Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Elégedetlenséggel, sztrájkfenyegetésekkel szembesült tegnap is a kormány, amely megszorításokkal indította mandátumát.
Az elégedetlenség egyik oka az energiapiac liberalizálása, ami miatt a lakosság 13–26 százalékkal drágább villanyszámlát lesz kénytelen fizetni, ha nem köt új szerződést a versenypiacon. A közalkalmazottak és a közméltóságok bérének, pótlékainak befagyasztása szintén tiltakozáshullámot váltott ki. A legnagyobb szakszervezeti tömb már az óév utolsó előtti napján utcára vonult, és további tüntetéseket harangozott be. De tiltakoznak a pedagógusok, a rendvédelmi szervek dolgozói és a bírósági jegyzők is.
Egy közismert bioterapeuta szerint átok ül az országon, mert meggyilkolta vezetőit. A karma meg egyre erősödik, miközben az ország vezetőit – és nem csak – gyűlölet, bosszúvágy, marakodás jellemzi.
A köztudatban a karma kifejezést az emberi élet sorsszerűségeként használják. A karma törvénye magában foglalja a tettet, annak okát és következményeit. A karma törvényszerűsége szerint az emberi sors nem véletlenszerűen, hanem ok-okozati úton változik. A karma törvénye szerint minden tettünk visszahatást von maga után, és tetteink visszaható ereje utolér bennünket. Minden cselekedetnek, gondolatnak vagy szónak következménye van. Áldásként vagy teherként visszatér hozzánk, mint egy bumeráng.
A karma a tetteinkkel generált energia. Cselekedhetünk helyesen vagy helytelenül. A helyes tett az, amivel valaki sem önmagának, sem környezetének nem okoz szenvedést. A helytelen tett elégedetlenséget, aggodalmat szül.
Vajon tényleg negatív karmáról van szó, vagy csupán a kormány gyengesége, tehetetlensége, érdektelensége az egyre romló közhangulat oka? Hiszen azt látjuk, hogy a kormánykoalíció ahelyett, hogy sürgős gazdaságélénkítő, az emberek életminőségét javító intézkedéseket hozna, megalakulása óta a koncon marakodik. Közben pedig egyre mélyül a költségvetési deficit. A kormány a január második felében a parlament elé letett 2021-es költségvetés-tervezetben 7 százalékos GDP-arányos deficitet céloz meg. Gazdasági elemzők szerint ezt csak szigorú államháztartási politikával tudná elérni.
Aminek egyelőre jelét sem látni. Még mindig a szégyentelenül magas nyugdíjak megadóztatásán vitatkoznak, a honatyák sem akarnak lemondani a saját maguknak megszavazott kiváltságokról.
Az életminőség közben egyre romlik, az elégedetlenség meg nő.