Kis ügyek nagy visszhanggal

• 2014-02-27 17:25:32

• Vajda György

A napirendre tűzött határozattervezetek tematikájából ítélve simának ígérkezett a marosvásárhelyi tanács februári soros ülése, azonban a nagypolitika viharának széllökése mintha elért volna a polgármesteri hivatal 45-ös termébe is, ahol a viták során a kisebb horderejű kérdésekből is mindegyre visszatértek a tanácsosok a nagypolitika konyhájába, utalva az RMDSZ kormányra lépésére.

A napirendre tűzött határozattervezetek tematikájából ítélve simának ígérkezett a marosvásárhelyi tanács februári soros ülése, azonban a nagypolitika viharának széllökése mintha elért volna a polgármesteri hivatal 45-ös termébe is, ahol a viták során a kisebb horderejű kérdésekből is mindegyre visszatértek a tanácsosok a nagypolitika konyhájába, utalva az RMDSZ kormányra lépésére.

Már az ülés elején feltűnt, hogy nemcsak Peti András számolt be anyanyelven az elmúlt időszakban történtekről, hanem Ioana Roman PDL-s ülésvezető magyarul is köszöntötte a hallgatóságot. Aztán a napirendhez kötődő felszólalásokat megelőzően Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a városban nincs helye az ellentétek szításának, sőt támogatni kellene Marosvásárhely törekvését abban, hogy Sepsiszentgyörggyel közösen pályázzanak az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére. Szándékos nyelvbotlás volt az is, hogy Peti András mellett Claudiu Maiort nevezte meg alpolgármesternek, amiért természetesen a funkcióban levő Ionela Ciotlăuş neheztelt, majd jelentést kért a polgármestertől 2013-as tevékenységéről és a város fejlesztési terveiről. A PDL–PNL között már megszokottá vált – időnként nem szalonképes – szóváltást követően sikerült a napirendre térni.

Elfogadták többek között az idősotthon szerkezeti felépítésének módosítását, az európai parlamenti választások szervezésére vonatkozó intézkedéscsomagot, a fiataloknak szánt ANL-lakásokra vonatkozó elsőbbségi listát.

Hosszabb vitát két, a Hidegvölgyben levő helyiség sorsa váltott ki. A cigányok által lakott telepen a római katolikus egyháznak volt egy kápolnája, amelyet a szociális lakások megépítésekor lebontottak, helyette a felhúzott épületekben a 10/3 és a 10/4-es lakrészben adtak helyiséget, ahol az egyházi szertartások mellett szociális tevékenységeket és oktatást is folytattak. Mivel a katolikus egyháznak kiutaltak egy területet a bővítendő Belvedere negyedben, a polgármesteri hivatal javasolta, hogy a két helyiség bérleti szerződését szüntessék meg és lakásként adják ki. Dr. Kikeli Pál felvilágosította a tanácsot és azokat, akik benyújtották a határozattervezetet, hogy itt tulajdonképpen hiánypotló tevékenység zajlik, mivel több mint 20 roma gyerekkel foglalkoznak iskola után, ugyanakkor ez egyfajta közösségi ház is lett, ezért szükség van rá. Az említett 1700 négyzetméterre tervezett templom és szociális létesítmény építése több évig is elhúzódik, ezért meg kellene hosszabbítani a bérleti szerződést. Az üggyel kapcsolatban a polgármester kijelentette, hogy romaügyben a város „elvégezte a házi feladatatát”, írt a kisebbségekért felelős – magyarországi – EB-biztosnak, hogy a város akár példa is lehet, hogyan kell a kérdést rendezni, míg más településeken eurómilliókat „vágtak zsebre” romaügyben és nem oldottak meg semmit. A bérleti szerződést ellenzők arra kérték a hivatalt és az egyház képviselőit, hogy készítsenek jelentést arról, „mi is történik az említett helyiségekben”, és akkor dönthetnek a kérdésben. Bakos Levente tanácsos javaslatára elnapolták a határozathozatalt.

Aztán újabb – a város számára kevésbé jelentős – határozattervezeteket fogadtak el, mígnem arról kellett dönteni, hogy ki kerül be a zöldövezeteket ügykezelő bizottságba.

Mivel a javaslatokból kimaradt a PDL, addig osztották a helyeket, míg Dorin Florea kifakadt: komoly hozzáállást kért ez ügyben a tanácsosoktól. Elmondta: „nem hagyhatjuk, hogy a város ezen a téren a középszerűség mezejére lépjen és olyan gazemberek döntsenek mint Călin Tocaciu”. Rendbe tették a vár környékét az udvart is komoly tájépítészeti tervek alapján rendezik majd át, „nem kell Borbély László hársfájához kötnünk magunkat” – mondta, majd utalt a kormányzásra, és Peti Andráshoz intézte szavait: „remélem, ha az RMDSZ kormányra kerül, segíti majd a város terveinek kivitelezését, nem úgy, mint ahogy eddig tették parlamenti képviselőink és szenátoraink”.

Kikeli Pál válaszolt a polgármesternek, és kifejtette: az RMDSZ alapos tájrendezési tervvel készül, amelyet hamarosan a polgármesteri hivatalhoz is benyújtanak. Végül a polgármester visszatért előbbi javaslatához: konzultációra hívta az RMDSZ képviselőit a város nagyobb terveit illetően, többek között a nagyvárosi övezetre és a kulturális fővárosra vonatkozókat említette, azzal a reménnyel, hogy a lehetséges új politikai felállásban sikerül majd valamit előmozdítani.