LIFE program
Az Európai Unió 5,4 milliárd eurós költségvetéssel támogatja a LIFE programot, hogy segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
A LIFE az egyetlen olyan uniós szintű program, amelynek fókuszában kizárólag a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem áll, a 2021–27 közötti programja pedig az eddigi legambiciózusabb.
Környezetvédelmi tevékenységekre 3,5 milliárd eurót szán, míg az éghajlatváltozás elleni tevékenységekre 1,9 milliárd eurót fordít. A program az Európai Bizottság által javasolt Európai zöldmegállapodás része.
Az EU számára prioritás a körkörös gazdaság kiépítése, amely során újrafelhasználják és újrafeldolgozzák az alapanyagokat. A LIFE programnak kiemelt szerep jut ezen a területen is. Támogatja ugyanis a tiszta energiára való átállást, és más programokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az EU 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. Emellett célja a környezet védelme és minőségének javítása, valamint a biodiverzitás megóvása.
A LIFE program része az EU hosszú távú költségvetési és helyreállítási tervének, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a források 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják.
Az uniós régiók alkalmazkodását a zöld- gazdasághoz a méltányos átállást támogató alap segíti, míg az InvestEU a karbonsemlegességgel kapcsolatos projekteket finanszírozza, a Horizon Europe program pedig a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kutatást és az innovációt támogatja.
Európa 1000 milliárd eurós klímafinanszírozási terve
Az európai zöldmegállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.
Ahhoz, hogy az EU 2050-ig klímasemleges gazdasággá váljon, jelentős beruházásokra lesz szükség a tisztaenergia- technológiák terén. Az Európai Bizottság becslései szerint csak ahhoz, hogy 2030-ig elérjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-os csökkentésére irányuló átmeneti célkitűzést, évi 260 milliárd eurós többletberuházásra lenne szükség.
A források mintegy felét a hosszú távú uniós költségvetésből finanszírozzák az éghajlat- és környezetvédelmi projektekhez hozzájáruló különböző programokon, például a mezőgazdasági alapokon, a regionális fejlesztési alapon, a kohéziós alapon, a Horizont Európa programon és a LIFE programon keresztül.
Ez pedig további 114 milliárd euró összegű társfinanszírozást vonna maga után a tagállamok részéről. Az InvestEU és a kibocsátáskereskedelmi rendszer forrásaiból várhatóan mintegy 300 milliárd eurónyi magán- és közberuházást mozgósítanak, és további 100 milliárd eurót az új, méltányos átállási mechanizmus felhasználása révén, amellyel a zöldátmenet által leginkább érintett régiókat és közösségeket – például a széntől erősen függő régiókat – támogatják.
A méltányos átállási mechanizmus
A mechanizmus három pilléren nyugszik: A méltányos átállást támogató alapon 7,5 milliárd euró összegű új finanszírozással, az InvestEU finanszírozási forráson és az uniós költségvetés által támogatott EBB-hiteleken.
Mindezen eszközök várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósítanak. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.
A méltányos átállást támogató alap
Az alap különösen azokat a régiókat segíti, amelyek fosszilis tüzelőanyagoktól, például a széntől függnek, amely még mindig az EU energiatermelésének egynegyedét biztosítja. Az EU szénágazata 238 000 főt foglalkoztat közvetlenül kapcsolódó tevékenységekben, például szénbányákban és erőművekben, több mint 100 európai régióban Lengyelországtól Spanyolországig. 2015-ben 12 tagállamban 128 szénbánya, 21 tagállamban 207 szénerőmű működött.
„Ez az üzenet az Asztúriában, Nyugat-Makedóniában és Sziléziában dolgozó szénbányászoknak, a közép-írországi tőzegkitermelőknek, az olajpala-termelésre támaszkodó balti-tengeri régióknak és sok másnak szól. Tudjuk, hogy a klímasemlegesség elérése az önök esetében nehezebb lesz, és tudjuk, hogy bár egy másik, egy tisztább jövő kilátása általában véve üdvözlendő, az ehhez vezető út ma ijesztőnek tűnik. A méltányos átállási mechanizmus az EU által nyújtott biztosíték arra, hogy legalább 100 milliárd euróval támogatja Önöket az átmenet során” – nyilatkozta Frans Timmermans, a Bizottság európai zöldmegállapodásért felelős ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a javaslatot az európai parlamenti képviselőknek.
2020 májusában a Bizottság módosította a méltányos átállást támogató alapra vonatkozó javaslatot az EU új gazdaságélénkítési tervével, amely segít Európának megbirkózni a Covid19-járvány következményeivel. Az EU hosszú távú költségvetéséből a javasolt 7,5 milliárd eurós finanszírozást 10 milliárd euróra növelték, a már létező, 30 milliárdos európai helyreállítási eszközt kiegészítve. A méltányos átállást támogató alap támogatást nyújt társadalmi programokhoz, a gazdaság fellendítésére és a környezet helyreállítására.
Az InvestEU méltányos átállási programja
A méltányos átállás céljait támogatja az InvestEU keretében nyújtott finanszírozás egy része is. A 2018-ban létrehozott InvestEU az unió vezető beruházási programja, amelynek célja az európai gazdaság fellendítése. 2020 májusában a Bizottság a programra szánt összeg megemelését javasolta.
Közszektor-hitelezési eszköz
További forrást biztosít az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd euróval a közszektor-hitelezési eszköz, amellyel az EBB mintegy 10 milliárd eurónyi kölcsönt nyújthat.
A kölcsönnek köszönhetően a közszektorbeli szervezetek támogatást kapnának a klímasemlegességre való átálláshoz, és forrást nyújthatnak például az energetikai és közlekedési infrastruktúra beruházásai, a távfűtési hálózatok fejlesztései, valamint a szociális infrastruktúrát érintő projektek számára.
A Bizottság javaslatáról a tavaly szeptemberi ülésen szavazott a Parlament.
Forrás: Hírek, Európai Parlament
