Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Sok farmon jártunk, sok állattenyésztővel találkoztunk az évek során, de amit Mezőbándon a Pig Band Kft.-nél láttunk és tapasztaltunk, az igazán rendkívüli. A farmon Szabó János, a vállalkozás társtulajdonosa fogadott. Mondtuk, a főnököt keressük, azt válaszolta: itt mindenki munkás. Ő is. Ettől kissé zavarba jöttünk, hiszen ezzel a mentalitással is kevés helyen találkoztunk. S miután helyretettük a dolgokat, indulhatott a beszélgetés.
Fokozatos fejlődés
2000-ben kezdték el a munkát a farmon, miután csődbe ment a Nutrimur Rt. Az egykori kollektív gazdaságtól ők vásárolták meg a disznófarmot. A Nutrimur tizennégy évvel ezelőtt ment csődbe, s akkor kezdtek bele a saját vállalkozásba Szekeres Melindával közösen, aki állattenyésztő mérnökként 80 állattal és mezőgazdasági gépekkel, Szabó János pedig 70 állattal és szintén mezőgazdasági gépekkel „szállt” be a vállalkozásba. A Nutrimurnak hat farmja volt, de egy adott pillanatban oda jutottak, hogy nem volt amit enni adni az állatoknak. Kilenc napig nem kaptak lisztet a disznók, lecsökkent az állomány, nagy volt az elhullás. Ilyen körülmények között vettek bérbe két termet a kocáknak és a malacoknak. További száz malacot és 50 kocát vásároltak. Induláskor tehát 310 egyedet számláltak.
– Ma több mint 10.000 sertésünk van, ebből 800 koca. Ott tartunk, hogy átlagban egy ellésnél 12,5 malaccal számolhatunk. Célunk, hogy ezt feltornásszuk, s elérjük a 13 malacot. Ebben francia konzultáns segít, hiszen ilyen tekintetben a franciák a legjobbak az unióban. Évente kétszer jön el a farmra azért, hogy a feltételek optimizálásában segítsen. Ebben benne van az, hogy milyen a táplálék, milyen hőmérsékletet, milyen intenzitású fényt kell biztosítani – mondta Szabó János.
S ha már beavatott a szakmai tudnivalókba, arra is kíváncsiak voltunk, évente hányszor ellik egy koca, mekkora a szaporulat. Megtudtuk, hogy egy koca átlagban évi 2,4-szer ellik, ezt kocaforgónak nevezik. Ha jól számoltam, akkor egy koca évi „termelékenysége” 30, a 800 kocáé pedig 24.000 malac.
A kismalacok 26 napig szopnak, majd elválasztják, öt és fél hónapon át hizlalják őket, s amikor elérik a 100 kilogrammot, vágóhídra kerülnek. A felvásárlók többnyire Maros megyei húsfeldolgozók, többek között a Ponderosa, a Tordai, a Petry, a Fazakas. A Ponderosa hetente 150 állatot, a Tordai 100-at vásárol, míg a Petry cég havonta 200-300-at, a Fazakas vállalkozás kéthetente 70 sertést visz el.
Mitől lesz jó minőségű a hús?
Mivel ezekben az üzletekben éppen a minőség miatt gyakorta vásárolunk húst és hústerméket, megkérdeztük, mitől jobb a bándi farmról származó hús?
Szabó János bekapcsolta a számítógépet, s amíg a program megnyílt, magyarázni kezdett: – A hús minősége a sertések etetésével kezdődik. Mi folyékony etetést alkalmazunk. Az állatok moslékot kapnak, ahogyan hagyományosan a háztáji gazdaságokban, annyi különbséggel, hogy mindezt számítógépes vezérléssel tesszük. Az őrölt gabona mellé sörélesztőt, fehérjét, Premixet, kalciumot, kalcium-karbonátot, foszfort, sót, mikroelemeket, vitaminokat és savót keverünk. Naponta 40-50 tonna savót szállítunk a tejgyárakból, s a tartálykocsikban ki sem hűl, míg ideér, 60 fokosan kerül a keverőtartályba. Minden kiszámítottan, precízen történik. A program segítségével végig követhető az etetési folyamat. Az irodában a képernyőn látni lehet például, hogy az 500-as koca megette-e a moslékot vagy sem.
