Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A kender (Cannabis sativa) a Kárpát-medencében termesztett egyik legrégebbi mezőgazdasági és ipari haszonnövény. Rostjából kötelet, ponyvát, vitorlavásznat, ruházati alapanyagokat (pl. kanavász) készítettek. A növényt állati takarmánynak használták, magjából olajat préseltek. A levelekből görcsoldó, fájdalomcsillapító tea készült. A zsúpba kötött kendert tetőfedésre használták. A növény több száz hatóanyagot tartalmaz. Ezek közé tartozik a CBD (kannabidiol) és a THC (tetrahidro-kannabinol).
Az utóbbi években a CBD (kannabidiol), a kender egyik hatóanyaga az egyik legnépszerűbb, kiemelkedő ismertségnek örvendő termék, étrend-kiegészítő alapanyag lett. A CBD divatja az USA-ból indult, de mára egész Európába begyűrűzött. A jelenségről, annak hátteréről, valamint a tudomány CBD-vel kapcsolatos álláspontjáról dr. Csupor Dezső egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője tartott előadást a nemrég véget ért marosvásárhelyi 30. Tudományos Diákköri Konferencián. Kérésünkre tudományos előadásának lényegét közérthető módon is összefoglalta.
A vegyülettel kapcsolatos elvárások rendkívül magasak, miközben a hatásainak felfedezése még a kezdeti fázisban tart. Ugyanakkor már rendelkezésre áll elegendő bizonyíték arra, hogy a CBD receptköteles epilepszia-gyógyszerként, a betegség egyes súlyos eseteinek gyógyítására forgalmazható legyen az Európai Unióban. Sokan azonban nem gyógyszerként használják a CBD-t, hanem élelmiszerként fogyasztják. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott CBD-cseppekkel nem az epilepsziájukat szeretnék kezelni, hanem egyéb problémákat, mint például a depressziót, a pikkelysömört vagy akár a rákot. Most azonban úgy tűnik, hogy a reményteljes vegyület sorsa váratlan fordulatot vehet – és ebben a szegedi kutatók eredményeinek is szerepe van.
De mi is pontosan ez a csodálatos vegyület, és miért vált olyan nagy várakozások tárgyává? A CBD, vagyis a kannabidiol, a kender második legismertebb hatóanyaga. A legismertebb a THC (tetrahidro-kannabinol), amely a marihuána, azaz a kenderből készített füves cigaretta tudatmódosító hatásáért felelős.
Bár a marihuánát (kannabiszt) az 1960-as évektől kezdve nemzetközileg drognak tekintették, Hollandiában már az 1970-es évektől elkezdődött az élvezeti célú használatának legalizálása. A kannabisztartalmú termékek, mint például cigaretták vagy sütemények forgalmazása az amszterdami coffee shopokban nem ütközik törvénybe, és Hollandiában kis mennyiségű kannabisz birtoklása nem minősül bűncselekménynek. A világ számos részén különböző civil szervezetek már régóta küzdenek a hasonló legalizáció és dekriminalizáció érdekében, de az elmúlt években ez a küzdelem új irányt vett: egyre hangsúlyosabbá vált a gyógyhatású kannabisztermékek engedélyezése.
Bár a kendert az ókori és középkori gyógyászatban is alkalmazták, a 20. század közepére a hatékonyabb és megbízhatóbb szintetikus gyógyszerek miatt elvesztette jelentőségét. Reneszánsza az 1980-as években kezdődött, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték az első kannabisztartalmú gyógyszereket. Ebben az időszakban fedezték fel a kender hatásmódját, ami lendületet adott a hatóanyagaival kapcsolatos kutatásoknak.
Az első engedélyezett, kenderkivonatot tartalmazó gyógyszerek Európában az 1990-es évek végén jelentek meg, bár csak a 2010-es években váltak igazán elterjedtté. Az egyik mérföldkő 2019 volt, amikor az Európai Gyógyszerügynökség az összes EU-s tagállamban egyszerre engedélyezett egy CBD-tartalmú gyógyszert az epilepszia kezelésére. A gyógyászati célú alkalmazás terjedése átrendezte a kannabisz megítélését, és egyre többen tekintik gyógynövényként, nem pedig kizárólag élvezeti célokra használható növényként. Ez megnyitotta az utat a CBD élelmiszerekben (étrend-kiegészítőkben) való alkalmazása előtt is.
Az élelmiszerként való forgalmazás egyik oka az, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb a piacra vinni így, mint gyógyszerként. A gyógyszerként történő forgalmazáshoz hosszú évekig tartó fejlesztésre és jelentős beruházásokra lenne szükség. Ugyanakkor, bár sokan a CBD-t gyógyhatás reményében fogyasztják, a legtöbb hatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő vizsgálati bizonyíték – tulajdonképpen az epilepsziaellenes hatáson kívül egyetlen gyógyhatást sem igazoltak meggyőzően. Nem tudjuk, milyen betegségre pontosan mekkora dózist, mennyi ideig és hogyan kellene alkalmazni, s mindez milyen mellékhatásokkal járhat. Élelmiszerként azonban nincs szükség hatékonyságot igazoló bizonyítékokra. Az interneten terjedő információk és a CBD népszerűsége olyan szintűvé vált, hogy nincs szükség nagy reklámkampányra vagy ajánlásra. A sikerhez elegendő, ha a termék csomagolásán feltüntetik a CBD rövidítést.
Bár a CBD valóban számos jelentős hatással rendelkezik, ez egyben hátrány is lehet, mivel a kívánt gyógyhatás mellett más mellékhatások is előfordulhatnak. Ha a gyógyászati cél (például a makacs epilepszia kezelése) kritikus fontosságú, akkor elfogadhatók bizonyos nem kívánt hatások, de ha élelmiszerként vagy wellnesscéllal alkalmazzák, akkor a biztonságosság kiemelt fontosságú. A CBD használatának terjedésével fennáll az a veszély, hogy a tömeges alkalmazás során új mellékhatások jelenhetnek meg, amelyek korábban nem voltak ismertek.
Nem véletlen, hogy az EU-ban, így Romániában is tiltott a CBD-tartalmú termékek étrend-kiegészítőként való forgalmazása, még ha ez a tiltás a boltok és webshopok választékát tekintve nem is érzékelhető. S talán nem ok nélküli az óvatosság: munkatársaimmal a CBD olyan aktivitásait mutattuk ki, amelyek a vegyület szívritmuszavart okozó hatására utalnak. Nem teljesen ismert a veszély mértéke, az azonban figyelemre méltó, hogy a kannabiszt (s ezzel a CBD-t is) fogyasztó fiatalok körében fokozott a hirtelen szívhalál kockázata. Ennek hátterében a CBD hatása is állhat, tehát jó vigyázni ezzel a vegyülettel – mondja a marosvásárhelyi származású dr. Csupor Dezső egyetemi docens. A szegedi egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetőjeként fő kutatási területe a növényi vegyületek kémiai vizsgálata és azok hatékonyságának felmérése a klinikai gyógyszerészetben.