Követendő dán példa

Örvendetes, hogy tájainkon is, akárcsak Európa-szerte, fel-felbukkan egy-egy „dobozba zárt” üzem. Bár minden kicsi faluban lenne belőlük, nem is egy, hogy a helybelieknek ne kelljen a vándorbotot venni, s külföldön munkát keresni.

Fotó: Nagy Tibor

Örvendetes, hogy tájainkon is, akárcsak Európa-szerte, fel-felbukkan egy-egy „dobozba zárt” üzem. Bár minden kicsi faluban lenne belőlük, nem is egy, hogy a helybelieknek ne kelljen a vándorbotot venni, s külföldön munkát keresni. Sárpatakon egy dán vállalkozó, nevezetesen Benny Kaslund 2009 és 2012 között nyílászárógyárat létesített, amelyben jelenleg százan dolgoznak, helybeliek és környékbeliek.

A vállalkozás neve sok mindent elárul: Jó és Olcsó Kft. – bejegyzett nevén Bun şi ieftin Srl. – , melynek hallatán óhatatlanul kifogástalan minőségű termékekre gondol az ember. S ahogy beléptünk a gyár kapuján, meggyőződhettünk, hogy valóban így van.

A gyár részlegein a helybeli Csorvási József csoportvezető vezetett végig, aki több éven át külföldön hasonló ipari létesítményekben vállalt munkát. Elmondta, hogy az üzemben kifogástalan svédországi és dániai fenyőfát dolgoznak fel. Azért importálják a fát, mert az északi fenyőfajták sokkal jobb minőségűek, keményebbek, sűrűbbek a gyűrűik, s a faanyag sokkal gyantásabb. Ezért a késztermékek is sokkal jobban viselik a zord időjárási viszonyokat. Azért kell a készmunkát is a zord időjárási viszonyoknak megfelelően tervezni, mert nemcsak a faanyagot hozzák be külföldről, hanem a késztermék is oda kerül vissza, mégpedig Európa északi országaiba. Sárpatakon tulajdonképpen csak a megmunkálás történik. És nem akárhogyan, hanem csúcstechnológiával.

Az üzemben alkalmazott gyártási technológia minden mozzanata számítógép-vezérlésű. Kezdve a párásító berendezéstől, amely a faanyagraktárban 7-12 fokos páratartalmat biztosít, egészen az ajtó- és ablakkeretek méretre szabásáig, festéséig. Érdekességképpen említjük, hogy egy-egy ajtó elemeire lézerrel nyomtatják rá a kódot, hogy véletlenül se cserélődjenek össze.

– A gyárban jelenleg napi 150 ablakot gyártanak, de rövidesen növelik a kapacitást, hiszen állandó rendelések érkeznek. A hiba ebben a gyárban nem megengedett, így selejtünk sincs. A faanyagot olyan milliméter-pontossággal szabjuk le, hogy veszteség nincs. A nyílászáróink sokkal egyszerűbbek, tartósabbak, mint a hazai piacon gyártottak és forgalmazottak. Az itt gyártott fa nyílászáró ideális, mert levegőzik, kicsi a hővesztesége és esztétikus. Amikor rákerül a festék, a laikusok meg sem mondják, hogy fából készült, hiszen annyira sima a felülete, hogy könnyen összetéveszthető a műanyag ablakkal, ajtóval – mondta el Csorvási József, aki bevallotta, hogy termékeik nagyon keresettek az észak-európiai piacon, Dániában, Svédországban és Norvégiában.

Dán vállalkozásról lévén szó, a dán üzemvezetővel is szóba szerettünk volna állni. Erre a csoportvezető a szerelőcsarnokban egy munkaruhás fiatalemberre mutatott, aki egy másik munkással éppen ablakot szerelt, s aki mellett a látogatás során már elhaladtunk egyszer.

– Ő az, Kenneth. Kenneth Linden – mondta a csoportvezető, nem kis meglepetésünkre. S ez az a pont, ami mindent megmagyaráz. A különbség az általunk megszokott igazgatói magatartás és a dán munkamorál között. A dán főnök a munkásokkal együtt a csarnokban dolgozik nap mint nap, nem fehér ingesen, nyakkendősen osztogatja a feladatokat az irodában. De ugyanezt teszi a tulajdonos is, Benny Kaslund, aki még az áruszállító kamionra való rakodásnál is elejétől végig segédkezik.