2025. szeptember 15., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Konfliktusok korát éljük. Az elmúlt hét vége sem volt mentes ezektől Romániában, de a világban sem. 

Itthon nehéz napok elé néz a miniszterelnök, Ilie Bolojan, akinek a mandátuma a „fegyelem és reform” ígéretével kezdődött, de nem tudni, hogy ér véget. Politikai elemzők szerint 2025 ősze a legkeményebb valóságshowt hozza el számára: újraéledt inflációt, népszerűtlen megszorításokat és szétesett koalíciót. Az esélye arra, hogy a Viktória-palotában maradjon, ma még ugyan 50% felett van, de ez három olyan próbatételtől függ, amelyeket nem hagyhat ki. És amelyekre Románia az „elítéltek lemondásával” vár.

Az első próba az Alkotmánybíróság döntése lesz. A Bolojan-kormányt kényelmes többséggel, politikai megállapodással iktatta be a PNL–PSD–USR–RMDSZ koalíció. Mára azonban nem csupán a PSD, de a liberálisok is le szeretnék váltani Bolojant.

Nem mellékes, hogy az utóbbi években a román politikai diskurzust újra elárasztották olyan kifejezések, amelyekről azt hittük, hogy eltűntek a történelem süllyesztőjében.  Ám ismét szélsőségességről, manipulációról, antiszemitizmusról, legionáriusokról, hibrid hadviselésről, kibertámadásokról, sőt az úgynevezett „hasznos idiótákról” is szó esik.  

Romániában az extrém témákat újra bedobják, a „külső veszélytől” való félelmet történelmi nehezteléssel ötvözik, a nemzeti mítoszokat átírják, a nyugati stratégiai szövetségeket pedig a nemzeti érdek „elárulásának” állítják be: „van pénzünk fegyverekre, de nincs pénzünk nyugdíjakra”, „az ukrán gabona csődbe viszi a mezőgazdaságunkat”, „a gyermekeinkről nem gondoskodunk, de az ukránok gyermekeiről igen”, „üssünk az asztalra Brüsszelben, hogy megmutassuk, kik is vagyunk valójában!”  stb.  A hatás a demokratikus intézményekbe vetett bizalom erodálódása. 

Visszatérve az eredeti témához: a kormány elkötelezte magát egy kemény konszolidációs csomag mellett: héa/jövedéki adó emelése augusztus 1-jétől és kiadáscsökkentések, valamint átszervezések a helyi közigazgatásban. Ezek közül az élelmiszer-adalékanyagok korlátozásáról szóló intézkedés a legveszélyesebb terület, amivel sokan kerülnének padlóra. Az elmúlt 48 órában számos ellentmondásos üzenetet láthattunk: a kormányszóvivő azt mondta, hogy a koalíció a meghosszabbítás mellőzését tárgyalta, míg a PSD azt, hogy „nincs döntés erről a koalícióban”, és a tárgyalóasztalhoz való visszatérést szorgalmazzák.  Ezzel együtt a szakértők azt állítják, hogy Bolojannak van esélye, hogy legalább a tél beálltáig a Victoria-palotában maradjon. Bár még tegnap is lemondással fenyegetőzött.

De nem csupán minálunk forrnak az indulatok, Ursula von der Leyen ellen is két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Az egyiket az EP Baloldali Képviselőcsoportja, a másikat a Patriots for Europe képviselői. 

A radikális baloldal azzal vádolja az EU-t, hogy „bűnrészességet vállalt a gázai népirtásban”, és szemére veti, hogy „szemet huny a dolog felett”, míg a szélsőjobboldal a kereskedelem, az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén elkövetett kudarcokat okolja.

Emlékeztetünk, hogy az Európai Parlament már elutasított egy bizalmatlansági indítványt, amelyet Gheorghe Piperea, az AUR képviselője kezdeményezett. Ursula von der Leyent azzal vádolta, hogy az EU állítólagosan beavatkozott a bukaresti választásokba, és autoriterizmust tanúsított az Európai Bizottság vezetésében. 

Közben forrong a világtüntetésekről, erőszakos megmozdulásokról, politikai gyilkosságokról, véres összecsapásokról szólnak a napi hírek.

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Parlament szeptember 9-én véglegesen elfogadta az élelmiszer- és textilhulladék elleni uniós törvényt. 

Tény, hogy az Európai Unió országaiban élő csaknem 20 millió gyermek volt kitéve az elmúlt években a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának; az uniós tagországok közül Romániában volt a legmagasabb az arányuk az Eurostat adatai szerint. Eszerint  Romániában a legnagyobb az élelmiszer ára. Megközelítik az európai átlagot, a fizetések azonban csupán a kontinentális média 20%-át teszik ki, mégis tonnaszám dobjuk ki az ételt, fejenként mintegy 150 kilogramm élelmiszert évente,

 Tehát szegények vagyunk, de legalább cirkusz, az van. Jó szórakozást!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató