2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kormány mindent feláldozna a hiány mérséklése érdekében?

Gazdasági szempontból bajban van az ország, olyannyira, hogy maga Marcel Ciolacu is a napokban úgy fogalmazott, hogy „a helyzet katasztrofális”. A mondat már önmagában nagyon erős, különösen egy szociáldemokrata miniszterelnök szájából. A kormányfő már többféle adóügyi intézkedést is kilátásba helyezett, amit koalíciós partnere, vagyis a Nemzeti Liberális Párt nem támogat maradéktalanul. Emiatt az elmúlt időszakban szárnyra kelt a sajtóban az a hír, hogy Ciolacu bedobná a törülközőt, visszaadná a megbízatását. Nagy valószínűséggel ez nem több egyszerű blöffnél, amit mellesleg nem először játszott ki a PSD miniszterelnöke, közvetlenül a kinevezése után is próbált ezzel hatást gyakorolni. Akkor sikeresen, most sikertelenül, hiszen nem hatott meg senkit az esetleges lemondása. Sőt, azóta még az intézkedések kapcsán is megváltozott a mondandója, már nem beszél ugyanis egyes adók megemeléséről, a kedvezmények eltörléséről. Van viszont itt még valami, ami benne van a pakliban, legalábbis még: a kultúrára vonatkozó intézkedések. Ezek az intézkedések lényegében letarolnák a kisebb városokban a kulturális életet, viszont a kormányfőnek most az a fő cél lebeg a szeme előtt, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt.


Fotó: Nagy Tibor



Az álláspontja nem rossz, hiszen, ha nem tartjuk a szintet, akkor az ország elesik EU-s forrásoktól, ami pedig hosszú távon még nagyobb károkat eredményezhet. Ezért is akar Ciolacu tárgyalni az Európai Bizottsággal, hogy engedjenek meg az idei évre egy 5%-os hiányt, annak ellenére is, hogy a helyreállítási alapban Románia vállalta – egyedüli tagállamként –, hogy minden évben egy bizonyos szint alá csökkenti a hiányt. Az már egy másik kérdés, hogy az Európai Unió döntéshozói belemennek-e a román kormányfő kérésébe vagy sem, viszont van rá esély. Winkler Gyula európai parlementi képviselő szerint, ha egy megfelelő tervvel állnak a Bizottság elé, amit képesek lesznek tartani, elérhető, hogy az EB elfogadja az idei évben az ország 5%-os költségvetési hiányát. A politikus meglátása szerint valóban szükség van spórolásra, még az 5% megtartása érdekében is, de erre nem az a módszer, hogy a gazdaság gerincét adó kisvállalkozókat teszik még nehezebb helyzetbe, vagy az, hogy a mélybe taszítják a kulturális életet az országban.

A kisebb kulturális intézmények nagy része a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz tartozik. Mind az alkotmány, mind a közigazgatási törvény meghatároz egy helyi önkormányzati, helyi autonómiát, kevés az esély rá, hogy a kormány ilyen brutálisan beletaposna ebbe az autonómiába, amivel lényegében elsivatagosítaná a kisvárosi kulturális életet, mondta Szabó Ödön parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy a nagyvárosokban is hatalmas érvágást jelentene ez az intézkedés. Vannak olyan intézmények, amelyeket nem lehet összevonni egy másikkal, hiszen nem lehet Mozartra néptáncot járni, példázta a politikus, kiemelve azt a tényt, hogy nem lehet lecsót csinálni a teljes kulturális életből.

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója abban reménykedik, hogy a kormány felébred, és rájön, hogy kultúra nélkül nincs jövő. Az igazgató azt is felhozta példa gyanánt, hogy még a háború időszakában is szerveztek a lakosságnak kulturális programokat, hogy valahogy vészeljék át a vészterhes időket. Ezért is messzemenően szomorú, hogy a kormány éppen a kultúrán akar spórolni. Barabási Attila arra is kitért, hogy a kulturális intézményekben dolgozók nem szervezhetnek olyan tüntetéseket, mint például a tanügyi alkalmazottak, a művészek nem vonulhatnak ki egy előadás előtt a nézők elé azzal az üzenettel, hogy elégedetlenek, és elmarad a produkció.





Az igazgató arról is beszámolt lapunknak, hogy a kormány ellentmond saját magának. Elvárja a különféle menedzseri terveket, majd egy tollvonással keresztülhúzná azt, ami már az évtized végéig meg volt tervezve. Ha nem tartják ezeket a terveket, akkor felelősségre vonják őket, viszont abba nem gondolnak bele, hogy egy ilyen tervbe egy menedzser különböző pénzügyi forrásokat próbál beiktatni, és egy kulturális stratégiát próbál létrehozni, közös együttműködést tervez más intézményekkel. Más intézményekkel, amelyeknek egy részét a kormány intézkedése most felszámolná.

