkozó rendeletekről alapfokon kimondott érvénytelenítések nem vonatkozhatnak közvetlenül a temesvári iskolára is.

A történet ugyanakkor azért nagyon furcsa, mert a 150/2019-es per, amely az alkotmányossághoz kapcsolódik, még nagyon a kezdetén van. Az október 25-én tartott utolsó tárgyaláson november 8-ra ígérték a határozatot, november 15-én kizárták mind a szülők, mind a Népi Mozgalom Pártjának és a Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek a perképességét, és felperesként az Unirea Főgimnázium maradt a perben. Ebben arról kell döntenie a bírónak, hogy kér-e alkotmányossági kivizsgálást a kormányrendelet kapcsán vagy nem. Ha kér, akkor az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, hogy az iskola alapítására vonatkozó kormányrendelet alkotmányos-e vagy sem. Ebben az ügyben is kértük az áthelyezést a legfelső bíróságtól, ahol a kérést iktatták, de tárgyalási időpontot nem írtak ki. A minap a vásárhelyi fellebbviteli bíróságon kértük, hogy halasszuk a tárgyalást, de úgy néz ki, hogy január 15-én, szerdán a fellebbviteli bíróság az elhangzott érvek mentén készül eldönteni, hogy továbbengedi-e az ügyet az alkotmánybíróságra. 

– Az iskolaalapítás körüli vita idején Klaus Iohannis államfő is beavatkozott az ügybe; miért tett feljelentést az alkotmánybíróságon?

– Akkor a szenátus jóváhagyta a törvény segítségével való iskolaalapítást, amit az alkotmánybíróság 5-4 arányban alkotmányellenesnek nyilvánított. Azután következett az a változat, amely alapján valójában újra létrejött 2018-ban a katolikus iskola: a gyámintézet kezdeményezésével az ARACIP-ellenőrzés után kiadott minisztériumi rendelettel, amelynek folyamatára akkor senki sem kért alkotmányossági óvást, és amikor az engedélyt kiadták, már eltelt az idő, és nem is kérhettek. A felperesek ezért választották azt az utat, hogy a nekik okozott kárt és az iskolát létrehozó okirat törvénytelenségét bizonyítani tudják, mert azok alapján kérhetik az alkotmánybírósági kivizsgálást. Amíg az alkotmánybíróság nem állapít meg alkormányellenességet, addig az iskolát nem lehet megszüntetni, s ha az alkotmányossági kifogást visszautasítja, a teljes per, jogalapját veszítve, tárgytalanná fog válni.