Kerttörténet, a kertek szerepe és kerttervezés

„A kert az emberiség egyik legjobb találmánya és eszköze arra, hogy önmagát otthon érezhesse ebben a világban. Ha az én házam az én váram, akkor az én kertem az én szentélyem vagy menedékem” (Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Helikon, Budapest, 1997).

A kert az ember művészi készségének, ősi téralakító igényének és a természet szépségeinek a találkozása. Ellentétben a lakóházzal, állandó változásokon megy keresztül, mozgásban van, él. Kapcsolat a természettel, ahol az ember megtapasztalhatja a természet állandó körforgását az évszakok váltakozásával, az élővilág sokszínűségével.

A bibliából értesülünk az első kertről: „Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót: az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és rossz tudásának fáját” (Mózes első könyve, 2. fej. 8-9.).

Az ember már az ősidőkben haszonkertet hozott létre táplálék-kiegészítés végett, és ezért a vadonból szelektált növényeket háziasította. 

Az ókori egyiptomi birodalom idejéből, melynek létrejötte az i.e. 3300-as évekre tehető, maradtak fenn kertészeti munkákat ábrázoló sírfeliratok, míg a középbirodalomból egész kertábrázolások.

Időszámításunk előtti 1. századi leírásból tudunk Babilonban Szemirámisz függőkertjéről, mely a világ egyik legrégebbi építészeti csodája. Továbbá olvashatunk arról, hogy híres uralkodók palotáját díszkertek vették körül. Az ókori civilizációk, birodalmak – Egyiptom, Mezopotámia, Hellász és Róma – területén a haszonkertek mellett voltak pihenést, ünneplést szolgáló, szakrális célt szolgáló kertek, melyekben nemesített növények kerültek kertművészeti falhasználásra. 

Jellegzetesek voltak az arab (iszlám) kertek, melyeknek eredete a perzsa birodalomig nyúlik vissza, melyben feltehetően mintegy 4000 évvel ezelőtt már létesítettek kertet. Mivel a térség klímája száraz volt, magas fokra fejlesztették az öntözés technológiáját, felszín alatti öntözővezetéket létesítettek. Kertjeik kedveltjei elsősorban virágos és illatos növények voltak.

A távol-keleti – Kína, Japán – kertekben a táj, természet és építészet harmóniájára törekedtek, a tervezési nézetek, technikák hagyománya a XI. századig nyúlik vissza.

A középkor Európájában az ókeresztény templomok fallal kerített területén a gyümölcsfák és a néhány cserjével kialakított díszkert jelképesen a bibliai Édenre utalt. Továbbá a kolostorok belső udvarában kezdetben gyümölcsöt, haszonnövényeket, valamint gyógynövényeket termesztettek, majd megjelentek a virágoskertek. 

A kertművészet kiemelkedő szakasza a reneszánsz kor a XV–XVI. században, amikor az épületek előtt elhelyezkedő sík felületet matematikai pontossággal merőlegesen keresztező tengelyekkel, sétautakkal osztották fel. Az épület és kert szoros összefüggésben áll, egy közös tengellyel. A szabályos mértani formákra osztott virágtáblát jól nyírható, formálható növényekkel ültették körül.

A barokk kor kertjei, melyek Itáliában alakultak ki először, a XVII– XVIII sz. közepéig a hatalmat, gazdagságot, pompát érzékeltették, nagy területeket vettek igénybe. A reneszánsszal ellentétben az épület és kert mellérendelt kapcsolatban áll, nem sík elrendezésű, a felszín dinamikus, teraszok sorozata alkotja. Íves vonalak, térbeli görbék formálják a teret. Magas, nyírott növényfalak alkalmazása figyelhető meg, és érdekessége, hogy a táj távoli elemeit is bevonja a kert képébe.

A XVII. század végén Európa-szerte egy új stílus alakul ki, a tájképi kert, mely a szabad természetet mintázza. Az alaprajz szabad formálású, nagy gyepfelületekkel olvad egybe. A nyírott sövények helyett szabadon vagy csoportokban természetes formájukban jelennek meg a fák, növények. Semmilyen szabályosság nem korlátozza, a kert és a természet választóvonal nélkül egybeolvad. Három stíluskorszaka a XVIII. század folyamán: a klasszicista, a szentimentális és a romantikus kert. A XXI–XX. század fordulóján a szecesszió a régi stílusok utánzása ellen lép fel. Az épületeken növényi elemek díszítése jellemző, a kertekben is növénymintájú virágágyások jelennek meg. Érdekessége a növénygyűjtés, érdekes, új növények alkalmazása, dendrológiai ritkaságok, különlegesen dekoratív fák és cserjék ültetése. 

A XX. század első évtizedeiben a villakertek és családi házak kertjeinél érvényesül a mértani kert, melyet geometrikus rend ural, az alaprajzi formák ismétlődésével. A II. világháború után, a mértani kert hagyományait folytatva, egy új kertformálási mód, a funkcionalizmus jelenik meg, mely szerint a kert önálló funkcióval rendelkezik, noha az épülethez tartozik. A növényzet alkalmazása mellett fontos szerepet kapnak az épített elemek. Különböző térrészek, változatos anyaghasználat jellemzi. Noha több térrészre tagolt a kert, köztük mégis kapcsolat van, változatos növényhasználattal. A növényeknek az a szerepük, hogy az egyes funkciókat megerősítsék, szétválasszák.

Az 1970-es évektől a 90-es évekig a modern utáni posztmodern irányzat jelenik meg a kertkultúrában, mely szerint megszűnik az összefüggő rendszer, és helyette ötletszerűen színes, változatos, hol az egyik, hol a másik stílusjegy érvényesül. 

Végül a mai kor, a jelen kertjeiben számos irányzat, törekvés kerül kifejezésre. Ezek három elkülöníthető csoportot képviselnek: a geometrikus (ezen belül minimalista, kaotikus és nosztalgikus geometriájú kertek), a szabad formálású, valamint az attraktív, látványkertek. A növényalkalmazás nagyon változatos.

Szükséges volt röviden áttekinteni a kertek eredetét, korszakait. Láthatjuk, hogy milyen nagy múltja van, milyen változásokon ment keresztül az idők folyamán, és hogy a régmúlt emberei igényt tartottak az őket körülvevő környezet szépítésére, életterük hangulatosabbá tételére.

„A mindenható Isten elsőként egy kertet teremtett. És valóban a kert a legtisztább öröm az ember számára. A legnagyobb felfrissülést nyújtja az emberi léleknek, nélküle a házak és paloták csupán otromba kézműves munkák.”

A kerttervezés tehát nagy múlttal rendelkezik. Régen papírra, közismert rajzolási eszközökkel (egyenes és derékszögű vonalzó, körző, szögmérő) szerkesztették meg a rajzokat. A milliméterpapír megjelenése sokat segített az arányos, léptékhelyes megjelenítésben.

Manapság számítógép használata könnyíti meg a pontos tervrajzok készítését. A kertekről készült alaprajz síkábrázolásban történik, kiegészítve látványtervekkel, melyek az elképzelt külalakot térben (három dimenzióban) mutatják meg, ami egy kicsit költségesebbé teszi a kerttervet. 

Miért szükséges a kertterv? 

Az emberek az otthonuk megépítése előtt elképzeléseiket egy tervben foglalják össze, amelyben igényük szerint látják a funkciókat, az építmény műszaki tartalmát, a várható költséget. Így van ez a kerttervvel is. Hogyha nincs egy elsődleges elgondolás, kérdéses, hogy hova építsünk járdát, milyen méretre és milyen burkolat felelne meg, mekkora és hol legyen a gyepfelület, hogyan oldódik meg az öntözés, milyen növények felelnének meg a kert adottságaihoz, melyek mutatnának jól, mi lesz belőlük 3-4, a fák esetében 10-20 év múlva, lesz-e benne árnyékos rész külön elhatárolt pihenőhellyel, lesz-e megvilágítás, és ha igen, hogyan?

Érdemes kertet terveztetni minden kertépítés előtt, főleg hogyha a megszokottól, hagyományostól eltérőt szeretne valaki. Kiemelt fontosságú az esztétikum és fenntarthatóság egyeztetése. A tervezés folyamán befolyásolható a kivitelezés költsége, esetenként a szakaszos megvalósítás. Gondos tervezéssel, az adottságokhoz igazodva, a megfelelő növények kiválasztásával a tulajdonos olyan kertet kap, amilyenre vágyik.

A kertterv alapja a helyszíni terepszemle, az igények tisztázása, megbeszélése. Következik a telek felmérése, adottságainak vizsgálata. A pillanatnyi helyzet, a talaj tulajdonságának tisztázása, a domborzat, a meglévő növények, a telek fekvése, égtáji helyzete, a házhoz való viszonya, a létező vezetékek, a vízellátási lehetőség, a talajvíz szintje, a szomszéd telek növényzete mind elsődleges lépések. A helyszínen képek készülnek. Abban az esetben, hogyha a terep lejtős, a felmérendő terület alakja amorf, illetve sok növény található rajta, részletes geodéziai (topográfiai) felmérés szükséges. Kiinduláskor nagy segítség lehet új házak esetén az építkezéshez nélkülözhetetlen helyszínrajz, amely meghatározott léptékben készül. Kezdetben tisztázni kell a tulajdonossal, hogy mire szeretné használni, milyen funkciókat képzel el, legyen pihenőhely, játszókert, haszonkert, gyümölcsös, sportolásra alkalmas rész, virágos díszkert? Meg kell határozni a kert stílusát, melyet nagymértékben a lakóház tulajdonsága befolyásol. A kert stílusa lehet klasszikus, geometrikus, tájképi, mediterrán, rusztikus, egyben hagyományos vagy modern. A kert funkciója és stílusa meghatározza a kert hangulatát.

Megszületik az ötlet, az inspirációs anyag emlék, érzés, érzék útján, közreműködik a művészet, irodalom, fotó. Az ötlet papírra vetése kézzel történik, 5-10-15 próbálkozás után az igazi (1. ábra). 

