Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A magyar kisebbség iránti jogszerűtlen eljárások miatt kötelezettségszegési eljárást indíthat Romániával szemben az Európai Bizottság (EB). A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) szerint amennyiben sikerül alátámasztania, hogy az 1989-es romániai visszaállamosításkor a magyar kisebbség viszonyában rendszerszintű jogsértés történt, beindulhat az eljárás. Az EB arra kérte a jogvédő intézetet, elemezze a romániai kárpótlásokkal és a visszaállamosítással kapcsolatos jogsértéseket. A KJI felkérte az Európai Parlament petíciós bizottságát, küldjön tényfeltáró bizottságot Romániába, amelynek nyomán felkérhetnék az uniós szerveket, tegyenek a jogsértések orvosolásáért. Az intézet ugyanakkor a székelyföldi „terroristák” ügyében is igyekszik fellépni, egyrészt a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon, másrészt az Európai Parlament előtt.
A KJI-nek a Kárpát-medencében 17 jogsegélyszolgálata van, és minden magyar ember, szervezet vagy intézmény ingyenesen fordulhat hozzá segítségért. Konkrét ügyekben, bírósági perekben ügyvédeket, ügyvédi irodákat anyagilag és szakmailag is támogat az intézet.
Kárpát-medence szintjén a legtöbb probléma Erdélyben van. Hiába van jogharmonizáció és nyelvhasználati szempontból megengedő törvény, nem tartják be. És miközben napi szinten érik jogsértések a magyar közösséget, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma a minap arra kérte a kormányt, a parlamentet és az elnöki hivatalt, tegyenek sürgős és határozott lépéseket annak a megakadályozása érdekében, hogy „Magyarország végérvényesen kiterjessze társszuverenitását Székelyföldre”. Egy kormányhivatal létrehozását követelte, amely védené a románok jogait, és megakadályozná az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetésüket a térségben. Ugyanakkor azt is kérte, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák a székelyföldi románok kulturális projektjeit, intézményeit, egyházi és civil egyesületeit és kiadványait, és alkossanak törvényt, amely biztosítja a három megye románságának képviseletét a képviselőházban. Emellett a parlamenti pártok fogadjanak el egy olyan paktumot, „amelyben ünnepélyesen kijelentik, hogy soha nem fogadják el az etnikai alapú területi autonómiát Romániában”. Felszólította a legfelsőbb állami hatóságokat, határozottan utasítsák el a budapesti kormány „abnormális beavatkozását Románia belügyeibe”, és elemezzék a romániai magyarok magyar állampolgárságának, a földtulajdonnal való szabad kereskedésnek, valamint a magyar állam térségbeli stratégiai beruházásainak közép- és hosszú távú következményeit. Javasolta: szlovák mintára fogadjanak el törvényt, amely megakadályozza, hogy a kettős állampolgárok tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban. Végül követelte, hogy az államfő sürgősen vigye a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé „a nemzetbiztonságot érintő Kovászna, Hargita és Maros megyei problémákat”, és a védelmi tanács döntsön a szükséges intézkedésekről.
Kell ehhez kommentár?