Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-05-06 08:43:38
Az egységes nyugdíjrendszerre vonatkozó 2010. évi 263. számú jogszabály módosítására nyújtott be törvénykezdeményezést Kerekes Károly Maros megyei és Máté András Levente Kolozs megyei képviselő.
A javaslatokról Kerekes Károly képviselőt kérdeztük, aki lapunknak elmondta: – A javasolt módosítás nálunk újdonságot jelent. Nálunk, mert más országokban alkalmazzák. Egy olyan méltánytalanság kiküszöbölését célozza, amely a nyugdíjak megállapítási kérelmezésétől a folyósításig tapasztalható késésekből fakad. Köztudott, hogy a nyugdíjpénztáraknak 45 nap áll rendelkezésükre a nyugdíjazási kérelmek elbírálására, de nyilvánvaló, hogy ez az időtartam az esetek többségében kitolódik, a nyugdíjra jogosultak pedig erre az időszakra jövedelem nélkül maradnak. Véleményem szerint elfogadhatatlan, hogy azok, akik hosszú éveken át fizették a társadalombiztosítást, önhibájukon kívül hosszú ideig ne részesüljenek anyagi juttatásban. E helyzet orvoslására javasoltuk, hogy a nyugdíjra jogosultaknak – a nyugdíjazási határozat kézbesítéséig – havonta a szavatolt minimális nyugdíjnak megfelelő összeget folyósítsanak, amely jelenleg 350 lej. Majd a végleges határozat kibocsátását követően a megelőlegezett összeget a megállapított nyugdíjnak megfelelően igazítanák ki.
A második módosítás arra hivatott, hogy az új nyugdíjtörvény által előidézett igazságtalanságot kiküszöbölje, pontosabban a 2001. április 1. előtt, tehát a 19-es társadalombiztosítási törvény hatályba lépése előtt, az I. munkacsoportba sorolt személyek diszkriminációjának megszüntetését célozza. Az egységes nyugdíjrendszerre vonatkozó új törvény ugyanis előírja, hogy 2001. április 1-ig az I. munkacsoportban folytatott tevékenység, néhány kivétellel, csupán a különleges feltételek között ledolgozott munkaidőnek, azaz a régebbi II-es munkacsoportnak megfelelő régiségnek felel meg. Az új nyugdíjtörvény, a hatályon kívül helyezett 19/2000-es számú nyugdíjtörvénytől eltérően, már nem ismeri el a 2001. április 1. előtt hatályos törvénykezés által az I. csoportba soroltak esetében eddig alkalmazott korhatárcsökkentést. Ennek az alkotmányellenes helyzetnek a kiküszöbölésére, illetve a számtalan bírósági per megelőzésére átmenetileg meg kell tartani az említett kategória számára a régi szabályozásban előírt nyugdíjazási feltételeket, amíg e kategória eléri a nyugdíjjogosultságot. Ezért a javasolt módosítás a nyugdíjtörvény átmeneti rendelkezései közé sorolná a méltánytalanságot megszüntető előírást – mondta lapunknak a képviselő.