Kidöntöttek egy útjelzőt

Szabályoznák a dombvidéki turistaösvényeket

Szabályozná a dombvidéki turistaösvényeket Christine Tellmann Szeben megyei PNL-s képviselő. Az erre vonatkozó jogszabály kezdeményezésének első lépéseként április 20-án tárgyalt Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel és Camelia Procoppal, az Állami Területek Ügynökségének (Agenţia Domeniilor Statului) vezérigazgatójával. A képviselő szerint – habár a hegyvidéki turistaösvények kijelö- lésére, karbantartására és felügyeletére van jogszabály (a hegyvidéktörvény), az alacsonyabb fekvésű, gyalog-, kerékpáros vagy lovas túrákra alkalmas útvonalak gondozására nincs eljárás, annak ellenére, hogy a turizmus utóbbi válfaja egyre népszerűbb országunkban. 

Christine Tellmann lapunknak elmondta, hogy személyes élménye adta az ötletet arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Medgyes korábbi alpolgármestereként a polgármesteri hivatal által kezdeményezett igen népszerű Medias bike maraton – medgyesi kerékpáros terepmaraton – verseny szervezőjeként személyesen is részt vett a város környéki dombvidéken vonuló útvonal kijelölésében. Ugyanakkor örömmel felkarolták a Beszterce megyei Tăsuleasa Social civil szervezet által kezdeményezett – Erdélyt átszelő – Via Transilvanica útvonal kiépítését is. A napokban értesítették, hogy a Medgyes mellett elhaladó trasszén – tavaszi mezei munka közben – az egyik területet bérlő gazda ledöntötte az útvonaljelző követ. Mint lapunkban is írtunk róla, a megyénken is áthaladó útvonal kijelöléséhez több száz kilogrammos gránitköveket használtak, amelyeket a helyi közigazgatási egységek támogatásával önkéntesek helyeztek ki, nem kis erőfeszítéssel. Az eset adta az ötletet arra, hogy Christine Tellmann foglalkozzon az üggyel – tájékoztatott a képviselő. 

Amint említettük, a hegyvidéki törvény szerint – amely talán felújításra, kiegészítésre szorul – a hegyvidéki turistaösvények kijelölése, karbantartása, elismerése (homologáltatása) a hegyimentő szolgálat hatáskörébe tartozik. A képviselő szerint valami ehhez hasonló jogszabály kellene vonatkozzon a domb- és síkvidéki turistaútvonalakra is, jól meghatározott struktúrával, az érintett hatóságok bevonásával, hiszen az Erdélyi-medencében, a Küküllők vidékén – leginkább az egykori szász településeket is magába foglaló Hortobágy vidékén – egyre többen építettek és üzemeltetnének panziókat, agroturisztikai vendég- fogadókat, ahonnan a turisták gyalog, kerékpárral vagy akár lóháton járnák be a környéket. Továbbá egyre több egyesület szervez – a medgyesi maratonhoz hasonlóan – terepfutó vagy terepkerékpár-versenyeket – a szóban forgó jogszabály erre is tekintettel kell legyen. 

Az említett útvonalak kiépítésekor az egyesületek egyeztetnek a helyi közigazgatási egységekkel, az erdészeti hivatalokkal  – általában meglévő  szekér- vagy mezőgazdasági utak, ösvények mentén haladnak –, de sok esetben nem lehet tudni, hogy az adott terület (mezőgazdasági vagy erdő) kinek a birtokában van, és megtörtént, hogy néhány évvel azelőtt még erdőben haladó szakaszon kitermelték a fákat – kivágták a jelzett fákat – tönkretéve az útvonalat. Mi több – tette hozzá a képviselő –, azt is tapasztalta, hogy sokszor a kivágott parcella helyén a munkások temérdek pillepalackot, autógumit és üzemanyagpalackot hagytak, amelyeket a természetszerető önkéntesek kellett összeszedjenek. Azt is elmesélte, hogy a Medgyes bike maraton szervezésekor az erdőben haladó útvonal használatáért az erdészeti hivatal személyenként 10 lejes díjat számolt fel, holott korábban a szervezőknek kellett megtisztítaniuk az erdőt a szeméttől. 

A jogszabállyal az eddigi tájékozódása és a tereptapasztalatok során felmerült három kérdéskört rendezne a képviselőnő. Az egyik arra vonatkozna, hogy kik és milyen körülmények között építhetik ki és tarthatják karban az útvonalakat, ebben milyen szerepe van a helyi struktúráknak – polgármesteri hivatalok – vagy az állami szervezeteknek – erdészet, rendőrség, helyi rendőrség. Milyen hivatalos egyezmény alapján felügyelnek az adott útvonalakra, ki bírságolhat a kihágások esetén? A továbbiakban a digitális érában előmozdítaná az információcserét a területen, ugyanis ezekről az útvonalakról számítógépes nyilvántartás készül, aminek alapján bármilyen változás jelezhető, értesíthetők az érintett szervezetek, és így elkerülhetők az olyan esetek, amikor akár erdőkitermelés, vagy az adott terület felhasználásában hozott változás miatt felszámolják a jelzett útvonal egy szakaszát. 

A képviselő elmondta, azzal, hogy az említett konkrét esettel felkereste a mezőgazdasági minisztert és a minisztériumhoz tartozó ügynökség vezetőjét, csupán az első lépést tette meg a jogszabály-kezdeményezés terén. A továbbiakban tárgyalna minden érintett szaktárcával, a környezetvédelmi, a turisztikai és sportminisztériummal, és szívesen találkozna azon civil szervezetek képviselőivel, akik foglalkoznak hasonló útvonalak kijelölésével, karbantartásával, vagy akár az említett sportvetélkedők szervezőivel. Tudomása szerint 2017-ben szerveztek nyilvános vitát egy hasonló jogszabály-kezdeményezésről, de a folyamat elakadt, mert nem tudták megállapítani, hogy dombvidéken balesetkor kinek a felelőssége a mentés, illetve szervezett túrák esetén kit terhel a felelősség medvetámadás, pásztorkutya-agresszió vagy hasonló kellemetlenség esetén, vagy netán vadászati balesetkor, hiszen mi lesz akkor, ha valamelyik vadásztársaság területén halad az útvonal, és eltéved egy golyó?

 Mindezek mellett az sem mellékes – tette hozzá a képviselő –, hogy Románia közel 30 milliárd eurót kap a Covid–19-járvány okozta gazdasági károk felszámolására, az alapokból a turizmus fellendítésére is lehetne fordítani pénzösszegeket, így talán a pályázatokba a vidéki turizmus is belefoglalható, amelynek jelentős része az útvonalak kiépítése, programok szervezése, azonban nincsen erre vonatkozó jogszabály. Az uniós pályázatok esetén fontosak a tulajdonviszonyok, a szerkezeti és a szervezeti háttér, a jogszabállyal talán ezt is rendezni lehetne. 

Szeben megye az idén a gyalogtúra évének (Anul drumeţiilor) a házigazdája, így a medgyesi képviselő reméli, hogy ez a rendezvénysorozat – a járványmegszorítások enyhítését követően is – a figyelmet az általa felhozott témákra tereli, és sikerül valami intézményes megoldást találnia, hiszen Románia kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik. Nemcsak Erdélyben, hanem az ország más vidékein is érdemes ennek kiaknázásáért összefogni.