Kihívások a romániai egészségügyi rendszernek

Tizedik egészségügyi menedzserképző konferencia

A Studium Alapítvány a 2010-es években kezdte el az egészségügyi menedzserképző konferenciák (EMK) sorozatát. A 10. alkalommal Marosvásárhelyen megszervezett kétnapos szakmai rendezvényre a múlt hét végén került sor, amelyen Románia és Magyarország egészségügyi államtitkárai – dr. Vass Levente és dr. Takács Péter – előadásaikban az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos információkat osztották meg a résztvevőkkel, beszéltek a rendszer hiányosságairól és a megoldási lehetőségekről is. 

A Studium Prospero Alapítvány hétvégi konferenciájának nemcsak Maros, hanem Hargita, Kovászna, Bihar, Szatmár, Brassó megyéből is voltak résztvevői: szakorvosok, családorvosok, kórházmenedzserek, gyógyszerészek, közbeszerzési szakemberek, egészségügyi szakújságírók. A korábbi rendezvényeken az egészségbiztosítás, a HR-menedzsment kérdéskörét vették górcső alá, ezúttal – a koronavírus-világjárvány után – a két ország egészségügyi rendszerének hasonlóságai, illetve különbözőségei jelentették azt a vezérvonalat, amely mentén zajlottak az előadások, beszélgetések. 

A résztvevőket dr. Vass Levente egészségügyi államtitkár köszöntötte. Röviden felidézte a korábbi egészségügyi menedzserképző konferenciák témakörét, azok hozadékát, és köszönetet mondott a rangos szakmai rendezvény támogatóinak. „A koronavírus-világjárvány után egészségügyi rendszereink hasonló gondokkal küszködnek, mint például a humánerőforrás-hiány, a kórházi ellátás finanszírozási problémái, a csökkenő befektetési számok. Össze kell rakni tudásunkat, ki kell találnunk, hogy az elkövetkező 20-30 évben milyen elvek mentén tehetők elérhetővé az egészségügyi szolgáltatások” – hangsúlyozta. 

Az egészségügy felértékelődött az emberek szemében

„Nem véletlen, hogy a Kihívások a romániai egészségügyi rendszernek címet adtuk az idei EMK-nak. Fontos látni, hogy milyen szintek vannak az egészségügyi ellátásban, de helyes-e az értékválasztásunk, jó irányba áramlik-e a pénz?” – indította előadását dr. Vass Levente. Hangsúlyozta: verseny van a munkaerőért, és nem engedhető meg, hogy a humánerőforrás-hiány megtorpantsa az elmúlt évi fejlesztéseket. „Nemcsak megfelelő egészségügyi, hanem egészségpolitikára is szükség van. Az egészségügy felértékelődött az emberek szemében, az infrastruktúra-fejlesztések után ez érdekli a legjobban a lakosságot” – tette hozzá. Értekezésében az egészségi állapotra ható tényezőktől kezdve érintette a rendszer felépítését, az intenzíven növekvő egészségügyi költségek mellett az erőforrások, az értékek szűkösségét, a közösségi döntések – piac – decentralizáció összefüggéseit, ismertette az erőforrás-allokációs döntési modelleket, beszélt a teherviselés méltányossági és hatékonysági szempontjairól. Hangsúlyozta, a privát szektorral is lehet korrekt szolgáltatási rendszert kialakítani. Vass Levente a következő 30 év kihívásának nevezte azt, hogy sikerül-e fenntartható rendszert működtetni, érvényesíthető-e a közösségi gondolkodás mind a magán-, mind a közszférában. Kijelentette, fontos, hogy az innovatív gyógyszerek rövid időn belül a romániai pácienseknek is a rendelkezésére álljanak, jelenleg ugyanis ezek 40 százaléka az első 5-10 évben nem kerül be Romániába. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a prevenció fontosságára (míg Dániában a mellrákszűrés 95%-os, Romániában 5%-os). Felvetett néhány olyan kérdést, amelyre megoldást kell találniuk: innovációt, digitalizációt, a rezidens orvosok bevonását a járóbeteg-ellátásba, a kórházi rehabilitációs intézetek fejlesztését, az állami szektor fenntarthatóságát, a magán és állami ellátórendszer közötti viszály megszüntetését. 

Meg kell akadályozni az óriási pazarlást

Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár a korszerű és hatékony egészségügy programját ismertette, amelynek fő célkitűzései az egészséges évek számának növelése, az otthonhoz közeli ellátások megerősítése, háborús, járvány sújtotta időszakra készülve az egészségügyi reagálóképesség megtartása és megerősítése. Mindezekhez eszközökként az alapellátás megerősítését (a háziorvosi praxisok szerepének felértékelése; a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása az Országos Mentőszolgálattal), a járási egészségközpontok kialakítását, a szakrendelők állami tulajdonba vételét, a szolgálati jogviszony – ágazati bérrendezést, könnyen átlátható bázis-kórházfinanszírozást, az eredményességi és teljesítményelemeket tartalmazó rendszert nevezte meg. Takács Péter hangsúlyozta: elengedhetetlen az óriási pazarlások megakadályozása, szükség van a jó gyakorlatok elterjesztésére, a várólista-csökkentésre. Hozzátette: áprilisban nyújtja be a szakrendelők állami fenntartásba vonását célzó jogszabály tervezetét. A következő fél év stratégiai kérdéseként a prevenciót, illetve a magán- és közellátás viszonyában a megoldandó szabályozási kérdéseket említette. 

A konferencia résztvevői a centralizáció–decentralizáció kérdéskörét elemezték, felvetették az innovatív gyógyszerek horribilis árát, az idősgondozás problémáit, a kevés hospice-ágyat, a magán- és az állami szektor szabályzásának nehézségeit, a digitalizációs problémákat. 

Rövid felszólalásában Ritli László Csongor, aki korábban Cseke Attila egykori egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozott, kiemelte, hogy az egészségügyi keretszerződés tervezete már megtalálható az országos egészségbiztosító honlapján, ebben a háziorvosi ellátás kapcsán tapasztalt pozitívumok mellett negatívumok is tetten érhetők, például a finanszírozási arányok tekintetében (a finanszírozás 80%-át a kórházak viszik el), az állami és a privát szektor közötti különbségeket illetően (az egészségügyi személyzet javadalmazása, az alapellátáshoz való hozzáférhetőség a biztosítási rendszer nélkül is). Ritli László volt szaktárcavezető a gyermekhalandóságra hívta fel a figyelmet, javasolva az újszülött- és csecsemőellátás javítását, a védőnőhálózat újrakiépítését).

Vass Levente zárógondolatai arra mutatnak rá, hogy a két ország egészségügyi rendszere között sok a hasonlóság, és érdemes egymás tapasztalataiból tanulni. Ami a romániai „éretlen” rendszert illeti, betegirányítottá kell ezt tenni, szükség van reformokra, jövőképre, nem elég csak kórházakat építeni, az alulfinanszírozott, kevéssé kihasznált sürgősségi ellátási rendszeren változtatni kell – mondta. 

A konferencián az egészségügyi államtitkárok szombat délelőtt zártkörű megbeszélést folytattak az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetsége, valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviselőivel.