Jól haladnak az előkészületekkel

Szeptemberben tartanák az avatást

Kétszeri halasztás után szeptemberben avatnának szobrot és emlékművet Szentgericén. Az előkészületek javában zajlanak, de még mindig vannak kérdőjelek.

Jakab Elek történész, levéltáros, jogász és szabadságharcos tiszteletére mellszobrot, míg az 1848–49-es szabadságharcban és forradalomban részt vett 58 szentgericei hazafinak emlékfalat szentelnek az idén az unitárius egyházközség telkén kialakítandó emlékparkban Szentgericén. Az ünnepséget még a tavalyra tervezték, de a járvány miatt kétszer kellett átütemezni mindent, így végül idén szeptember 25-ére, az őszi hálaadás ünnepére időzítették, s bár a feladatok nagyobb részén már túljutottak, még számos tennivaló és megválaszolatlan kérdés szerepel a határidőnaplóban. Az előkészületek jelenlegi helyzetéről Varró-Bodoczi Barna unitárius lelkipásztort kérdeztük.

Keményen dolgoznak

Az unitárius gyülekezet egy, az egyházközség tulajdonában álló területet, az egykori művelődési otthon helyét ajánlotta fel emlékhely kialakítására a faluközpontban. A tavaly novemberben megépült egy új kerítés alapja, így nemrég hozzáláttak az emlékpark kialakításához. Ehhez hathatós támogatást, munkagépeket, emberi erőforrást és több teherautónyi földet biztosított a Geiger cég és a településhez kötődő Csongvay Attila vezérigazgató, hogy a talajszintet magasabbra emeljék. A tereprendezés után negyven díszfát is elültettek a napokban, és néhány napon belül hozzálátnak a szobor és emlékfal alapzatának megásásához és megöntéséhez. A talapzatot, illetve falat kőből fogják építeni, a szükséges alapanyagot Máréfalváról rendelték meg, míg a felállítandó három márványtáblát Nyárádtőn készítik el. Az ősszel megépült alapra még fel kell szerelni a deszkakerítést, az építkezés befejeztével pedig járdákat kell építeni és elvégezni a füvesítést – sorolja a teendőket a lelkész. Közben elkészült a székelyudvarhelyi Lázár Imre mester öntödéjében Jakab Elek mellszobra, illetve az emlékfalakra kerülő két huszárdombormű. A helyszínen már látványterv mutatja, milyen lesz a köztér.

Elkel még a segítség

Hatalmasra rúg a terv megvalósításának költsége, és ehhez egyelőre még nincsenek meg a szükséges anyagi források. Eddig csak a magyar kormánytól kaptak támogatást másfél millió forint értékben a Bethlen Gábor Alap révén, a többit a gyülekezet erőforrásaiból fedezték. A szobortalapzat és az emlékfalak megépítéséhez szükséges vulkanikus kő köbmétere több száz lejre rúg, az emléktáblák feliratozása is több mint másfél ezer lej. A kő és az építkezés értéke meghaladja majd az eddig elvégzett összes munkálat ellenértékét. Ezért nyújtottak be pályázatot a magyar főkonzulátus emlékhelyek kialakítására kiírt felhívására, de onnan még nem érkezett válasz. Ezért az egyházközség mindenkitől szívesen elfogad hozzájárulást, ezt pedig értéktárgyak megvásárlása révén lehet megtenni: egy Jakab Elek-emlékérme 100, egy kőjegy 25 lejbe kerül. Az önkormányzat is ígért anyagi támogatást, és azt is, hogy az emlékpark megvilágítása érdekében reflektort fog rászerelni a közvilágítási hálózatra, és amint a faluban kiépül a térfigyelő rendszer, a teret is kamera fogja vigyázni. 

Apró részletekig kidolgozva

Már elkezdték az ünnepség előkészítését, műsorterven, meghívókon dolgoznak, az már szinte biztos, hogy hagyományőrző huszárcsapat is jelen lesz az avatón, sőt rezesbandára is gondoltak – részletezte az elképzeléseket a lelkész. Meghívják az ünnepségre a magyar kormány részéről Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt, jelen lesznek az unitárius egyház elöljárói, a püspök, teológiai tanárok és a főlevéltáros, akit előadás megtartására kértek fel, de meghívják a községi önkormányzat és az RMDSZ képviselőit is. A gyülekezet minden ellenkezés nélkül feláldozta területét az emlékpark létrehozására, és kiveszi a részét az előkészületekből is, ha szükség van, kétkezi önkéntes munkával járul hozzá, mások emlékérmét, kőjegyet vásárolnak, ugyanakkor ezek szélesebb körben való értékesítésére a Marosvásárhelyre elszármazott szentgericeieket is felkérték. A munka oroszlánrésze azonban a lelkészre és a két gondnokra hárul, Sánta-Boros József a projekt megvalósításából, Paizs Ernő a vasmunkálatokból veszi ki a részét. A rigmányi református lelkész, Buksa Ferenc pedig felajánlotta, hogy ingyenesen elkészíti az avatásig Jakab Elek családfáját.