A malacokat naponta tizenegyszer, a hízókat ötször, a vemhes kocákat egyszer, míg a szoptatós kocákat kétszer etetjük. A WEDA számítógépes rendszerrel dolgozunk, ilyent a megyében nem alkalmaznak, országszerte is csak négy helyen – avatott be a részletekbe a farmvezető.
Ritka a látogató a farmon
Ekkor kértük meg, hogy ne csak szóban ismertesse a gazdaságot, hanem mutassa is be. Állat-egészségügyi biztonsági intézkedés gyanánt fehér köpenyt, nejlonpapucsot kaptunk, csak úgy léphettünk be a szigorú szabályokat követő csarnokba. Oda, ahol a szoptatós kocák „laknak”.
Hajdanán tévében láttam, milyen körülmények között tartották a sertéseket, milyen sanyarú sorsuk volt, az éhező állatok a vasrudakat harapdálták. Nos, ami ezen a farmon fogadott, ahhoz képest ötcsillagos szállodának számított. Se bűz, se trágya. Jó meleg, kellő fény, tálban kínált eledel, s boldog állatok: kocák és sok-sok kismalac. Nagyon szép, rózsaszín kismalacok.
Ki is vettünk egy-egyet kettőt, megsimogattuk, szívem szerint haza is hoztam volna egyet. Csak úgy, házi kedvencnek. Abban a pillanatban arra nem is gondoltam, hogy valamennyi a vágóhídon végzi, s az állatbarátoknak, megrögzött vegetáriánusoknak ilyent nem is jó emlegetni.
Miután szemügyre vettük a malackákat, a farm további épületeiről érdeklődtünk. Az első istállóban történik a megtermékenyítés és vemhesítés, a másodikban a fialtatás, a harmadikban az elválasztás, a 4., 5. és 6. istállóban vannak a hízók.
Ahhoz, hogy ide eljussanak, komoly szakmai tudásra, piaci érzékre, rengeteg munkára, a pályázati lehetőségek kiaknázására volt szükség. 2006-ban SAPARD-pályázatot nyertek. Mindemellett 5 millió lej hitelt vettek fel a CEC Banktól, amit hat év alatt sikerült visszafizetni.
Újabb farm épül
– Most egy újabb farmot építünk. 2012-ben pályáztunk, másfél év múlva kaptunk választ, hogy megnyertük a 2 millió eurós támogatást, amivel egy 600 kocás, négyistállós farmot létesítünk Kapus mellett. A farm létrehozásához 3,2 millió euró szükséges, a különbözetet saját forrásból teremtjük elő. Tulajdonképpen a profitot fordítjuk vissza. A gond az, hogy nagyon visszaesett a felvásárlási ár. Jelenleg 4,8 lejes áron viszik el tőlünk az állatokat. Egy hónappal ezelőtt 6,50 lej volt a kilónkénti ár. Ez a visszaesés a gazdasági embargó miatt következett be, ami a nyereség jelentős csökkenését eredményezte – mondta a gazda, aki közben bemutatta Szabó László technikust, aki a legjobbak közé tartozik a megyében, s akire nyugodt lélekkel rá lehet bízni az állatokat. A farmon különben 30 alkalmazott dolgozik, ebből nyolc technikus.
Végül megkérdeztük, hogy milyen sertéshús kerül az asztalukra, nem ragaszkodik-e a háztáji sertéshez? – Aki a farmon dolgozik, nem tarthat otthon sertést. Tilos. – Tilos? – Igen. Állat-egészségügyi biztonsági szempontból. A törvény is tiltja, nem engedhetjük meg, hogy esetleg betegségek jussanak be a farmra – mondta.
Karácsony közeledik, ilyenkor nagyobb mennyiségű hús fogy. Jó odafigyelni, hogy milyen minőséget vásárolunk, s nem árt tudni, hogy a mezőbándi sertéshús a legjobbak közé tartozik.