Könyv és Gyertya díjátadó gála

Elismerés közösségünk napszámosainak

A március 15-i marosvásárhelyi rendezvénysorozat, immár 2014-től, a hagyományossá vált Könyv és Gyertya díjátadó gálával zárul a Kultúrpalotában, ahol az RMDSZ Maros megyei szervezete kitünteti azokat a Maros megyei személyeket, akik az elmúlt évtizedben munkásságukkal hozzájárultak a magyar közösség erősödéséhez, identitásunk megőrzéséhez, népi hagyományaink, kultúránk fennmaradásához, iskoláink, az anyanyelvű oktatás fejlődéséhez, a magyarlakta térségek gazdasági fellendüléséhez. A díj elismerés és köszönet azoknak, akik az 1990. február 10-én megfogalmazott eszmék, értékek és célkitűzések mellett kitartottak, ezek szellemében végezték munkájukat. A díjazottakat az RMDSZ körzetei jelölik. Az idén 14-en részesültek elismerésben. 

A műsorvezető, Kányádi Orsolya, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa elmondta, a kitüntetés mellett a rendezvény egyben emlékezés is azokra, akik 1990. február 10-én nemzeti identitásunk, nyelvünk, iskoláink megtartásáért és védelméért könyvvel és gyertyával a kezükben vonultak fel Marosvásárhely utcáin, esélyegyenlőséget, jogokat kérve, hogy méltó jövőt teremtsenek közösségünk számára. Mint ismeretes, az akkori hatalom válasza az 1990. március 19-20-i pogrom lett, ami hosszú távon meghatározta az RMDSZ kisebbségi politikáját. Bár az 1990-es állapotokhoz képest sikerült jelentős eredményeket elérni, számos kérdésben még mindig ki kell állni a politikai porondon. 

Az 1990-es eseményekre először Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács és a Maros megyei RMDSZ elnöke reflektált. Folytatva a gondolatot, elmondta, mindazok, akiket kitüntettek, mind a saját közösségükben, mind az összmagyarság szintjén jelentőset alkottak, helytálltak, a közösségért dolgoztak, áldozatos munkájuk gyümölcsével gazdagították a magyarság szellemi, anyagi tárát. Gratulált mindannyiuknak, jó egészséget kívánva, hogy még sokáig közösségünk példaképei maradjanak. 

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő ünnepi beszédében elmondta: 1990 tavasza nemcsak Marosvásárhelyen, hanem az erdélyi magyarság életében is mérföldkő volt, hiszen ez megváltoztatta az RMDSZ politikáját. Nem tartott sokáig az az 1989 utáni euforikus állapot, amikor azt hittük, hogy az új rendszerben, a szabadságban közösségünk elérheti, hogy a mindenkori román hatalom helyreállítja azokat a jogainkat, amelyeket az előző rendszer évtizedek óta megcsorbított. A politikai felnőtté válás nagyon gyors eszmélése volt ez, ami arra ösztönözte a közképviseletet, hogy csakis demokratikus eszközökkel, a törvényhozásban, az önkormányzatokban és minden szinten álljon ki jogainkért, az iskolákért, az anyanyelvért, a jobb életért. Hozzátette, az akkori néma felvonulás és az azutáni „fekete március” nem volt hiábavaló, hiszen visszaszereztük egyéni és közösségi javainkat, ha nem is hiánytalanul, használhatjuk anyanyelvünket, és ma már egyenrangú nemzetalkotó közösségként tekintenek ránk, még akkor is, ha még mindig nagyfokú a bizalmatlanság a románok és a magyarok között, amit az akkori hangulat vetett el. Nekünk, akik itthon maradtunk, továbbra sincs más választásunk, mint bizalommal dolgozni, együttműködni a többségi politikai elittel a közösségi célok érdekében – hangsúlyozta egyebek mellett az EP-képviselő. 

A továbbiakban, miután Molnár Zsófia, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum – II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum diákja elszavalta Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét (felkészítő tanára dr. Kusztos Bálint Etelka), Péter Ferenc átadta a díszoklevelet és a Gyarmati János szobrászművész által készített emlékplakettet a díjazottaknak. 

Az RMDSZ Ákosfalva kerülete Gombos Magdolna nyugalmazott fizika-kémia szakos tanárnőt díjazta, aki egy moldvai kitérő után került vissza szülőfalujába, Szentegyházára, majd innen 1990 és 2022 között a Somosdi Általános Iskolába, ahol nagy lelkesedéssel végezte oktató-nevelő munkáját. Az RMDSZ Segesvár kerülete Benefi Sándor nyugalmazott református lelkészt díjazta, aki Gógánban született; lelkészi hivatásának első állomása Havadon volt, 1984-től hat évig Szederjesen szolgált, majd 1990-ben elfogadta a fehéregyházi egyházközség meghívását, ahol 32 éven át szolgálta közösségét nemcsak a szószékről, hanem a helyi RMDSZ-szervezetben is. A marosvásárhelyi szervezet elismerte Illés Ildikó volt főtanfelügyelő-helyettes munkáját, aki 15 éven át szolgálta a Maros megyei magyar nyelvű oktatás ügyét, néha kevésbé látványosan, de derekasan kiállva a magyar oktatásért, amikor megpróbálták csorbítani jogainkat. Ugyancsak az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete díjazta Burkhárdt Árpád volt alispánt, aki igen nehéz, feszült időszakban töltötte be az alispáni tisztséget, és teljesítette feladatát megfelelő erővel, intelligenciával és eleganciával. Igen kifinomult stílusérzékének köszönhetően egyfajta arisztokrata eleganciával viselte tisztségét, tekintélyt parancsolóan tárgyalt többségi politikai partnerekkel kényes helyzetekben. Burkhárdt Árpád egy olyan RMDSZ-es nemzedéknek volt a kortársa, amely megalapozta azt a jövőt, amelynek haszonélvezői vagyunk ma Maros megyében, a megyeszékhelyen, emellett évekig a Vártemplomi Református Egyházközség presbitériumának volt oszlopos tagja, főgondnoka. Az RMDSZ Mezőbánd kerülete Bartha Mihály, Mezőpanit község volt polgármestere 34 éves közösségi munkáját ismerte el. Körzeti felelős volt, kerületi elnök, TKT-tag, önkormányzati tanácsi tag és nem utolsósorban 20 éven át Mezőpanit polgármestere. Mindezek mellett a helyi hagyományőrző huszárcsapat tagja. Domokos Emma, az RMDSZ Marosludas kerületének díjazottja már 1990-ben bekapcsolódott az RMDSZ ludasi szervezetének munkájába. 11 évig becsülettel, odaadással végezte el a rábízott feladatokat a körzeti és helyi szervezetben. A kitüntetett egészségi okok miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, így a díjat Kocsis Csaba, az RMDSZ Ludas kerületének elnöke vette át. Kovács Ibolya-Katalin nyugalmazott pedagógus tevékenységét az RMDSZ Szováta kerülete ismerte el. Magyar-francia szakos tanári diplomával ment Marosvásárhelyről Szovátára tanítani, ahol 35 éven át, 2012-es nyugdíjazásáig, nemzedékeket nevelt fel, s közben részt vállalt a város kulturális életében, számtalan színdarabnak, jelenetnek volt a szereplője és rendezője. Ráduly György, Marosszentanna község volt polgármestere, az RMDSZ Marosszentanna szervezetének díjazottja Várhegyen született, Nyárádmagyaróson matematikatanárként kezdte pályafutását, alapító tagja volt a helyi RMDSZ-nek. 2002-ben tanárként áthelyezték Marosszentannára, ahol szerepet vállalt a közösségi életben, helyi tanácsos, majd nyolc éven át Szentanna polgármestere volt. Dr. Ballok Jolán családorvos munkásságát az RMDSZ Szászrégen kerülete ismerte el. Ballok Jolán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol évfolyamelsőként gyermekorvosi szakképesítést szerzett, ezt követően 40 évig a görgényüvegcsűri közösséget szolgálta orvosként, ugyanakkor a helyi magyar közösség érdekeit képviselte évtizedeken keresztül a legmagasabb fórumokon, kulturális és politikai körökben. Emberi és szakmai magatartása példaértékű volt. Molnár Mária-Magdolna nyugalmazott tanárnő, az RMDSZ Dicsőszentmárton kerületének díjazottja csángó közösségből származott. A csíkszeredai Márton Áron iskolában töltött idő még jobban megerősítette elhatározásában, hogy a pedagógusi pályát választja. Magyar és történelem szakot végzett, majd Désfalvára, a Kis-Küküllő mentére került házasságának köszönhetően. Magyar nyelvet és irodalmat, kisebbségi történelmet oktatott, ugyanakkor 25 évig az RMDSZ helyi szervezetének elnöke volt. Nagy Márton, Koronka község nyugalmazott polgármestere, az RMDSZ Jedd-Koronka kerületének díjazottja 1965-ben a mezőgazdasági állategészségügyi technikumon végzett, ezután a koronkai és a jeddi mtsz technikusa, majd 1976-tól 1989-ig a téesz elnöke volt. A rendszerváltás után, 1992 júniusától 2004-ig Jedd község, majd 2004 és 2012 között a különvált Koronka község polgármestere volt. 23 évi köztisztviselői munka után ment nyugdíjba. Nagy Margit népi iparművész méltón nyerte el az RMDSZ Erdőszentgyörgy kerületének – és nem csak – jelölését. Kenden született, már 12 évesen megtanulta édesanyjától a csuhéfonás, szatyorkötés technikáját. Alig 18 évesen már az ország déli részén levő falvakban tanította ezt a népi mesterséget. Tevékenységét hazai és számos nemzetközi népművészeti fórumon elismerték, többek között az 1999-es washingtoni Smithsonian Folklife Festivalon, ahol 300 népművész mester közül beválogatták a legjobb 25 közé. Meghívták Új-Zélandra, Afrikába, Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba, Belgiumba, Franciaországba, Ausztriába, Szlovákiába is, ahol elismerték tudását, munkáit. Id. Kolcsár Károly építészeti és közösségi munkásságát ismerte el az RMDSZ Gernyeszeg kerülete. Szakmájának kiváló művelése mellett a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőjeként több mandátumon át gernyeszegi tanácsos volt. A 2000-es évek elején, holland anyagi támogatással, a Körtvélyfájai Általános Iskolát, majd a körtvélyfájai óvodát korszerűsítették. Dr. Jakab Sámuel nyugalmazott geológus sokrétű munkásságát ismerte el az RMDSZ Nyárádszereda kerülete. A mindenki Samu bácsija Marosvásárhely közismert személyisége, geológus, talajkutató, földrajzi szakíró, pedagógus. Több mint 60 éves szakmai utat járt be, amelynek során 375 tudományos, szakmai, ismeretterjesztő dolgozatot írt, amiből több mint száz külföldön, neves szaklapokban, angolul jelent meg. Egyetemi tanárként több mint 100 szakdolgozat témavezetője volt, ezenkívül 11 önálló és társszerzőkkel közölt kötete és négy egyetemi jegyzete van. Legkiemelkedőbb megvalósítása a Nyárádszeredai Tanulmányi Központ megalapítása, működtetése, ahol 461 hallgató szerzett kertészmérnöki képesítést, ugyanakkor az ő szakirányításának is köszönhetően indult el a Sapientia EMTE-n a kertészmérnöki képzés, ahol eddig 16 évfolyamon 296 hallgató végzett. 

Az elismerő oklevél, az emlékplakett és a virág átvétele után a díjazottak közös fotózásra gyűltek össze, majd a magyar népzenét a popzenével ötvöző, sajátos stílusú, többször díjazott, igen népszerű kecskeméti Csík zenekar lépett fel a zsúfolásig telt teremben.