Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-10-02 14:18:24
A közigazgatási bíráskodásról szóló 2004. évi 554-es törvény előírásai értelmében bárki, aki úgy véli, hogy valamely jogában vagy jogos érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy kérelme törvényes határidőben való megoldásának elmulasztásával sérelmet szenvedett, az aktus érvénytelenítése, a követelt jog vagy jogos érdek elismerése és a kár jóvátétele érdekében az illetékes közigazgatási bírói hatósághoz fordulhat. A jogos érdek lehet magán- vagy közérdek.
A jogában vagy jogos érdekében sértett személyen kívül közigazgatási bírói hatósághoz fordulhatnak a következő személyek és hatóságok is:
– aki más személyhez intézett egyedi jellegű közigazgatási aktussal jogában vagy jogos érdekében sérelmet szenvedett,
– a nép ügyvédje, valamely magánszemély megkeresése alapján megvalósított ellenőrzés nyomán, ha úgy véli, hogy az aktus jogellenessége vagy a közigazgatási hatóság hatalmi visszaélése csak igazságügyi úton hárítható el,
– az ügyészség, ha úgy véli, hogy a személyek jogait, szabadságait és jogos érdekeit a közhatóságok hatalmi visszaéléssel kibocsátott egyoldalú egyedi közigazgatási aktusai sértik,
– a törvénytelen közigazgatási aktust kibocsátó közhatóság kérheti a közigazgatási bírói hatóságtól annak semmissé nyilvánítását, ha az aktus már nem vonható vissza, mivel polgári forgalomban van és joghatást gyakorolt,
– a prefektus és a Köztisztviselők Országos Ügynöksége, valamint a jogaiban vagy az esetnek megfelelően jogos érdekeiben sérelmet szenvedett bármely közjogi személy.
A törvény szerint közigazgatási ügyiratnak (románul act administrativ) nevezzük a közhatóság által a törvény végrehajtása vagy végrehajtásának megszervezése érdekében kibocsátott egyedi vagy szabályozó jellegű egyoldalú aktust, amely jogviszonyt keletkeztet, módosít, vagy megszüntet. Közigazgatási aktus e törvény értelmében a közhatóságok által megkötött azon szerződés is, amely tárgya: köztulajdonban levő javak hasznosítása, közérdekű munkálatok kivitelezése, közszolgáltatások végzése, valamint közbeszerzés.
Közigazgatási bíráskodás (románul contencios administrativ) olyan jogvitáknak a törvény szerint az illetékes közigazgatási bírói hatóságok általi megoldását célzó tevékenység, amelyekben legalább egyik fél egy közhatóság, s a jogvita közigazgatási aktus kibocsátásából, vagy az esetnek megfelelően, e törvény értelmében megkötéséből, esetleg valamely jogra vagy jogos érdekre vonatkozó kérelem határidőben való megoldásának elmulasztásából vagy indokolatlan elutasításából keletkezett.
Ugyanakkor léteznek olyan ügyiratok is, amelyek nem támadhatók meg a közigazgatási bíráskodás keretében, ilyenek a következők:
– a közhatóságok által a Parlamenttel való kapcsolatukra vonatkozóan kibocsátott közigazgatási aktusok,
– a katonai jellegű parancsnoki aktusok,
– azok a közigazgatási aktusok, amelyek módosítására vagy érvénytelenítésére organikus törvénnyel más bíráskodási eljárást írnak elő,
– a hadiállapot, ostromállapot vagy sürgősségi állapot rendszerének alkalmazására, a nemzetvédelemre és nemzetbiztonságra vonatkozó, illetve a közrend helyreállítására, valamint a természeti csapások következményei, a járványok és állatjárványok elhárítására kibocsátott közigazgatási aktusok csak hatalommal való visszaélés végett támadhatók meg.
A közigazgatási bírói hatósági keresetek megoldási eljárása több szakaszból áll, az első szakasz az előzetes eljárásból, majd utána következik a kereset érdembeli megoldása és az esetleges felfolyamodás, valamint végrehajtási eljárás.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com