Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az elmúlt napokban nagyon sokan kerestek meg, asztmások vagy más, allergiás megbetegedésben szenvedők (szénanátha, atópiás dermatitisz, rekurrens wheezingelők), mindenki arra kereste a választ, hogy mi történik, ha valaki elkapja a koronavírus-fertőzést. Próbáltam a leghitelesebb forrásokból, pontosan dokumentálódni, az alábbiakban igyekszem a felmerült kérdésekre közérthető választ adni. Nagyszámú eseten végzett tanulmány érthető módon nincs (nem volt rá alkalom, nem telt el elég idő, nem ez volt a prioritás stb.), viszont publikáltak pár, Kínában készült esettanulmányt, amelyeknek az eredménye egybecseng.
Mi az, amit tudunk?
A Centers of Disease Control and Prevention (CDC) szerint a koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei a láz, száraz köhögés, nehézlégzés, fáradtságérzés, izomfájdalom. Ezenkívül érdemes említést tenni a szaglásvesztésről, és lehetségesek hasmenéses panaszok is. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed.
Melyek az érintettebb csoportok?
Az idősebbek, illetve azok, akik komolyabb alapbetegségekkel rendelkeznek, ők hajlamosabbak a súlyosabb betegségformákra: szívbetegségek, diabétesz, légzőszervi megbetegedések.
Mi az, amit szeretnénk tudni?
A tanulmányokból egyelőre úgy tűnik, az allergiás rhinitiszben (szénanátha, különböző pollenallergiák, poratka- vagy penészgomba-szenszibilizációban szenvedő páciensek), a rekurrens wheezingelő gyermekek vagy más, allergiás bőrtünetekkel rendelkező betegek (kiütéses, atópiás dermatitiszes, kontaktekcémás stb.) nem fogékonyabbak a vírusinfekcióra, egy esetleges fertőződés esetén nem várhatók súlyosabb tünetek, mint az átlagpopuláció esetében. Tehát a normál rizikójú csoportba tartoznak, de természetesen ezt a kijelentést még rengeteg klinikai esettanulmány kell kövesse.
A krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők esetében kicsit másként fest a helyzet. Napjaink két leggyakoribb, a légutakat érintő megbetegedése az asztma és a krónikus bronhopneumopátia (krónikus obstruktív légúti betegség, COPD). Úgy tűnik, hogy az érintett, beteg légutak talaján a COVID-19-fertőzés nagyobb kárt tud tenni – a kár mértéke az alapbetegség kontrolláltsági szintjétől függ. Az asztmások esetében asztmás kiújuláshoz vezethet (exacerbáció), a helyesen kezelt, jól szinten tartott asztmás betegek esetén ez annyit jelent, hogy a rohamoldó szereket kell tudni használni. Semmiképpen nem ajánlott az asztmás kezelés abbahagyása vagy a beteg által történő módosítása.
A WAO (Wold Allergy Organization) állásfoglalása szerint az allergiás szénanáthával vagy allergiás asztmával küzdő betegek ne változtassanak a gyógyszeres kezelésükön, az immunterápiás kezelés alatt állók ne szakítsák meg deszenszibilizáló kezelésüket. Nincsenek arra vonatkozó hiteles adatok, hogy az inhalatív úton (asztmapumpák), orr-sprayek (allergiás asztma, szénanátha) használatával a szervezetbe kerülő kortikoszteroidok vagy az allergiás megbetegedések során alkalmazott antihisztaminikumok és biológiai szerek használata nagyobb kockázati tényezőt jelentene a koronavírus elkapására.
Az asztma kiújulásáért leggyakrabban a légzőszervi vírusok a felelősek, sokszor súlyos, szájon keresztül adott kortikoszteroid szükséges az exacerbáció gyógyítására. Viszont nem minden vírus hatása egyforma, egyelőre tudjuk, hogy az influenza és a rhinovírusok okozhatnak csúnya asztmás rohamokat (kiújulásokat). Pillanatnyilag, tapasztalat hiányában, nincs adat arról, hogy a koronavírus okozhat-e nagymértékű állapotromlást asztmásoknál, nincs arra bizonyíték, hogy az asztmában vagy más allergiás megbetegedésben szenvedők fogékonyabbak lennének a COVID-19-fertőzésre. Az asztma krónikus megbetegedés, melynek talaján valószínűleg súlyosabb COVID-19-fertőzéses komplikációk alakulhatnak ki, főleg az alapkezelés hiányában.
Mi a teendő?
• Rendszeresen, fegyelmezetten követni a kezelési sémát.
• Követni a kezelőorvos által felírt rohamoldó tervet (asthma action plan), ha szükséges.
• Beszerezni a szükséges gyógyszereket.
• Kerülni a rohamot okozó vagy kiváltó allergéneket (figyelem, pollenszezon van!), füstöt, cigarettafüstöt vagy bármilyen irritáló anyag belélegzését.
• Akinek gondjai vannak vagy elbizonytalanodott az inhalatív asztmagyógyszerének használatát illetően, innen dokumentálódhat: https://www.cdc.gov/asthma/inhaler_video/default.htm
A COPD-betegek esetében, úgy tűnik, súlyosabb kórformák alakulhatnak ki.
Krónikus légzőszervi betegségben szenvedőknél ajánlott fenntartani a sportolást, viszont nem most kell egyéni csúcsokat dönteni. A jó fizikai erőnlét hozzájárul a kiegyensúlyozott pszichés állapothoz.
Lévén a nyírfafélék pollenjének szenszibilizációs időszaka, hangsúlyoznám, hogy a COVID-19-fertőzés és az allergiás rhinitisz közötti legfontosabb különbség, hogy az allergia nem jár lázzal vagy izomfájdalmakkal. Viszont jellemző rá a gyakori, rohamokban jövő tüsszentés, amit orrcsavarás érzése előz meg. Ez nem jellemző a koronavírus-fertőzés okozta virózisra. Sajnos mindkét kórnál felléphet a száraz köhögés, az allergiás rhinitiszes betegek esetében főleg a tüneti kezelés hiányában. Fontos különbség viszont a légszomj, ami a COVID-19-fertőzésre jellemző tünet, de nem gyakori sem egyszerű megfázás, sem influenza vagy szénanátha esetén (kizárólag elhanyagolt esetekben).
Dr. Albert Kinga allergológus
Albert Optimun Medicals
– Sepsiszentgyörgy