2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Életmentők önzetlen segítségadása követhető nap mint nap a Facebook közösségi oldalon az egyik állatmentő csoport hírfolyamában. 

Fotó: Cserer Enikő


Életmentők önzetlen segítségadása követhető nap mint nap a Facebook közösségi oldalon az egyik állatmentő csoport hírfolyamában. Olykor gazdikat és elcsatangolt kedvenceiket teszik boldoggá azáltal, hogy újra egymásra találhatnak, de megsérült, szenvedő kutyák, útszélen hagyott gazdátlan állatkölykök életét is próbálják elviselhetőbbé tenni, sorsuk alakulását figyelemmel kísérni.
Aki a megyeszékhely környékén elcsángált kutyáját, cicáját keresi, elsőként a Marosvásárhelyi kutyások, cicások és mindennemű állatbolondok csoportba ír, ahol megkezdődik a megosztások sorozata, amely révén, ha a sors is úgy akarja, előbb-utóbb házi kedvenc és gazdi boldog egymásra találásának ujjonghatnak a csoport követői. Ennek ellenkezője is ismert, de mindenik esetben ott lebeg a remény, hogy a család elkóborolt tagja megkerül. Azáltal, hogy mozgósítják a állatkedvelőket, együtt szomorkodnak, majd közösen örülnek a jó hírnek. Közel ötezren tartoznak ebbe a csoportba, ahol mindenki számára fontos a gazdik bánata vagy öröme.
 
Elkóborolt és szélnek eresztett fajtatiszták
Az új év kezdetén két jelentős eseményt izgulhattak végig a közösségi oldal eme kedvelői. Marosszentgyörgyön hét hónapos Bolognai Bichon kölyköt találtak, a gazdáját keresték a tagok annak érdekében, hogy a nap kedvence, az aprócska hófehér szőrcsomó visszakerüljön családjához. Néhány óra leforgása alatt négyszáz körülire nőtt a megosztások száma, ezáltal rengeteg Facebook-profil-használóhoz eljuthatott az információ. Sajnos, minden jel arra utal, hogy nem véletlenül csatangolt az utcán a védtelen kis élőlény, aki nem értheti e hirtelen jött, a szeretet ünnepét követő emberi magatartást. Remélhetőleg a jövőben boldog házi kedvenc válik belőle, és szerető gazdi ölébe ugorhat majd annak hazatértekor.
Egy novemberben elcsámborgott hároméves Bichon kutyusnak azonban nyoma veszett. Remélhetőleg állatbarátok fogadták otthonukba, akiknek nincs tudomásuk arról, hogy gazdái azóta is kétségbeesetten keresik, s hogy két kölyökkutya árának pénzjutalmát ígérték az elveszett kis családtagjuk visszajuttatásáért.
 
Rhoda és az „állatbolondok”
A csoport létrejötte óta az eddigi legjelentősebb esemény az utcára került, jobb sorsra érdemes németjuhász érdekében tapasztalt összefogás volt. Öröm megtapasztalni és részesévé válni a hasonló, önzetlenül indított és fenntartott kezdeményezéseknek. Egyik csoporttagtól érkezett a jelzés január 2-án, miszerint a megyei kórház főbejárata előtt nagyon sír egy balesetet szenvedett németjuhász. A következő kiírás már lábmentő műtétről értesített, amire a gazdátlan ebnek szüksége volt, ehhez azonban komoly összefogás kellett, a beavatkozás ugyanis hozzávetőleg hatszáz lejbe került volna. Csupán 380 lej gyűlt össze, és akkor jött a mentőangyal Biró Zoltán személyében, aki a hiányzó összeget állta. A műtét sikerült, a törött végtagba fémet ültettek, amelynek a csont visszaépülésében lesz majd szerepe, ugyanakkor ivartalanították is a védtelen jószágot. 
Nem tudni, mi volt a neve, mielőtt gazdái céltalanul bolyongó sorsra ítélték, vagy maga csatangolt el, közben többrendbéli fizikai bántalmazásnak lehetett kitéve, végtagjain régebbi törésnyomok, gyakorlatilag három lábon tengette életét, legutóbb pedig a harmadik roncsolódott. Az életmentők – a Marosvásárhelyi kutyások, cicások és mindennemű állatbolondok Facebook-csoport néhány tagja – a Rhoda nevet választották számára, mint jelezték, a név igencsak találó az egyéniségéhez. Mikor e sorokat írom, az eb túl van a lábmentő műtéten, a csoport tagjai pedig egy önzetlen cselekedeten. Az utóbbi időben egyre gyakrabban kell beavatkozniuk, olyan feladatokkal megküzdeniük, amihez sem anyagi forrásuk, sem kellő szakmai tapasztalatuk nincs. Ennek ellenére a közösségi oldal „állatbolondok” jelzővel is ellátott csoportjának tagjai sokszor megoldhatatlannak tűnő feladatokkal is megbirkóznak. 
 
A simogatás gyógyereje
„Rhoda már túl van a nehezén, hihetetlen összefogással sikerült lezárnunk életének egy rettentő sötét időszakát. Tudom, hogy sok szeretettel, megértéssel és türelemmel sikerül majd lesimogatni róla minden rossz tapasztalatot, s magára találhat. Remélem, hogy egyszer méltó gazdára talál egy nagyszerű emberben… Lassan elkezdett emlékezni arra, hogy milyen a simogatás – már nem menekül rettegve, hanem félénken közeledik, tartja a fejecskéjét. Ilyenkor látszik, hogy milyen szépek, szelídek a szemei. Hát simogattuk, simogattuk és a legjobbakat kívántuk neki. Köszönet a nagylelkű támogatóknak (Biró Zoltán Attila, Maier Szidónia, Marton Icu, Kovács Szidónia, Bálint Emőke, Makkai Katalin, Szabó Szidónia, Tőkés Évi, Borzás Jenő, Cseke Zsolt, Szász Emese, Körtesi Sándor, Balla Csilla, Kovács Hajnal, Frunza Emőke, Deák Gizella, illetve mindazoknak, akik drukkoltak neki)” – írta Cserer Enikő, a mentőcsapat egyik tagja. 
Arra a kérdésre, hogy mi adta egy hasonló csoport létrehozásának ötletét, az állat-barátok körének adminisztrátora, Nemes Gabriella elmondta, hogy kezdetben egy hasonló, állatvédőket tömörítő, Protecţia animalelor elnevezésű oldal töltötte volna be ugyanezt a szerepet. Ott azonban a „tessék románul kommunikálni” felszólítás fontosabbnak bizonyult, mintsem az elképzelt és fennen hirdetett célokat követni. Ez adta az anyanyelvünkön, magyarul kommunikáló állatbarátok közössége létrehozásának az ötletét. 
A csoport megálmodója Molnár József, a Gobé Art Shop tulajdonosa volt. Amint az adminisztrátor kifejtette, a német juhászkutya év eleji mentőakciója volt az eddigi legnagyobb összefogást igénylő sikeres csapatmunka. „Úgy érzem, hogy most kezd az eddigi három-négy évnyi háttérmunkám gyümölcse beérni” – mondta elégedetten. „Nagyon büszke vagyok a csoport minden tagjára, és remélem, lassanként összeforrott közösséggé alakulunk. Mert mindenik mentési akcióban egy-egy komplett csapat kell részt vegyen. Ez csapatmunka volt a javából.”  Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményéből idézve: „Köszönjük élet! áldomásidat,/ Ez jó mulatság, férfimunka volt!”– írta a műtétet követően Nemes Gabriella, a Facebook közösségi oldal Marosvásárhelyi kutyások, cicások és mindennemű állatbolondok csoportjának lelke és mozgatórugója.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató