Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-06-14 09:15:55
A lakásfosztogatásos esetek felében a tulajdonos hanyagsága jelentősen megkönnyítette a rablók dolgát – derül ki a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség által a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből. Ezért a rendőrség az elmúlt hónapban megelőző céllal tájékoztató kampányt szervezett a vidéki településeken.
Bár általában nem okoznak tetemes anyagi kárt, az utóbbi időben egyre gyakoribb jelenséggé vált a lakásfosztogatás, főként vidéken, ahol sok a lakatlan, vagy csupán időszakosan lakott ház, amelyek nincsenek kellőképpen ellátva biztonsági zárakkal. Mindemellett az is közrejátszik, hogy a vidéki lakók nem is igen zárják a kaput, ajtót, ugyanis a kis közösségekben, ahol mindenki mindenkit ismer, az emberek nincsenek szokva ahhoz, hogy tartaniuk kellene valakitől. A rendőrség birtokában lévő adatok szerint Maros megyében vidéken közel 2 ezer lakatlan vagy időszakosan lakott ház van, és a több mint 1800 hétvégi ház is könnyű préda a fosztogatók számára. A megyei rendőrség kampánya a vidéki rendőrőrsök személyzete, a helyi egyházi képviselők segítségével zajlott, több mint hatezer lakost tájékoztattak, miként előzhetik meg lakásuk kifosztását.
A kulcs a lábtörlő alatt
Míg vidéken a betörések többsége az éjszaka leple alatt történik, városon reggel 8 és délután 4 óra között lépnek akcióba a lakásfosztogatók, kihasználva, hogy ebben az időszakban a családok felnőtt tagjai dolgozni vannak, a gyerekek pedig iskolában – fejtette ki Livia Popa, a megyei rendőr-felügyelőség sajtószóvivője, aki szerint az idei adatok a lakásfeltöréseket illetően megegyeznek a tavalyi-akkal. Az elmúlt év első tíz hónapjában megyeszerte több mint 400 lakásfeltörést jelentettek.
A rendőrség figyelmeztet: a betörések felében a tulajdonos hanyagsága is közrejátszott abban, hogy megkárosították. A rendőrök nem győzik hangsúlyozni, hogy egy kis odafigyeléssel számtalan betörés megelőzhető lenne. Vidéken igencsak jellemző, hogy ha be is zárják a kaput, a kulcsot az ajtó fölött, az ajtó melletti virágcserépben vagy a lábtörlő alatt hagyják. Városon is gyakori, hogy a tulajdonosok elmulasztják bezárni az ajtót, amikor otthon tartózkodnak, így amíg a fürdőszobában vagy a másik szobában tesznek-vesznek, a rablók benyitnak és az előszobából elemelnek egy-egy táskát, maroktelefont.
A statisztika szerint leggyakrabban találomra szemelik ki áldozatukat a bűnözők, alig néhány esetben mennek biztosra, vagyis ritkán tudják előre, hogy érték van a lakásban. A leggyakoribb módszer az, hogy bekopognak egy ajtón, ha valaki kinyitja, akkor elnézést kérnek, mondván, hogy rossz helyre kopogtak, ha pedig senki sem válaszol, akkor megpróbálnak benyitni. Ezért kell mindig bezárni a bejárati ajtót, akkor is, ha otthon tartózkodunk. Földszinti tömbházlakásban, valamint magánházakban nem tanácsos felügyelet nélkül hagyni a nyitott ablakot, nem szabad beengedni a lakásba idegeneket, akik különféle termékeket kínálnak, valamint olyanokat, akik alapítványok, szolgáltatók képviselőinek adják ki magukat. Ugyanakkor nem tanácsos nagyobb pénzösszeget tartani a lakásban, és még a legközelebbi ismerősöknek sem ajánlatos elárulni, hogy értéket tartunk otthonunkban.