 Azután következik a léptékben történő megrajzolás, amely átalakíthatja a kézzel készült vázlatot. Megszületnek a formák, körülbelül a növények helye, a kiválasztott növényfajtákkal, egyezményes és saját jelek használatával. Ez a vázlatterv, amely bemutatásra kerül, melynek alapján a megbeszélés után véglegesítődnek a formák, funkciók, a kiválasztott növények, és elkészül a végleges terv (2. ábra). Nagyon fontos a növények kiválasztásánál habitusuk, természetes igényeik figyelembevétele. Elsődleges fontosságú a talaj szerkezetének és kémhatásának vizsgálata, mert a növények igényeinek megfelelővé kell tenni, másképp nem várható, hogy szépek, egészségesek legyenek. Árnyékos helyre árnyékkedvelő, napos, fényben gazdag kertrészbe napfénykedvelő növények kell kerüljenek. Fontos ugyanolyan kémhatású talajt igénylő, ugyanolyan vízigényű növények társítása. Kiemelt fontosságú helyre különleges díszítőértékű növény kerül szoliterként. Vannak szabályok, melyeket be kell tartani. Például a kert nyugati és keleti oldalára nem szabad magas fát ültetni, mert az udvarra nagy árnyékot vet. A 287/2019-es törvény 613. fejezete, melyet 2019-ben megerősítettek, kimondja, hogy ha az illető település urbanisztikai szabálya nem rendelkezik másképp, akkor a telekhatártól legalább 2 m-re szabad csak 2 méternél magasabb fát ültetni. Ha ez mégis megtörténik, a szomszédnak joga van hivatalosan kérni a fa eltávolítását.

Készül egy általános rajz az egész kert bemutatásával, majd részletrajzok nagyobb léptékben, egy-egy kertrész kiemelésével, melyen megmutatják a növények pontos helyét, beméretezve azokat (3. ábra). 

A kertterv előnyére válik, ha látványterv is készül. A 3. ábrának megfelelő képi megjelenítés a 4. ábrán látható. A tulajdonosok segítségét szolgálja annak megértésében, hogy milyen is lesz, hogyan fog kinézni a megvalósult javaslat. Ez készülhet kézzel vagy elektronikusan (4-5. ábra). 

A kerttervhez tartozik egy rövid leírás, a javaslat megindokolása, egy növénylista, amely a beszerzést szolgálja, a pontos darabszámok feltüntetésével, és a várható költségek bemutatása. 

Következik a kivitelezés, a megvalósítás, melyet az előbbiekben bemutatott kertterv esetében a két alsó kép mutat meg.

 A kivitelezésnél nagyon fontos a növények ültetésekor azok igényeinek megfelelő szerkezetű, kémhatású táptalaj elhelyezése az ültetőgödörbe. Például rózsák esetében laza szerkezetű, humuszban gazdag, ha lehet, istállótrágyával kevert földet, míg a fenyőfélék, hortenziák, havasszépe, japán juhar esetében tőzeggel megvegyített, savanyú kémhatást elérő földet kell tenni, a levendula és más mediterrán származású, pozsgás növények a homokkal megvegyített, jó vízáteresztő talajt kedvelik. Fontos az ültetési távolság betartása, az öntözőrendszer-szórófej és a növények távolsága. A rózsák és más virágos növények öntözésére a legmegfelelőbb a csepegtető öntözési mód, vagyis hogy a gyökérzónába kerüljön a víz. A szórófejes öntözés során a víz a levelekre kerül, és így mikroorganizmusok, gombák betegíthetik meg a növényt, míg a szirmokra hulló víz megbarnítja a virágokat. Az öntözést időzíteni kell, ideális a kora reggeli vagy naplemente utáni öntözés. Ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, növényeinknek tápanyag-utánpótlást kell biztosítani. A fűnek, fenyőféléknek, lombbal vagy virággal díszítőknek külön-külön más tápanyag felel meg, melyek szaküzletekben beszerezhetők. A kert folyamatos fenntartása (öntözés, talajlazítás, tápanyag-utánpótlás, betegségek megelőzése és az esetleges betegségek kezelése, metszés, a munkálatok időben történő elvégzése, időzítés) nélkül nem várható, hogy a kertet díszítő növények életképesek, elképzelés szerint szépek, díszítőek legyenek.

Van olyan ország, ahol a háztervekhez hasonlóan a kerttervre is engedélyt kell váltani a kertterv bemutatása által. Nálunk csak a tulajdonos és a kivitelező számára készül a terv. A közelmúltban kevesen tudtak a kerttervezésről és annak előnyeiről. Szakember is kevés volt ezen a területen. Most komoly szakképzés folyik Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A hallgatók komoly szakképzésben részesülnek a kerttervezés és dísznövényismeret terén, így van, lesz szakember, akire számítani lehet ezen a szakterületen. 

Szép és hangulatos kertre, úgy, ahogy a múltban, a jelen és jövő emberének is szüksége lesz!

Jáni Rozália kertészmérnök-kerttervező