Két törvénytervezet jóváhagyására van szükség

Hétfői marosvásárhelyi látogatása során Liviu Pop oktatásügyi miniszter a helyi sajtó képviselőivel való találkozót azzal a nagyon határozott és lendületes bejelentéssel kezdte, hogy adott a lehetőség a római katolikus líceum újraalakítására. Ezt újságírói kérdésre meg is erősítette, a későbbiekben viszont különböző feltételekről tett említést. 

Ellentmondásokkal teli nyilatkozata kapcsán dr. Vass Levente parlamenti képviselőt kértük meg, hogy tisztázza a valós helyzetet.

– Parlamenti képviselőként és a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnökeként nem voltam hivatalos erre a találkozóra. A sajtóban megjelent beszámolókat olvasva, amelyekben tapasztalt újságíróink is ellentmondóan írnak a témáról, az a következtetés vonható le, hogy a miniszter félrebeszél. Idejött, és első mondataiban egy nagyot akart durrantani, majd ez alá akarta beseperni az ügy megoldásához szükséges hozzáállásának a hiányát. Az elmúlt évben csupán egyetlen határidőt illetően kellett volna felmentést (derogációt) adnia, de azt sem tette meg. Tavaly júniusban hatósági szinten minden fél megszavazta, hogy amíg nem alakítjuk újra az iskolát, fiókszervezetként, szerkezetként a Bolyai mellé sorolható. Ez a megoldás lehetővé tette volna, hogy szerkezetét és vezetőjét megőrizze. Az ígéretek ellenére a felmentést nem adta meg, csupán a szeptember eleji külpolitikai vita után rendelkezett arról, hogy az iskolát osztályonként csatolják a Bolyai líceum fennhatósága alá. Így az utolsó csavarral újra „kicsavarta” a történetet. Megoldhatta volna az iskola részleges vagy teljes problémáját, ha márciusban, áprilisban, júniusban miniszteri erejével erre szándéka lett volna, de nem volt. A miniszter téved, amikor azt mondja, hogy a katolikus iskola a mostani körülmények között helyi szinten újraalapítható. 

– Megjegyezte viszont, hogy a vonatkozó törvénytervezetek elfogadása nagyon is kétséges, mivel az ellenzék ezeket több fórumon is készül megtámadni, ami késleltetheti a végleges megoldást. Egy kolléga pedig felvetette, hogy abban az esetben, ha a két törvénytervezet az őszig nem nyeri el végleges formáját, marad-e elég diák, akikre alapozva iskolát lehet létrehozni. Kérdésre válaszolva ugyanis tagadta a kezdő osztályok indításának a lehetőségét. 

– Világos, hogy a cikluskezdő évfolyamok indítását is kellett volna engedélyeznie, de ebben a nagyon fontos kérdésben sem tette a dolgát. Ezzel szemben idősíkokat kever össze, és végül is oda lyukad ki, amit az RMDSZ is fenntartott: az iskolát akkor lehet újraalapítani, ha a közoktatási törvény módosítására tett javaslatunk – ami lehetővé teszi, hogy a parlament iskolát hozzon létre – törvényerőre lép, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A következő törvénytervezetünkben, ami a katolikus iskola megalapítását célozza, és amit a képviselőház már megszavazott, az áll, hogy 30 napon belül, függetlenül attól, hogy milyen határidők tolódnak ki, a szaktárca végrehajtó hatalomként az alapítást meg kell oldja. Ez a törvénytervezet a parlamenti munka újrakezdésekor kerülhetett volna a szenátus elé, ha a másik törvénymódosításunkat, amit nem kis munka eredményeként a képviselőház és a szenátus is megszavazott, és elküldték az államelnökhöz, az államfő nem küldte volna vissza a parlamentnek. Erre egyszer van joga, ami azzal a következménnyel jár, hogy a törvénymódosítást újra meg kell szavazni mindkét parlamenti fórum szakbizottságában és plénumában is, aztán kerülhet újra az államelnökhöz, aki másodszor már nem utasíthatja vissza. Ha megjelent a Hivatalos Közlönyben, akkor lehet a szenátusban tárgyalni a konkrét iskolaalapításra vonatkozó második törvényt, amit a képviselőház decemberben már elfogadott. Ha az RMDSZ-nek lesz politikai ereje, júniusig a végére járunk, júliustól szeptemberig pedig végrehajtható az iskolaalapítás. Úgy gondolom, hogy az RMDSZ képviselőiként és szenátoraiként mindent megtettünk annak érdekében, már három szakbizottsági, három plénumbeli ülésen a két törvénytervezetet megszavaztattuk, és az elsőt elküldtük az államelnöknek, de a törvényhozás demokratikus útvesztőivel szemben sajnos tehetetlenek vagyunk.

– És még nem is szóltunk arról, amit a miniszter nem felejtett el megemlíteni, hogy fennáll a lehetősége annak is, hogy különböző fórumokon az ellenzék megtámadja a törvényt.

– Ezek után csak azt mondhatom, hogy ez a mi sorsunk, de székely emberként hiszek abban, hogy amennyiben szükséges, az utolsó körben sikerül úgy módosítani a végül kihirdetésre kerülő törvény szövegét, hogy az iskola minden akadályoztatás ellenére megalakuljon.

– Abban az esetben, ha az igazságszolgáltatás is tenni fogja a dolgát, akkor kimondhatnák, hogy az iskola törvényesen működött, és az ártatlanság vélelmét figyelembe véve sem a tanfelügyelőségnek, sem a minisztériumnak nem lett volna joga megcsonkítani.