Kárpát-medencei Keresztúrok közös ünnepe

Emlékkőavatás és nemzetközi találkozó Maroskeresztúron

Kettős ünneppel írta be magát Maroskeresztúr történetébe július 14-e: ezen a napon – múlt pénteken – került sor a település első írásos említését őrző emlékkő felavatására, és ekkor kezdődött a házigazda szerepét első alkalommal betöltő faluban a Kárpát-medencei Keresztúr nevű települések 23. találkozója, amelynek nyitómozzanataként a központi parkban leleplezték a Santa Cruce 1332 feliratú díszkövet.

A műsorvezető István Szidónia helyi tanácsos Wass Albert Üzenet haza című versének utolsó soraival érzékeltette az esemény jelentőségét – „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad” –, majd Kovács Edit, Maroskeresztúr második mandátumát töltő polgármestere szólt az Erdély és Magyarország tájairól, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkezett vendégekhez.

– Azt mondják, a fa ereje a gyökereiben rejlik, nem az ágaiban, de a gyökereknek talaj kell, amelybe belekapaszkodhatnak. Éppen ezért a falu lakosságának életében nem mindennapi esemény az, amikor a település első írásos említésének emlékére helyezünk el emlékkövet, az egyetlen olyan jelképet, amely a falu létezésének hosszú történetét egyetlen számmal bizonyítja. Bár számos ásatás is arra mutat, hogy már sokkal előbb lakták emberek ezt a helyet, és az is valószínű, hogy akár más nevet is viselhetett, a 690 éves létezéséről írásos bizonyítékaink vannak. (…) A mai nappal kezdődően ez az emlékkő településünk jelképévé válik, minden nap jelt adva arról, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. (…) Úgy gondolom, méltán jelölhetnénk ki ezt a napot akár Maroskeresztúr születésnapjának is, melyet veletek, keresztúri barátainkkal együtt ünnepelhetünk ma meg – mondta az elöljáró.

„E jelben győzni fogsz”

A továbbiakban Bogdan Racoti helyi ortodox lelkipásztor, Kovács Péter maroskeresztúri római katolikus plébános és Székely Ferenc nyárádtői református lelkész áldotta meg az emlékkövet. 

– A kereszt, amelyről közösségeinket elnevezték, tanít. (…) Nagy Konstantin császár látomásában az égen a szent kereszt jelét látta, és hallotta a hangot: In hoc signo vinces – E jelben győzni fogsz. És győzött ő és vele a kereszténység a pogány világ felett. Mi a szívünkbe kell véssük a kereszt jelét, és akkor mi is győzünk a megmaradásunkért vívott harcunkban, a keresztény életünket megnehezítő akadályok és bűneink felett. Legyen életünk mottója: E jelben győzni fogsz. Így legyünk igazi keresztúriak – hangsúlyozta Kovács Péter plébános. 

Székely Ferenc Mózes 5. könyvéből idézett – „Emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr” (5. Mózes: 8,2) –, majd az ige intését követve elevenítette fel az ősök idejét:

– A helytörténetből tudjuk, hogy ennek a közösségnek évszázadokon keresztül csupán egy temploma volt. Sőt, három falunak volt egy közös temploma, írja Orbán Balázs. Azokban az időkben bizonyára nagyobb volt a csend, és annak az egy templomnak a harangját messziről is hallották. Abból a középkori templomból egy harang maradt fenn itt, a maroskeresztúri református templomban. A 21. század zaja elnyomja templomaink harangjainak hangját. De hiszem és látom, hogy nemcsak ezek a harangok hívnak, hanem a lelkünkben is megszólal egy hang, Teremtőnk, Megváltónk hangja hív közösségbe, megállásra és emlékezésre. 

22 cserje üzenete

Az emlékjel megszentelése után a Maroskeresztúrra érkezett 22 település küldöttsége egy-egy cserjét ültetett el a kő körül. A közös gyökereket és az azokból táplálkozó értékrendet szimbolizáló mozzanatot Barta Csilla helyi zenetanárnő és négy diákja a magyar sorsközösség dalaival tette még maradandóbbá. Ezt követően a küldöttségek a szabadtéri sátorhoz vonultak, ahol nemsokára elkezdődött a Keresztúrok nemzetközi találkozójának hivatalos megnyitója. 

A hagyományhoz híven az ünnepi beszédek előtt a jelen levő elöljárók egyenként vitték fel a színpadra településük zászlaját, majd a magyar, a székely és a román himnusz dallamai töltötték be a teret. 

Az akadálytalan találkozások lehetősége

A köszöntők sorát Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg.

– 2010 után, egy radikális nemzetpolitikai váltás után egyre inkább egy egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk, ha a magyar kultúrára, magyar oktatásra, magyar sportra vagy akár médiára gondolunk, és még inkább így van ez, ha a nemzeti összetartozás megerősítésére gondolunk, ami az elmúlt 13 év talán egyik legfontosabb eredménye volt. Sok eredményt lehet az elmúlt másfél évtizedből felsorolni, ehhez hozzátartoznak a templomépítések, -felújítások, az iskolafejlesztések, az óvodaépítések, a bölcsődék építése, politikai intézményrendszerünk megerősítése itt Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján. De még inkább hozzátartozik a nemzeti megerősítéshez az, hogy a magyar emberek akadálytalanul tudnak egymással találkozni, és ezek a találkozók lehetőséget teremtenek arra, hogy távoli vidékek lakói egyre inkább egymás barátaivá váljanak – emelte ki az államtitkár, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy talán a Keresztúr nevű településekből van a legtöbb a Kárpát-medencében.

– Ez a találkozó azon egység mellett teszi le a voksot, amit mi magyar egységnek nevezünk, és amely talán ma már megbonthatatlannak látszik – összegzett Potápi Árpád, majd a nemzetpolitikai államtitkárság jövőbeli támogatásáról biztosította a rendezvény szervezőit.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a névválasztás identitásképző jelentősége kapcsán kiemelte, hogy a Keresztúr név a „kereszt” és az „Úr” szavak összeolvadásából született, ami az ősök egyértelmű értékrendjét jelöli. Potápi Árpád szavaihoz kapcsolódva – miszerint a Keresztúrok első találkozóját 2000-ben a bodrogi árvíz után szervezte meg Bodrog- és Balatonkeresztúr – az RMDSZ-elnök a helyi kezdeményezések fontosságát hangsúlyozta, majd a folyton változó hagyományról szólt, ami „eleven szövet”, „élő erő”, iránytű az eligazodáshoz. 

„Köszönöm nektek a kihívást”

Kovács Edit, Maroskeresztúr polgármestere a település legnagyobb magyar rendezvényének megszervezéséig vezető utat idézte fel a 2016-os évtől, amikor a Keresztúr nevű települések történetének részese lett a két évvel későbbi Keresztúrok diáktalálkozójának vendéglátásán át a nagy nemzetközi együttlét megszervezésére vonatkozó felkérés elfogadásáig. 

– Akkor már rég éreztük, hogy a szövetség céljaival azonosulni tudunk, éreztük, hogy a történetnek szíve, lelke van.

Az elöljáró beszéde végén arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Maroskeresztúr községnek 2072 magyar nemzetiségű lakosa van, a Keresztúrok találkozóján pedig – ha csak pár napra is – 55%-kal megnövelték a településen tartózkodó magyar keresztúriak számát. 

– Kedves keresztúriak, köszönöm nektek ezt a kihívást, mert csak így tudhattam meg, mennyire erős a név, mennyire nagy a szív, amely összeköt minden keresztúrit – zárta beszédét Kovács Edit, majd a Keresztúr nevű települések szövetségének vándorzászlajára felkötötte Maroskeresztúr szalagját.

Szász Béla Pál, a Maroskeresztúri Kulturális Egyesület vezetője a keresztúriakat összekötő magyar nemzetiségről és kultúráról szólt.

– Örömmel fogadtunk titeket erre a találkozóra, és mindig örömmel megyünk hozzátok. Néptáncosainknak már igazi hagyománnyá vált a találkozókon való részvétel. (…) Egy olyan településről származunk, amelyet már 1332-ben úgy jegyeztek fel, hogy Sancta Cruce, azaz szent kereszt. Ez a szent kereszt, amelynek több mint ezeréves ereje van a történelmünkben, vezessen és óvjon mindannyiunkat – mondta Szász Béla Pál. 

Az összmagyarság több mint másfél százaléka

Kovács József, a Keresztúr nevű települések szövetségének elnöke a kezdetektől idézte fel a rendezvény történetét. 

– A Keresztúrok találkozója a millennium évében indult, nem véletlenül, azt hiszem. Egy katasztrófa olyan eredményt hozott, ami ehhez a dátumhoz kötődik. És az sem véletlen, hogy az első alkalommal olyan mély benyomást keltett abban a 14 településvezetőben, aki a Keresztúrok első találkozóján részt vett Bodrogkeresztúr és Balatonkeresztúr közös rendezésében, hogy azonnal elhatározták: ezt hivatalos formában kell folytatni – hallhattuk Kovács Józseftől, aki a továbbiakban a fejlődés mérföldköveit sorakoztatta fel a szervezet 2001-es hivatalos bejegyzéséről, a címer és zászló 2004-es megszületéséről és az első, 2010-es, Székelykeresztúron tartott diáktalálkozóról is szólva. 2020 a pandémia miatti veszteség éve volt a szövetség életében, 2021 az újrakezdésé, 2022 pedig a Székelykeresztúron szervezett találkozóval a megerősödésé, ahogy az idei esztendő is a további erőgyűjtés ideje.

– Akár az anyaországi, akár a határon túli részt nézzük, több mint másfél százalékát tesszük ki az összmagyarságnak – jegyezte meg a Keresztúr nevű települések magyar népességszáma kapcsán a szövetségi elnök.

A megnyitó után a maroskeresztúri Népdalzsoltár együttes lépett színpadra, majd a közelebbi-távolabbi vidékekről érkezett küldöttségek kulturális csoportjai és a vendégfogadó település is bemutatta ünnepi műsorát.