A képmutatás vására
A romániai és magyarországi politikai fejleményekre adott európai uniós reagálást bírálta Paul Lendvai ausztriai publicista A képmutatás vására című írásában, amely a Der Standard liberális bécsi napilapban jelent meg.
A romániai és magyarországi politikai fejleményekre adott európai uniós reagálást bírálta Paul Lendvai ausztriai publicista A képmutatás vására című írásában, amely a Der Standard liberális bécsi napilapban jelent meg.
Mint írta, némely megfigyelő Románia „orbanizálását” látja a bukaresti fejleményekben. Ez az összehasonlítás azonban nem állja meg a helyét. Orbán Viktor pártja egyértelmű, kétharmados győzelmet aratott a 2010-es parlamenti választásokon, és „új alkotmánnyal legitimizálta hatalmának az elmúlt két évben lezajlott totális kiépítését”. Az Európai Bizottság ennek ellenére sem tudta elérni azon sarkalatos törvények lényeges korrekcióját, amelyek Brüsszel szerint az EU-jogba ütköznek – olvasható a cikkben.Ezzel szemben Romániában a szocialista Victor Ponta átmeneti kormánya csak „dezertőr” konzervatív képviselőknek köszönheti hatalmát – írta Lendvai.
„Legfőbb ideje, hogy a hatalmi visszaélések és a korrupció elleni harcban elfelejtsük a pártpolitikai színezetet, tekintet nélkül arra, kiről van szó. Ellenkező esetben az EU a képmutatás vásárává züllik” – írta Paul Lendvai a Der Standardban.
A Financial Times felzárkózó térségi szerkesztője blogbejegyzésében arról írt, hogy Victor Ponta kormányfő bírálói párhuzamot vonnak közte és a Fideszen belül hatalmi centralizációt végrehajtó Orbán Viktor között, ám még a magyar miniszterelnök sem diktált olyan gyors ütemet, mint Ponta.
Stefan Wagstyl a londoni gazdasági napilap felzárkózó piaci blogrovatában (beyondbrics) kifejti, hogy Orbán Viktor esetében hónapokba telt, mire a külföldi partnerek elkezdtek hangot adni aggályaiknak, és ezt még akkor is a szokásos diplomáciai óvatossággal tették. Ponta esetében úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a konvenciókat, és kertelés nélkül felemelték szavukat: az Egyesült Államok, az EU, Németország, Franciaország, az Európa Tanács és több jogvédő szervezet is bíráló nyilatkozatokat tett.
