Jó mezőgazdasági év ígérkezik

A prefektúra által összehívott legutóbbi tanácskozáson Liviu Timar, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója jelentést készített a tavalyi mezőgazdasági évről. Az adatok azt igazolják, hogy megnőtt az érdeklődés a mezőgazdaság iránt, egyre kevesebb szántóföld marad parlagon, ami jó jel. Az intézményvezető az adatok tükrében tekintett vissza 2013-ra, és ebből kiindulva, a tavaszi munkálatokról és a várható termelésről beszélt lapunknak. 

 

A 2013. december 31-én lezárt statisztikai adatok szerint Maros megyében 410.681 hektár mezőgazdasági terület van, amiból 221.213 szántóföld, ebből 220.413 magánkézben és 800 ha állami tulajdonban van. Az összterület felosztását illetően 399.803 ha magán- és 10.878 ha állami tulajdonú. 108.598 ha legelő (99.369 ha magán, 9.229 állami) és 73.779 ha kaszáló (73.163 ha magán 616 állami) szerepel a nyilvántartásban. Ezenkívül még az összterülethez sorolták a gyümölcsösöket, szőlősöket, sörárpa-ültetvényeket. Tavaly a 221.213 ha szántóföldből 28.584 ha (13%) maradt megműveletlenül, az előző évhez 

viszonyítva 2%-kal kevesebb, ami arra utal, hogy a mezőgazdászok azon igyekeznek, hogy újabb területeket dolgozzanak meg. 

Liviu Timar szerint azért nőtt meg az érdeklődés a mezőgazdaság iránt, mert a gazdák idejében megkapják a támogatásokat, és ez ösztönzőleg hat, az előző években jó termés volt, illetve egyre többen, főleg külföldiek vásárolnak földterületeket s ezekkel, ha már pénzt adtak értük, kezdeni kell valamit. Természetesen ez a versenyhelyzetet is megnöveli, ami szintén jó hatással lehet a termelésre. Ezenkívül egyre többen vásárolnak új gépeket, megpróbálnak meghonosítani új technológiákat. Tavaly nagyon jó volt az átlagtermés rozsból, búzából, tritikáléból, zabból, kukoricából, napraforgóból, repcéből, szójából, cukorrépából, burgonyából, zöldségekből és gyümölcsökből is. A tavaszi szalmásgabonák – búza, rozs –, valamint a tritikálétermések ígéretesek, ugyanis a kedvező időjárás miatt sikerült a tavaly az őszi munkálatokat idejében elvégezni. Várhatóan 122.000 ha területet vetnek be az idén, ebből már több mint 100.000 ha-on szántottak. Mivel a növényvegetáció az előző évekhez viszonyítva 2-3 héttel hamarabb indult el, ezért hamarosan hozzáfognak a napraforgó, a szója és a kukorica vetéséhez. S hogyha nem lesz természeti katasztrófa, vagy olyan szélsőséges időjárás, amely megtizedelje a terményt, akkor a mezőgazdasági termelést illetően 2014 még jobbnak ígérkezik mint 2013. 

Pénzügyi számításokat is végeztek a mezőgazdászok: 2014-ben 1 hektár kukorica megmunkálására hozzávetőlegesen (sz.m. a 2013-as üzemanyag-árakkal kalkulálva) gépesített megmunkálással (szántás, tárcsázás, műtrágyázás, öntözés, vetés és gyomirtás) 3151, míg kézi technológiával 2351 lejt kell költeni. Az aratás pedig 1146, illetve 1985 lejbe kerül. 

Az állattenyésztésben megállapították, hogy a szarvasmarha-állomány megyeszinten 4%-kal, a juh- 3%-kal, a kecske- 10%-kal növekedett, ez is elsősorban a támogatásoknak tudható be. Ahol csökkenés tapasztalható, az a sertés- (18%) és a szárnyastenyésztés (29%), ennek oka a kedvezőtlen piaci körülmények, hiszen egyre nehezebb hazai sertés, illetve szárnyashúst értékesíteni a behozatal miatt. 2013-ban összesen 69.258 szarvasmarha, 69.970 sertés, 485.974 juh, 41.879 kecske, 1.378.770 háziszárnyas és 12.294 ló szerepelt a hatóságok nyilvántartásában. Ide tartozik még, hogy a megyében tavaly 1.785.203 hektoliter tejet termeltek, amiből 939.158-at dolgoztak fel, a hústermelés pedig 35.645 tonna volt, ebből 13.029 került húsüzemekbe. A tejtermelés az előző évhez viszonyítva 4%-kal nőtt, ezzel szemben a hústermelés 16%-kal csökkent. Valójában ez utóbbin kellene javítani, hiszen a húsnak még mindig van felvevőpiaca. Különbség azért van – mondta az igazgató –, mert a farmerek több támogatást kapnak tejtermelésre, mint a vágóállat-tenyésztésre, és ezért inkább az előbbivel éri meg foglalkozni. 

Tavaly megyénkben 20 tejfeldolgozó üzem, 30 húsüzem, ebből 5 vágóhíd és 33 malom, 87 pékség, 55 cukrászda, 3 konzervgyár, 3 étolajtöltöde, 1 cukorgyár, 36 szeszesital-gyár, 28 élelmiszer-előállító egység (csokoládé, fűszer, szörp, keksz, száraztészta), 19 csomagoló, palackozó, 1 ecetkészítő és 7 gyümölcslégyártó ipari egység működött. A legnagyobb visszaesés a malomipari egységeknél, pékségeknél tapasztalható, tavaly 64 ilyen cég zárta be ajtaját. Ennek okát a versenyhelyzettel magyarázta a vezérigazgató, azok a pékségek szüntették be munkájukat, ahol nem integrált gazdálkodást folytattak, csak sütéssel foglalkoztak, a nyersanyagot máshonnan szerezték be. Ahol sikerült egy gazdasági egységben megoldani a búzatermesztést, feldolgozást és értékesítést, talpon maradtak, a kisebbek nem állták a sarat. 

A mezőgazdasági hatóságok a tavaly 595 ellenőrzést tartottak különböző egységeknél. Elsősorban azt vizsgálták, hogy betartják-e a mezőgazdasági termények szabályok által előírt előállítási, tárolási, értékesítési feltételeit. Főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a bort külön erre a célra kialakított, megfelelő körülményeket biztosító helyiségekben árulják-e, azt figyelték, hogy ne kerüljön forgalomba génmódosított kukorica vagy más termény. Nem volt különösebb gond, hiszen mindenekelőtt  az volt a szándékuk, hogy felhívják a gazdák figyelmét a rendellenességekre, s egyúttal fel is szólították őket, hogy igazítsák helyre a tapasztalt szabálysértéseket. 

A termények exportjával gyengén állunk. Megyénkből inkább gyümölcsöt (alma, cseresznye, szilva), bikákat és berbécseket vásárolnak a külföldiek. Még mindig a legnagyobb mezőgazdasági jellegű termékexportáló a szászrégeni Sucmeron gyümölcslevet előállító, palackozó cég, amely termelésének a 98%-át határon túl értékesíti. 

Liviu Timar kifejtette, az új támogatási időszak megfelelő feltételeket kínál a fejlődésre, megyénknek még mindig óriási a potenciálja, jó gazdáink, szakembereink, megfelelő földterületünk van gabona-, kukoricatermesztésre, kiváló legelőink vannak állattartásra, csak a gazdatársadalomtól függ, miként erősödik meg és használja ki ezeket a lehetőségeket – mondta összegzésként a vezérigazgató, aki ismételten hangsúlyozta, hogy az idén jó mezőgazdasági évnek nézünk elébe.