Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2019-03-21 16:37:35
A szomorúságot nem lehet leírni, a gyászt és a bánatot csak belül lehet érezni. Nem az a gyász, ami könnyet csal a szemünkbe, hanem amit a szívünkben hordozunk egy életre.
Elvesztettem azt, akit annyira szerettem, jókedvem, nyugalmam vele elvesztettem. Üres már a lakás, nincs ki hazavárjon, ezért nem jön éjjel a szememre álom. Fájdalmunkat nem enyhítik a múló évek, a mosoly mögött is ott vannak a fájó könnyek.
És íme az évek száma újra eggyel gyarapodott, amióta a nemes lélek közülünk eltávozott. Ez a földi élet csak egy futó kaland, búcsút venni néha idő nem is marad.
Így történt ez akkor is, már 4 éve, amikor jóságos szíve utolsót dobbant, és búcsú nélkül itthagyott bennünket. Azóta nincs más, csak könny és szívfájdalom, és hogy mennyit kell kibírni, jó Uram, csak te tudod.
Összetört szívünk mély fájdalmával emlékezünk LÁSZLÓ ROZÁLIÁRA március 24-én, amikor 4 éve a kegyetlen halál elragadta közülünk.
Emlékét őrzi bánatos lánya, Katalin, valamint szerettei.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! (8/1864-I)