Miközben egyre csökken azok száma, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen, a vakcinák érvényességi idejének lejárata vészesen közeledik. Románia egyszer csak oda jut, hogy az oltóanyag-készletekkel nincs mit csinálnia. Eladja, adományozza – amiből származhat anyagi nyereség, az átoltottsági arány viszont nem fog nőni, ez pedig jelenleg sem éri el a kormány által kitűzött szintet.
Nem is olyan régen egy közegészségügyi szakember ingerülten jelentette ki kérdésünkre, hogy nincsenek adataik a városi és vidéki átoltottsági arányokról, nincs idejük ezzel foglalkozni. Nem érzékelte, ami már a tavasszal szinte egyértelmű volt, hogy vidéken rendkívül kevesen vannak beoltva. A kormánynak erre figyelnie kellett volna, és a megyei adatok alapján stratégiai döntéseket hoznia, hogy az első vakcinát minél többen megkapják vidéken is. Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, az oltási kampány koordinátora tegnap végre kimondta: az oltási kampány mostantól kezdve elsősorban a vidéki lakosságot célozza meg. Hangsúlyozta, hogy már az első adag vakcina beadásával legalább ötven százalékkal csökken a megfertőződés kockázata. Azt is kijelentette, hogy az oltási kampány sikeressége érdekében mondhatni „házhoz mennek”, főleg vidéken, megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy adassák be a vakcinát. Továbbá a diákok beoltása is fontos, erre is nagy figyelmet fordítanak az elkövetkező hetekben.
A gond az, hogy a kijelentéstől a megvalósításig igencsak hosszú az út. Főleg most, a szabadságolások, a nyári szünidő alatt. Egyrészt a vidéki, elöregedett lakosság, illetve a roma lakosság előítéletével kell megküzdeniük, másrészt a megfelelő infrastruktúra, humán erőforrás sincs meg ahhoz, hogy egy község minden utcáját végigjárják, toborozva a jelentkezőket. Amúgy meg a családorvosok szép számban vállalták az oltási programban való részvételt, aki akarta, eddig beoltatta magát náluk. A diákok beoltásához pedig a szülő beleegyezése nélkülözhetetlen, tehát ismét a felnőtt lakosság meggyőzéséhez jutunk vissza.
Mindezek mellett az a kérdés is egyre gyakrabban vetődik fel, hogy a két adag vakcina mennyi ideig nyújt védelmet, mikor kell újra, a harmadik oltásra jelentkezniük azoknak, akik már a másodikon is túl vannak. A szakemberek szerint még meglehetősen hosszú ideig tart, amíg erre a kérdésre lesz válasz. A korábban (2002–2004 között) SARS-vírussal fertőzöttek adatainak feldolgozásából körvonalazódik, hogy az antitestek mintegy két évig észlelhetők a vérben. A kutatók arra törekednek, hogy ne szezonális legyen a koronavírus elleni oltóanyag, hanem egyszeri alkalommal beadandó. Addig azonban még sok van, és azt sem tudni, hogy melyik vírusmutáns mikor okoz egy újabb fertőzéshullámot. Mint ahogy azt sem, hogy a politikai és gazdasági érdekcsoportoknak milyen befolyása van a járvány hullámzására.
