Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-06-07 12:53:08
Több mint két évtizeddel a felemás rendszerváltás után még mindig restitúciós gondok vannak Romániában. Egy nemrég végzett felmérés szerint a történelmi egyházak például 2522 igénylést nyújtottak be, s ezeknek csak a fele nyert kedvező elbírálást. Viták vannak az erdők visszaadása körül is. Az Apor, a Bánffy, a Bethlen, a Haller, a Kendeffy, a Kemény, a Kornis, a Mikes, a Teleki, az Ugron, a Wass, a Wesselényi családok leszármazottjai ugyancsak éltek a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségekkel. Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban kb. ötszáz olyan udvarház (nemesi lak) maradt meg, amely művészettörténeti értéket képvisel. Ezek jelentős része is fokozatosan visszakerül egykori tulajdonosához.
Milyen sorsot szánnak az örökösök a visszaszerzett vagyonnak? Szép példáit láthatjuk az erdélyi és partiumi kastélyok/udvarházak újjászületésének (Marosugra, Altorja, Keresd stb.), közösségi rendeltetésű vagy turisztikai célú hasznosításának. Az Erdélybe hazatérő örökösök fiatalabb nemzedéke korszerű vállalkozásokat indít be, minek következtében növekvőben a „visszaszerzett szülőföld” népességmegtartó ereje.
A folyóirat júniusi lapszáma ezt a témát járja körül szakemberek (jogászok, művészettörténészek, erdő- és gazdamérnökök, intézményvezetők stb.) és hazatelepedő vállalkozók bevonásával.