2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A 9. Csűrszínházi Napok különleges programja volt a mikházi Reneszánsz panzió teraszán megrendezett díszlet- és kortörténeti jelmezbemutató.


A 9. Csűrszínházi Napok különleges programja volt a mikházi Reneszánsz panzió teraszán megrendezett díszlet- és kortörténeti jelmezbemutató. Az udvart ellepték a középkori ruhák, köztük megtalálhattuk Szent István palástjának másolatát, sőt a koronát is láthatták az érdeklődők. Ezenkívül különböző mesefigurák jelmezeit is felvonultatták a rögtönzött kifutón. A ruhák alkotója Húros Annamária díszlet-, jelmeztervező és belsőépítész, aki többszáz magyarországi színdarab és nagyprodukció ruháit álmodta meg, sőt a sajátos zenét és látványvilágot felvonultató Nox együttes ruhái is az ő kreativitását dicsérik.

Az alkotó a magyar színházi élet egyik ismert, meghatározó művésze. Nagykanizsán született 1948. január 22-én. A budapesti Iparművészeti Főiskolán belsőépítészként diplomázott 1977-ben. Előbb tervezőirodában dolgozott, majd 1979-ben ösztöndíjjal a szentpétervári Nagy Drámai Színházban színpadi tervezést tanult. 1979–1980 között a szolnoki, 1981-től a pécsi társulatnak tervezett – pécsi évei alatt sajátos, senkivel sem összetéveszthető stílust teremtett magának. Konstruktív színpadépítő és öltöztető. Szinte valamennyi műfajhoz tervezett jelmezt, látványt, a produkciók száma négyszázhoz közelít. Jelmezeit mindig megtartják a varrodákban, egy-egy ruhája hosszú éveken keresztül kis átalakítással mindig más és más darabban tűnik fel, mert színpadi hatásukra sokszor van szükség. Ezért lehetnek önálló kiállítási tárgyak, önálló műremekek.

Húros Annamária eltökélt szándéka, hogy jelmezmúzeumot hoz létre, amelyet alapítványként vagy közhasznú társaságként működtetne és a bejövő hasznot a ruhák megőrzésére fordítja a későbbiekben. Az állandó kiállítás mellett a múzeumban régi korok híres színészcsillagainak egykori jelmezei láthatók majd, és azt is be kívánják mutatni, miként jelenítették meg ugyanazt a darabbeli figurát a különböző érákban a színházak. Az értékek megőrzésére szeretné létrehozni a jelmezmúzeumot Húros Annamária, aki intézményének már nevet is adott: Füba – A fügefalevéltől a baseballsapkáig – olvashattuk a munkásságát méltató internetes portálokon.

A jelmeztervező a Népújságnak elmondta: három raktára tele van ruhákkal, jelmezekkel. Ameddig nem kap állandó helyszínt a múzeumnak, addig vándor-jelmezkiállításokat tart. 2002-től járja az anyaországot, és ha hívják, természetesen máshol is szívesen felvonultatja munkáit. A készlete szinte kifogyhatatlan, hiszen több mint 25 év munka áll mögötte: az őskortól a századfordulóig minden időszakról van ruhája, kiegészítője.

Egy sajtótájékoztatón kifejtette, sokszor újra felhasználják a színházi raktárban talált ruhákat. Leszednek róluk fodrot, csipkét, levágják az aljukat, a pénztelenség miatt átalakítják őket. Rovarok, egerek pusztítják a raktárakban a művészi értékű ruhákat. Ezért tárolja külön a munkáit, amelyeket szűk körben előadásokra kölcsönad.

Az alkotást illetően Húros Annamária lapunknak kifejtette, nem célja teljes egészében rekonstruálni a korabeli öltözetet már csak a felhasznált anyag miatt sem, hiszen ezek a jelmezek 70–100 előadást is meg kell érjenek, ezért tartós – modern – anyagokból készülnek, amelyek bírják a hurbolást, a tárolást. S nyilván a színmű is megköveteli azt, hogy a korhűség mellett milyen elemek kerüljenek fel a ruhára, így esetenként a mai divatot is belekeveri a múltat idéző jelmezekbe. S bár minden darabban szokott konzultálni a rendezővel, annyi tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik, hogy munkatársai a fantáziájára, a szaktudására bízzák, milyen díszletet és jelmezt tervezzen.

Érdekes kihívásnak bizonyult a Nox együttesnek való tervezés. A Mad Man együttes televíziós felvételéhez is készített ruhákat. Ezek megtetszettek a Nox menedzserének, aki felkérte Húros Annamáriát, hogy nekik is dolgozzon. Azóta több népszerű magyarországi pop előadóművész fellépő ruháját, színpadképét is megalkotta.

A művésznő lapunknak elmondta, szívesen állítja ki ruháit bárhol, Marosvásárhelyre is eljönne, amennyiben erre lehetőség nyílik. Akár a múzeummal is együttműködne a vár korabeli hangulatának visszavarázsolásában. Addig is olvasóink a mellékelt fotók segítségével a mikházi Ferenc-rendi kolostortemplom udvarának hangulatában időutazást tehetnek letűnt korok és a mesék világába.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató