Kallós-emlékév: emlékezés és feltámadás
Budapesten kezdődik, Erdélyben teljesedik ki az idei Kallós-emlékév. A Kallós 100 néven meghirdetett rendezvénysorozatot Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató születésének 100. évfordulója alkalmából kezdeményezte és szervezi a Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány.
Az emlékév március 24-én budapesti Művészetek Palotájában rendezendő gálaesttel rajtol, négy nappal később, 28-án pedig a kolozsvári operában idézik meg a legendás néprajzkutató emlékét. Miközben ez alig több puszta szólamnál, hiszen Kallós Zoltán 2018-as halála óta is folyamatosan jelen van a népi kultúra ápolói, megélői és művelői körében. Ennek a meggyőződésüknek adtak hangot a rendezvénysorozat indulását hivatalosan is bejelentő kolozsvári sajtótájékoztató résztvevői, dr. Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója, dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója és Szép Gyula, a Kallós Alapítvány alelnöke, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója. Abban is egyetértettek, hogy az összetartozás és összefogás szükségessége a kallósi örökség jegyében is nyilvánvaló volt, hiszen az életmű teljességre törekvő bemutatása csakis valamennyi szereplő tevékeny hozzájárulása révén lehetséges.
Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója is egyértelműsítette: a három intézmény együtt szeretné felmutatni a Kárpát-medencének és a világnak Kallós Zoltán örökségét. Abban a szellemben, amelyet Zoli bácsi is vallott: „Nem a ládának gyűjtök, hanem azért, hogy használjuk.” Balla Ferenc mindenkit arra biztatott, hogy csatlakozzon a programsorozathoz, amelyhez egységes kommunikációs felületet tudnak biztosítani.
A két eseményre más-más koncepcióval készülnek, mondta el mindkét nyitógála szerkesztőjeként Kelemen László. A március 24-i budapesti Müpában tartandó Ritka magyar című műsorban a Magyar Állami Népi Együttes és az Udvarhely Néptáncműhely táncban mutatja be Kallós Zoltán életútját. Közben színpadra lépnek vele személyes kapcsolatban álló művészek is, mint például Sebestyén Márta, a Muzsikás együttes vagy Csoóri Sándor.
Az erdélyi programok március 28-án kezdődnek a Kolozsvári Magyar Operában tartandó gálaműsorral. A kincses városi előadás Kolozsvár „tűzfészek” szerepét hangsúlyozza, Kallós Zoltán és hozzá kapcsolódó személyek az erdélyi táncházmozgalomban játszott szerepének történelmi jelentőségére épít. Kolozsváron legendás adatközlők is fellépnek, a kezdést a magyarszováti Dezső Erzsébet nótafa színpadra lépése jelenti majd, aki a gálaműsor végén saját dalait hallgatja meg gyerekelőadásban. Közben fellépnek az első táncházas generáció képviselői is.
A Hagyományok Háza a táncház napját is Kallós Zoltán emlékének szenteli, mondta dr. Both Miklós főigazgató, az intézmény valamennyi szombati táncháza az emlékév jegyében zajlik. A tematikát több nagy fesztiválra is elviszik, köztük a Művészetek Völgyébe és Tusványosra is. Az emlékév a Ház egyéb tevékenységeikben, archívumi, oktatási és digitalizálási munkájában is megjelenik, rendeznek konferenciát is Kallós munkásságáról.
Idén a Kallós Alapítvány hagyományos rendezvényei is az emlékév jegyében zajlanak, kiállítással is készülnek, amelyet az április 24-26-án tartandó budapesti táncháztalálkozón mutatnak be, a későbbiekben pedig több Kárpát-medencei helyszínre is elvisznek. A Kallós-gyűjteményre alapozó oktatási segédanyag is születik 4-9 éves gyerekek számára, ezzel is szeretnék közelebb vinni a néprajzkutató hagyatékát a legfiatalabb generációhoz. Kallós-műsorral indulnak az idei nagy fesztiválok is, a Kolozsvári Magyar Napok és a marosvásárhelyi Vásárhelyi Forgatag nyitógálája, a székelyudvarhelyi Erdélyi Táncháztalálkozó központi témáját is a Kallós-életmű szolgáltatja.
Bár a hagyaték akár 50 emlékévre is elegendő lenne – Kelemen László nyomán –, a szervezők mindent megtesznek, hogy az örökség minél nagyobb része láthatóvá váljon. Szép Gyula azt is fontosnak tartja, hogy az emlékévben „az igazi, csendes gyűjtő-kutató szellemiségét kell életben tartani”, hiszen maga az ünnepelt is tiltakozna bármilyen túlharsogás ellen. Ezért aztán „nagyon bölcsen kell hozzányúlni” a 100. születési évfordulóhoz, Kallós Zoltánról ugyanis sokak rendelkeznek élő emlékekkel, szellemisége minden generációban jelen van. A sajtóeseményen a Kallós Zoltán Népzeneiskola diákjai kínáltak ízelítőt a néprajzkutató moldvai és kalotaszegi gyűjtéseiből.
Csinta Samu
