Klaus Iohannis a Székelyföldön

A helyi és regionális autonómia segíti, az etnikai autonómia gátolja a fejlődést – hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden azon a fórumon, amelyet több mint száz székelyföldi önkormányzati vezető részvételével rendeztek a csíkszeredai megyeházán.

Bár az elnöki hivatal gazdasági témákat javasolt, a vendéglátók többsége a magyar kisebbség jogsérelmeiről beszélt. A fórum a román himnusz meghallgatásával kezdődött, amelyre válaszképpen a jelen lévő önkormányzati képviselők elénekelték a székely himnuszt. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere székely zászlót adott ajándékba a román elnöknek, amelyet Iohannis egy román trikolórral viszonzott.

A találkozót végig jellemző kölcsönös tisztelet jelképes gesztusainak sorában több székelyföldi elöljáró magyarul és németül is üdvözölte a szász származású Iohannist a Székelyföldön, az államfő pedig, amikor szót kapott, magyarul köszönt vendéglátóinak.

Iohannis, aki a tervezettnél hosszabbra nyúlt, csaknem kétórás találkozón nem használta a Székelyföld kifejezést, úgy értékelte: Hargita és Kovászna megyében hatalmas fejlesztési lehetőségek rejlenek, főleg az idegenforgalomban, de a hiányos közlekedési infrastruktúra miatt „nehéz ide eljutni”. Aggodalmát fejezte a térségben élő fiatalok hiányos románnyelv-tudása miatt, amely szerinte megfosztja őket az érvényesülés lehetőségétől az ország más tájain.

Megállapította: hatalmas felelősség hárul a két magyar többségű megye választott vezetőire, akik „hidat képeznek” többség és kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. Úgy vélekedett: a két megye sajátosságait túl sokszor értelmezik megosztó módon, ami ellenségeskedést szül, a többségi vagy kisebbségi intolerancia pedig nézete szerint „biztos módja” a fejlődés elakasztásának.

A román államfő beszéde végén a decentralizáció, a regionalizmus és az autonómia kérdéséről is kifejtette álláspontját. Leszögezte: Románia számára a gazdasági fejlődés, a közigazgatás korszerűsítése szempontjából „kötelező” feladat a decentralizáció, mert a helyi választott képviselők tudják a legjobban, mire van szüksége a közösségnek.

A regionalizmus szerinte „kívánatos”, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítését, hatékony-ságának növelését eredményezi, gazdasági fejlődéshez és így munkahelyteremtéshez vezet.

„A helyi és regionális autonómia ilyen formában segíti a fejlődést, de az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert gátolja a fejlődést” – jelentette ki Csíkszeredában a román államfő. Távozásakor újság-íróknak nyilatkozva Iohannis elismerte, hogy az alkotmányban nem szerepel a közigazgatási régió fogalma, ezért szerinte Romániában kizárólag helyi autonómiáról lehet szó.

Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: „Mi nem etnikai alapú autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni a szülőföldünkön. Ennek pedig egyetlen garanciája egy olyan típusú területi autonómia, mint amilyen az Európai Unión belül van, például Dél-Tirolban. Ugyanakkor javaink visszaszolgáltatását kérjük, azt, amit jogtalanul vettek el tőlünk” .

Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltak alapján egy új társadalmi szerződést kértek a többség és kisebbség között, stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között. Nyomatékosan kérték Klaus Iohannist, hogy lássa el a mediátor szerepet, lépjen közbe, valahányszor a szélsőségesek előveszik a magyar kártyát, valahányszor jogtalanul támadás éri közösségünket.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi kezdeményezéseket ismertette röviden, a gazdaszövetkezetek támogatását, a Székely Termék mozgalmat, ugyanakkor kitért a fiatalok elvándorlására, megemlítve ezzel kapcsolatban a Csíki Magánjavak 20 ezer hektárnyi erdejének jogi helyzetét, amely vagyonból anyagilag támogatni lehetne a rászoruló diákokat, itthon maradásra ösztönözve őket. Több téren is az államfő támogatását kérte: a románoktatás, a Sapientia egyetem román állami finanszírozása és Csíksomlyó UNESCO-listára vétele kapcsán. Kijelentette: szeretnék, ha a román állam nem tekintene többé mostohagyermekként Hargita és Kovászna megyére.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után nem sírni akarunk, hanem készek vagyunk egy új kezdetre, együtt akarunk megoldást találni, partnerek akarunk lenni abban, hogy Románia és Székelyföld fejlődjön. Mi nem etnikai alapú területi autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni itthon, a szülőföldünkön” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közvitán, aki a román állam magyar közösséggel szemben tanúsított kettős mércéjét emelte ki a törvényhozói, gazdasági, jogi, adminisztratív folyamatokban és az igazságszolgáltatásban. 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy fogalmazott: mi nem gazdasági bevándorlók vagyunk, mi a saját szülőföldünkön akarunk élni, és az elmúlt száz évben semmi mást nem tettünk, mint itt maradtunk, miközben a határok mozogtak a fejünk felett.

„A magyar közösségre veszélyforrásként tekintenek Romániában, sorozatos fenyegetések és meg-

félemlítések érik a magyar vezetőket. A magyar emberek számára nem biztosít egyenlő jogokat a román állam, az az állam, amelyről az utóbbi időben sokan hamisan azt hangoztatják, hogy mintaszerűen rendezte a kisebbségek ügyét. Nem akarunk semmit elvenni a többségiektől, tiszteletet és partnerséget kérünk a román államtól” – hangsúlyozta.

Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak történelmi érvekhez. Iohannis a múlt sérelmeinek boncolgatása helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.

Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet. Az államfő kedden délután Sepsiszentgyörgyön fejezte be székelyföldi látogatását, ahol kis- és középvállalkozások, klaszterek és inkubátorházak képviselőivel találkozott.

A csíkszeredai tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Az egyik transzparensen németül üzenték Klaus Iohannisnak, hogy érezze olyan jól magát, mintha Dél-Tirolban lenne. Arra a területi autonómiára utaltak, amelyet az olasz állam biztosít a német többségű Dél-Tirol tartomány számára. Más táblákon román–magyar párbeszédet sürgettek, a székely zászló és Bukovina zászlaja közötti egyenlőséget kérték számon. A néma tüntetést csíkszeredai polgárként jelentette be Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke, és a felhíváshoz a Minta, az EMNP ifjúsági szervezete is csatlakozott.

(Hírösszefoglaló)