2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Olvasom, hogy vasárnaptól Románia vette át a Demokráciák Közössége nemzetközi szervezet elnökségét. A külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint a demokrácia értékeit védelmező szervezet élére kerülni annak elismerését jelenti, hogy Románia tiszteletben tartja ezeket az értékeket, és stabil demokratikus rendszerként tekintenek rá. Az elnöki mandátum két évre szól, és ez a tisztség megerősítheti Románia hitelét, javítani fogja nemzetközi megítélését. Az elnöki tisztséget betöltő országnak, a már futó projektek mellett, lehetősége van új célok kitűzésére is. 

A külügyi tájékoztatás értelmében Románia kiemelt figyelmet fog szentelni a fiatalok részvételére a demokratikus döntési folyamatokban, valamint a fenntartható fejlődésre, amely az eljövendő nemzedékek életminőségét növeli. 

Románia nevében hivatalosan Ramona Mănescu külügyminiszter a szeptember 26-i ceremónián veszi át az elnöki tisztséget az ENSZ New York-i székhelyén. 

Öröm és természetesen megtiszteltetés egy ilyen nemzetközi szervezet vezetése. Hiszen ezt 2000-ben Varsóban a demokrácia világméretű előmozdítása és megerősítése érdekében hozta létre 106 alapító állam. A Demokráciák Közössége szoros együttműködésre törekszik az ENSZ-szel, működéséhez annak strukturális keretét használja fel.

Ugyanakkor tudni kell, hogy a Demokráciák Közösségének legfontosabb tevékenységi formája a demokratikus átalakulás tapasztalatainak átadása.

És itt derül ki, hogy a romániai demokrácia több sebből vérzik. Ezt a véleményt erősíti az Economist Intelligence Unit (EIU) 2018-as demokrácia- index-tanulmánya is, amely szerint Európában tavaly többet romlott a demokrácia, mint a világ bármely más régiójában, és már harmadik éve egyre romló tendenciát mutat. Ezen belül pedig a legrosszabb a helyzet Romániában, amely sereghajtó az EU tagállamai közül. 

Most pedig éppen Románia veszi át a Demokráciák Közössége elnökségét. Miközben az országban folyamatosak a jogsértések, újra felerősödött magyarellenesség. Elég, ha – bár tegnap írtunk erről – újra megemlítjük, hogy 2005-ben terjesztette be az RMDSZ a kisebbségi törvényt, amely azóta sem került napirendre, vagy gondoljunk az úzvölgyi temető ügyére, nem szólva a már nem ezen a néven futó MOGYE-ról, a marosvásárhelyi katolikus iskoláról, a székelyzászló-perekről…

Ezek tükrében jogos a kérdés, ugyan miféle demokratikus átalakulási tapasztalatot tud átadni Románia? 

Ez az elnökség most olyan, mint ha kecskére bíznák a káposztát.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató