Kiss lány a zongoránál (2.)

Zágon máig büszke nevelt gyermekére. Bár Kiss Manyi (Margit) nem Zágonban jött a világra, hanem Magyarlónán, mégis Mikes Kelemen szülőfaluja volt az, ahol gyermekéveit töltötte. A művésznő 1911-ben született, és nyolchetes volt, amikor a család Magyarlónáról Zágonba költözött. Szülei pedagógusok voltak. Manyi édesapja kántor-tanító, zeneszerető és zeneismerő ember volt. A Kiss lány örökölt zenei adottságai mellé hozzáadódott a szülők zenei gyakorlata. Nagyon korán nyilvánvalóvá vált, hogy a kislány kivételes zenei tehetséggel bír.

A tehetséges kisgyerek élete azonban hullámhegyeken és hullámvölgyeken bukdácsolt. Szülei elváltak és újraházasodtak. A világot megismerő gyermek négyévesen arra eszmélt, hogy neki két anyja és két apja van. Édesapja, Kiss Lajos egy bizonyos Nagy Ilona nevű tanítónővel kötött új házasságot, édesanyja, Nagy Zsuzsanna pedig egy Szotyori-Nagy Simon nevű földbirtokos felesége lett. Az igazi bonyodalom akkor következett, amikor Manyinak féltestvére született. Hogy édesanyja az újszülöttel törődhessen, az anya testvére, Nagy Ilona nevelte tovább. Szegény kislány törhette a fejét, hogyan is áll a világ két apával és most már három anyával, melyek közül kettőt ugyanúgy hívnak!

A vidám, daloló és pillangóként röpködő kislányt szülei és „szülei” egyaránt kedvelték és szerették. Sőt, Nagy Ilona nagynénjének férje, gróf Szőts Albert a taníttatásáról is gondoskodott, és arra is figyelt, hogy bármelyik szülőknél legyen Manyi, mindenhol legyen zongora. No, erre végképp beállhatott a zavar Manyika fejében, mert immár három apja is lett. Később, amikor már felnőtt, büszkén emlegette, hogy „nekem három anyukám és három apukám volt”.

Kisgyerekként zágoni házuk udvarán népmeséket játszottak pajtásaival egy rögtönzött színpadon, amit édesapja készített egy csirkeól elé. Később Sepsiszentgyörgyön diákként Noémi szerepét játszotta Az arany ember diákelőadáson.

Szőts Albert gróf nem sajnálta a pénzt, mert látta, hogy a felcseperedő lány tehetséges zongorista. A 15 éves ifjú leány Szőts gróf pártfogoltjaként került a Kolozsvári Zenekonzervatóriumba.

A Kiss lány addig ült a zongoránál, míg egy este egy kósza ötlettől vezérelve el nem ment az operába, ahol Kálmán Imre Tatárjárás című operettjét adták elő. (Az már mellékes kérdés, hogyan lehet egy nemzeti tragédiából komédiát csinálni.) Az előadás azonban óriási hatást gyakorolt a fiatal lányra: otthagyva a konzervatóriumot, 1926-ban a Színi Tanodába jelentkezik. Izsó Miklós rendező és tanár rögtön felfedezi, hogy Manyi tehetséges, és kezdő színésznövendékként szerepet ad neki. A kritikusok azonnal kiemelik az addig nem látott színésznőt, és néhány mondattal megsokszorozzák az önbizalmát. Az Ellenzék című lapban azt írják róla, hogy „a növendékek közül a temperamentumos, ügyes és talpraesett Kiss Manyi érdemel figyelmet”, vagy „Kiss Manyi, ez a tehetséges, graciőz szubrettcsemete, nap nap után belopja magát a közönség szeretetébe”.

A pozitív kritikák, majd az 1928-ban kézbe kapott színészi oklevél és Izsó Miklós ajánlása megnyitotta előtte a miskolci színház kapuját. A színészkollégák széles mosollyal és tárt karokkal várták. De Kiss Manyival is megtörtént az, ami gyakran megesik a színpad függönye mögött. Első fellépése után ő lett az est hőse. Előadás után a Fekete Sas vendéglőben gyülekeztek a művészek a siker ünneplésére. Amire Sebestyén igazgató úr megérkezett, mindenki jelen volt, kivéve az új színésznőt. Sebestyén úr rosszat sejtett, és elindult megkeresni új művészét. Nem messze a vendéglőtől rá is talált Kiss Manyira, aki zokogva hebegte, hogy a siker után a kollégák szóba sem állnak vele. Tudomásul kellett vennie, hogy „ez egy ilyen pálya”.

Ha ilyen a pálya, azon kell helytállni. Kiss Manyi alkalmazkodott a hangulathoz és a kihívásokhoz. Tehetsége miatt két művelt úr tettlegességig fajuló vitába keveredett. A színház lapjának tulajdonosa egyértelműen kijelentette, hogy az új színésznő tehetségesebb, mint elődje volt. Erre az előző színésznő férje két férfias pofonnal fejezte ki felháborodását, de ez a művészi tényeken semmit sem változtatott.

1929–1930-ban Szegeden játszik. Itt is felfigyelnek kivételes tehetségére. „Egyik nap tragika, másnap komika, másik nap drámai hősnő. És minden nap, minden szerepében emberi” – írják róla.

Ebben az időben Szegeden turnézott a világhírű Uferini Cirkusz. Az Uferini család fiatal és jóképű artistája, Alfredo valahogy összetalálkozott a románul és magyarul beszélő színésznővel. A két művész szavak segítségével sehogy sem értette meg egymást, annak ellenére, hogy Alfredo nyolc-tíz nyelven beszélt. A nagy művészek számára azonban nem csak beszélt nyelven működik a kommunikáció. Hogy, hogy nem, de megtörtént, hogy 1932. március 27-én világra szóló lakodalmat tartottak Zágonban, és utána Kiss Manyit hamarosan Frau Uferini néven emlegették a cirkuszokban. A magyar művésznő azonban hamar ráeszmélt, hogy ő többre hivatott, mint hogy szó szerint cirkuszi ágyútöltelék legyen, akit fellőnek a magasba.