– Már május elsejétől visszavágták az anyagi juttatásokat, bizonyos üres állásokba sem lehetett alkalmazni munkatársakat, és a költségvetést is át kell szabni, hiszen kevesebb pénzt fogunk kapni, a kevesebből kell kihozzuk a lehető legjobbat – hangsúlyozta Barabási Attila Csaba.

Ha a tervezet életbe lép, a Maros Művészegyüttes nem fogja tudni megtartani a tervezett turnéit, mert az ő költségvetésükben is visszavágások lesznek. Annak ellenére is, hogy 50 főt foglalkoztató intézményről van szó, így némiképp jobb helyzetben vannak, mint a kisebb társulatok. Az igazgató kiemelte, hogy a külföldi turnékat nem lehet megszervezni egy-két hónap alatt, ennél jóval hosszabb időre van szükség. Már közelegnek a jövő évi szerződés-aláírások, ha pedig a megállapodást nem tudják teljesíteni, nem lesz, amiből például kiszállásra menni, akkor az menedzseri szempontból komoly problémát jelentene. Amennyiben ebben a formában elfogadják a tervezetet, akkor csonkítani fognak és le fogják vágni a szárnyainkat – mondta Barabási Attila Csaba.

A Csíki Játékszín tekintetében is nagyon sötét a kép. 

– A túlélésünkért, megmaradásunkért küzdünk – mondta Veress Albert, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője, aki kiemelte azt is, hogy az országban 280 intézményt fenyeget veszély. Ha valóság lesz a tervezetből, akkor az elsősorban országszerte okozna egy általános összeomlást. A társadalomban, másodsorban a magyar kisebbségre nézve ennek a hatásai még erősebbek lennének, mivel ezen intézmények felelnek azért, hogy megőrizze a magyarság a kultúráját és az identitását – fogalmazott Veress Albert. A Csíki Játékszín vezetője elmondta, hogy a színházak és a különböző kulturális intézmények már napok óta közösen szervezkednek, mindenféle formában igyekeznek a tiltakozásukat kifejezni. Az UNITER is kiadott egy memorandumot, amihez csatlakoztak a múzeumok is, illetve elindult egy petíció is, amelyet már több mint 45.000 személy töltött ki az online térben. A Csíki Játékszín ezeken kívül más megmozdulásokat is szervez, például múlt szerdán egy 45 perces tiltakozó performance-ot tartott a színház előtt.


Csíki Játékszín: Tamási Áron – Csalóka szivárvány


Veress Albert azt is elmondta, hogy a tiltakozások mellett tárgyalások is folynak a kormánnyal. A színházak képviselője már tárgyalt Marcel Ciolacu kultúráért felelős tanácsadójával, aki figyelmesen végighallgatta az üzenetet, és úgy látszik, hogy van nyitás arra, hogy változtassanak ezen a megfontolatlan és hamarjában összedobott kormányrendelet-tervezeten. A színházak abban reménykednek, hogy a kormányrendelet tartalmát teljesen eltörlik, még akkor is, ha ez bizonyos szinten egy túl optimista hozzáállás, mondta a társulat vezetője. Már az enyhítés is sokat számítana, viszont a rendelet még úgyis elég fenyegető lenne, illetve hordozna magában negatív hatásokat.

A kultúrára mért csapás, 280 intézmény megszűnése óriási munkanélküliséget idézne elő. Ez pedig továbbgyűrűzne a gazdaságban. A Csíki Játékszín vezetője kiemelte:

– Ez a kormányrendelet Csíkszeredában teljesen megölné a kultúrát, az összes kulturális eseményről lemondhatna a város. Vagyis az utóbbi évek azon próbálkozásai, hogy egy virágzó, kulturális szempontból is kiemelkedő város legyünk, mind kárba vesznének, és akkor már semmi sem tartaná itt a fiatalokat – húzta alá Veress Albert.

Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója arra mutatott rá, hogy nem egyértelmű, hogy mit jelent a kormány számára az összevonás, hiszen a könyvtárat a színházzal nem lehet egyesíteni, így nagy valószínűséggel a megszűnés fenyegetné ezeket az intézményeket. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a helyzet több mint abszurd, véleménye szerint ez lesz abból, amikor hozzá nem értő emberek foglalkoznak egy területtel. Az igazgató azon az állásponton van, hogy ez a tervezet annyira őrültség, hogy képtelenség a kivitelezése. Ezzel együtt is minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy mindenki kifejezze a nemtetszését az ügy kapcsán. Félelmetes belegondolni abba, amit Albu István felvetett, hogy ha megszűnik Gyergyószentmiklóson a színház, a könyvtár, a múzeum és a VSK, akkor mi marad. Nemcsak néhány ember munkahelyéről van szó, hanem egy város, egy térség, egy egész medence életéről.

Egészen biztosan nem Gyergyószentmiklós az egyetlen olyan romániai település, amely nehéz helyzetbe került a tervezet kapcsán. Ezért is kell közösen felállni és kiállni a kultúra mellett!


Figura Stúdió: Marion Jones – Kövekkel a zsebben
   Fotó: Vajda György





Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató