Látványból jeles, minőségből cseles?!

• 2012-07-10 16:15:12

A zöldség- és gyümölcsfogyasztásról nem kell lemondani, ajánlott viszont tudatosabban vásárolni. Lehetőleg ismert, hazai terméket vásároljunk – tanácsolják a szakemberek. A legbiztosabb, ha a termelőtől szerezzük be a zöldséget, gyümölcsöt, ez egyben garancia is lehet a minőségére.

Fotó: Nagy Tibor

A szomszéd kertje mindig zöldebb, a cseresznyéje ropogósabb, a paradicsoma pirosabb, a salátája frissebb, és … a piaci standja is mutatósabb. Az asztalok roskadoznak a friss zöldségtől, gyümölcstől, a választék nagy, így a piaci eladók körében sem ismeretlen a konkurencia fogalma, legyen szó kis- vagy nagytermelőről. Hiába az árkülönbség és a szóbeli reklám, végső soron a termék az, ami számít. A bizalom s az előzetes tapasztalat is sokat nyom a latban. Van, aki már a jól ismert, régi piaci eladókhoz jár vissza, van, aki percekig kerülgeti az asztalokat, amíg sikerül eldönteni, hogy mi kerüljön a szatyorba. A vásárlók elsősorban a friss, jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt keresik, ám nem minden, ami kinézetre tetszetős, bizonyul jónak is.

A minőség összefügg a termesztés módjával és azzal is, hogy hazai vagy külföldi terméket árulnak-e az eladók.

– A vegyileg előállított tápszerek használata csak mennyiségi és nem minőségi növekedést eredményez. Sokkal egészségesebb az, ami a természethez közelebb áll, a növénytermesztésben a szerves trágya használata a jó, hiszen ősidők óta ez volt a fő táperőtartalék. Mai napig is ezzel lehet jó minőségű és viszonylag magas színvonalú terméseredményeket elérni – mondja Náznán Jenő agrármérnök.

Jó a hazai

Románia a hatodik helyen áll az EU-ban, ami a zöldség- és gyümölcstermesztést illeti, a minőségre pedig eddig nem volt panasz. A nálunk termesztett zöldségek a külföldi piacokon is megállják a helyüket, sőt, minőségüket tekintve jobbak, vélik a szakemberek.

„Sajnos a megfelelő gyomirtásról és a növényvédelemről nem mondhatunk le. Addig, amíg mennyiségi termelés folyik, amíg a versenyfutás a piacok megkaparintásáért folyik, és pénzügyi gondok vannak a mezőgazdaság minden területén, addig nem lehet lemondani a mennyiségi termelésről. Ez ellentétben van a termékek minőségével, de nem mondhatunk le róla, hiszen így is látjuk, hogy a piacokat elönti a különböző országokban termelt, nagy mennyiségű mezőgazdasági termék. Semmivel sem egészségesebbek, mint amit mi állítunk elő, sőt, nem is hasonlíthatók ahhoz, ami a mi tájainkon terem, hiszen a környezeti feltételeink, talajfeltételeink sokkal jobbak és természet-barátabbak, mint ahol ezeket a növényeket termesztik és fecskendezéssel valósággal beleinjektálják a tápanyagokat. Ehhez képest a természetes körülmények között termesztett, a műtrágyahasználattal és a racionális vegyszeres növényvédelemmel előállított növényeink is sokkal jobbak, mint azok, amelyeket importálnak” – véli az agrármérnök.

Óvatosan a vegyszerekkel!

A nem megfelelő vegyszeres kezelés nyomán különböző kémiai anyagok kerülhetnek a zöldségekbe, gyümölcsökbe. Általában növényvédő szerek nyomai mutathatók ki, de pl. arzént vagy nehézfémeket is tartalmazhatnak a növények. Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatóságának felméréseiből az derül ki, hogy az EU-ban fogyasztott zöldségek 60%-a és a gyümölcsök 30%-a tartalmaz valamilyen vegyszermaradványt, a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint évente 3 millió ember kerül kórházba gyomirtó szerek okozta mérgezés miatt. A Harvard Egyetemen végzett legfrissebb kutatás eredménye azt mutatja, hogy a gyomnövényirtó szerek az ADHD vagy a gyerekek hiperaktivitásának kialakulását is befolyásolják.

A vegyszermaradványok akkor is károsak lehetnek az egészségre, ha nem haladják meg az előírt értékeket.

– Mindenképp ártalmas, ha bekerül a szervezetbe, májat, vesét, idegrendszert, mindent támadhatnak – mondja dr. Sáfár Emese családorvos.

„Nem feltétlenül az azonnali hatás, amit észreveszünk, hanem a kumulálódott. Idővel a szervezetben felhalmozódott káros anyagok mennyisége fog kiváltani nagyobb, észlelhető károsodást. Van viszont olyan eset is, amikor azonnali tünet is megfigyelhető, pl. hasmenés, hányinger, rossz közérzet, de allergiás reakciókat is kiválthatnak a gyomnövények vagy kórozók ellen használt vegyszerek” – tudtuk meg a családorvostól.

Ellenőrzés van is, nincs is

A termékek minőségi ellenőrzését rendszeresen elvégzik a hatóságok. Általában nem a piacon, hanem a mezőn, a fóliákban. Vizsgálják a zöldségek, gyümölcsök küllemét, színét, méretét, húsát, aromáját, a vegytani vizsgálatra azonban ritkán kerül sor.

A fogyasztóvédelmi felügyelőség a termékek eredetét és minőségét bizonyító iratokat, valamint az eladási körülményeket, a higiéniai szempontok betartását ellenőrzi, tudtuk meg Csomóss Miklós főfelügyelő-helyettestől. A termékek minőségéért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság felel.

„A törvény kötelezi a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, akik piacra termelnek, hogy növényvédelmi kezelési naplót vezessenek, amelyből ellenőrzés esetén kimutatható, hogy nem adagolták-e túl, vagy nem használtak-e tiltott szereket. A mezőgazdasági igazgatóságnak van egy ellenőrző szerve, amely kötelező módon mintát vesz a piacok termékeiből, szemrevételezéseket tart és megállapítják, hogy illeszkednek-e az előírt szabványokba. Maros megyében létezik egy szermaradvány-meghatározó laboratórium, amely segítségével a növényekben felhalmozódott vegyszereket tudjuk kimutatni és ez nagyban segíthet abban, hogy az importból vagy a saját termelésből származó termékek vegyszermaradványait ellenőrizzük. Egyetlen gond, hogy ezek az ellenőrzések, elemzések nem olcsók, ha nincs rá megfelelő állami alap, csak a termelők pénzén végezhető el, s azok bizony nem költenek arra, hogy a termékeiket megvizsgáltassák” – tudtuk meg Náznán Jenő agrármérnöktől.

Ioana Viorica, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság tanácsadója is megerősítette, hogy körülményes a termékek vegyi összetételének a vizsgálata, hisz kevés erre a támogatás. Ritkán ugyan, de gyűjtenek be termékpróbát, az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi piacokon helyi termesztőktől eladásra kerülő zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak az emberi szervezetre nézve káros anyagokat.

Mi a teendő?

A zöldség- és gyümölcsfogyasztásról nem kell lemondani, ajánlott viszont tudatosabban vásárolni. Lehetőleg ismert, hazai terméket vásároljunk – tanácsolják a szakemberek. A legbiztosabb, ha a termelőtől szerezzük be a zöldséget, gyümölcsöt, ez egyben garancia is lehet a minőségére. Ami a termékek vegyszertartalmát illeti, nem marad más hátra, mint megbízni a nagytermelők szakértelmében, a kistermelők tapasztalataiban és remélni, hogy a friss zöldség és gyümölcs valóban az, aminek látszik.

Toth Ibolya