Labdajáték
2011-10-15 12:59:35
- Bodolai Gyöngyi
Pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon és Semmítőszéken az Országos Diszkriminációellenes Tanács és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség.
Pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon és Semmítőszéken az Országos Diszkriminációellenes Tanács és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség. A legmagasabb igazságügyi fórum semmissé nyilvánította a Maros megyében működő táblabíróság közigazgatási részlegén hozott ítéletet, amellyel felmentették a megyei tanfelügyelőséget a hátrányos megkülönböztetés vádja és az ezért kirótt 600 lejes pénzbírság alól – tájékoztatott Magos Méta ügyvéd, a pedagógusszövetség jogi képviselője.
A legfelsőbb bíróság ugyanakkor visszaküldte a peranyagot, hogy azt a táblabíróságon tárgyalják újra. A történtek kapcsán azt mondhatnánk, hogy lám-lám, mégiscsak érdemes az igazságügyhöz fordulni. Ha azonban arra gondolunk, hogy 2009 óta folyik a per, és az újratárgyalás miatt ki tudja, mikor lesz vége, s hogy hol vannak már azok az egykori középiskolás diákok, akiket a jogsérelem ért, felmerül a kérdés, hogy van-e értelme a végsőkig kitartani? Amire a válasz csakis az lehet, hogy másként nem tehetünk, ha azt szeretnénk, hogy valaha is érvényt szerezzünk a minket megillető jogoknak.
A könnyebb érhetőség kedvéért dióhéjban hadd pörgessük vissza az eseményeket.
2009 kezdetén a megyei tanfelügyelőség három szaktanfelügyelője olyan beiskolázási tervet állított össze és hozott nyilvánosságra az intézmény honlapján, amely négyszáz kilencedik osztályt végzett magyar diáknak nem biztosította volna, hogy anyanyelven tanuljanak tovább. A tervezetről értesülve a Civil Elkötelezettség Mozgalom és a pedagógusszövetség aláírásokat gyűjtött, amelyekkel az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. A tanács 2009. január 27-én ajánlást fogalmazott meg a megyei tanfelügyelőségnek a tervezet kiigazítására oly módon, hogy minden magyar diáknak tegyék lehetővé, hogy az anyanyelvén tanulhasson tovább. Mivel a tanfelügyelőség nem vette figyelembe az ajánlást, a pedagógusszövetség újra az ODT-hez fodult, amely május 14-i újabb határozatában erősítette meg, hogy a beiskolázási tervezet hátrányos helyzetbe hozza a magyar diákokat, s ezért 600 lejes pénzbírságot rótt ki a tanfelügyelőségre. A határozat és a pénzbírság eltörléséért a tanfelügyelőség keresetet indított a Diszkriminációellenes Tanács ellen, s perbe hívta az RMPSZ-t is, majd a felelősséget a közoktatási minisztériumra és a kormányra próbálta hárítani. A hosszas huzavona idején a per különleges fordulatokat vett. Adott pillanatban a semlegességéről megfeledkező bírónő azt a kérdést vetette fel, hogy szükség van-e egyáltalán magyar tannyelvű szakközépiskolákra. Ezek után nem meglepő, hogy a táblabíróság közigazgatási részlegén a tanfelügyelőség nyerte meg a pert, amelyet felmentettek a hátrányos megkülönböztetés vádja és az ezért kirótt pénzbírság kifizetése alól. Az Országos Diszkri-mináciellenes Tanács ezt a határozatot fellebbezte meg, amit a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék el is törölt. A tárgyalás pedig a táblabíróságon kezdődik újra.
