Lázár Kálmán ornitológus, állatkertész

A sírkövön szárhegyi gróf Lázár Kálmán (1827. május 27., Bencenc – 1874. február 27., Erzsébetváros) természettudós és sárdi Simén Amália nevét olvashatjuk.

Simén-kúria, Kelementelke (Fotó: Átyin Andrea Kata)

Balavásár irányából Kelementelkére érkezve mindjárt az első házaknál bal kéz felől kis mezei út célozza meg a meredek domboldalt. Ha vesszük a fáradságot, és felkapaszkodunk a művelt kertek, kis szőlősök, családi sírkertecskék között, százados diófák árnyékában egy kis temetőkápolna romjaihoz érünk, fölötte egyetlen magányos síremlékkel. A sírkövön szárhegyi gróf Lázár Kálmán (1827. május 27., Bencenc – 1874. február 27., Erzsébetváros) természettudós és sárdi Simén Amália nevét olvashatjuk. A mellette lévő kopjafa jelzi, hogy a tört keresztű, magányos sírkő alatt neves személyiség: az állattan és ezen belül főként a madártan jeles képviselője, a pesti állatkert egyik alapítója, az első magyar nyelvű ornitológiai és állatkert-bemutató művek szerzője, tudós akadémikus nyugszik.

Lázár Kálmán az I. Lipót császártól grófi címet nyert szárhegyi gróf Lázár Ferencnek (1675–1742) volt az ükunokája. Lázár Ferencnek hat gyermeke született, köztük a legkisebb volt Gábor. A mesebeli legkisebb fiú motívuma, ki bátyjai után utolsónak indul szerencsét próbálni, és végül ő jut legmesszebbre kitűzött célja megvalósításában, többször is előfordul a család Gábortól Kálmánig vezető ágánál. A szárhegyi Lázár-kastélynak az osztrák Acton tábornok általi felégetése, majd rendbe tett szárnyának újbóli leégése után a család többnyire Szászerkeden (ma Mezőerked, Archiud, Beszterce-Naszód megye) tartózkodik. Erkeden gazdálkodik Gábor is. A kiskendi „szép” Kun Klárával kötött házasságából születik István, Lázár Kálmán nagyapja.

Esténként a tűzpadka fényénél volt mit mesélnie István nagytatának. Zászlótartóként vett részt a hétéves háborúban. Hadifogságba esett. A foglyokat szállító hajó elsüllyedt a viharos tengeren, sikerül partra úsznia. Gróf Haller Erzsébettel kötött házasságából hét gyerek születik, köztük a legkisebb Kálmán édesapja, Benedek, aki Györgyfalván él neje birtokán gazdálkodva. Szenvedélyes kertész volt, híresek voltak az általa kísérletezett gyümölcsösök.

Az édesapa, Lázár Benedek hivatásos katonának készült. Részt vett a napóleoni háborúkban, többször is megsebesül, lovas kapitányként szerel le. Gróf Bethlen Máriával kötött házassága után Bencencen (Aurel Vlaicu, Hunyad megye) telepedett le. Udvarházat épített és itt gazdálkodott. Alsó-Fehér vármegyében alispáni, főkirálybírói, adminisztrátori tisztségeket töltött be. 1835-től 1837-ben bekövetkezett haláláig főispán. Két gyermekük született Bencencen: Johanna és Kálmán.

Lázár Benedeket sokat kínozták háborús sebei. Fájdalmára neves fürdőkön próbált gyógyírt találni. Ezután nem csodálkozhatunk azon, hogy az édesanya, Bethlen Mária a széltől is óvta egyetlen fiúgyermekét. Otthon taníttatta, csak tizenhat éves korában engedte el a kolozsvári piarista líceumba. Lázár Kálmán a kolozsvári Szent József Fiúneveldében 1843-ban kezdi líceumi tanulmányait, majd ugyanitt két évig jogot tanul.

Végzős joghallgatóként diáktársaival együtt vett részt 1848 márciusában a kolozsvári ifjuság zajos megmozdulásaiban. A birtokos nemesség konzervatív része igyekezett minél jobban elodázni a jobbágyfelszabadítást. Szűk látókörük legtragikusabb következménye: sikerült végleg az osztrákok mellé állítani Erdély románságát. Édesanyja és nővére Kolozsvárra menekült, bencenci birtokukat feldúlták, udvarházuk leégett.

Lázár Kálmán 1848. szeptember elsején jelentkezik a Perczel Mór szervezte Zrínyi szabadcsapatba. Közhonvédként harcol Jellasics ellen a pákozdi csatában. Október 12-től a 34. honvéd zászlóalj főhadnagya, 1849. február 1-jén századossá léptetik elő. Rá két hónapra már Henryk Dembinski seregében harcol. Az édesanyjától kitűnő nevelésben részesülő fiatal tiszt jó francia nyelvtudásának köszönhetően a fővezér mellett vezérkari segédtisztként vesz rész a diadalmas tavaszi hadjáratokban.

Temesvár után Dembinskivel együtt ott találjuk a törökországi menekültek között. Augusztus 15-én Orsovánál lépik át a magyar–török határt, Vidinbe kísérik a menekülteket. Lehetőségük lett volna rangjuk megtartása mellett beállni a török hadseregbe, tovább harcolni az oroszok ellen. Ennek a feltétele viszont az iszlám vallás felvétele volt. (Ehhez mindössze a Korán egyetlen versét kellett volna kijelenteniük: „La IIaha illallah Muhammadur Rasool Allah.”) Az iszlám hit erőltetése késztette a menekülők egy részét a visszatérésre. A vidini osztrák konzulátus ajtaján kifüggesztett hirdetmény büntetlenséget ígért mindazoknak, akik nem osztrák katonaként léptek be a magyar honvédségbe. Lázár Kálmán is a hazatérést választotta. Október 21-én ülnek hajóra, szabadulása előtt három hetet vizsgálati fogságban tölt a temesvári kazamatákban. Megírja a Vidinben töltött két hónap történetét, amit 1850-ben ki is ad Magyar menekvők török földön címmel. Könyve megjelenése után beperelik, több hónapot tölt a gyulafehérvári várbörtönben. Szabadulása után feldúlt bencenci birtoka rendbetételén, udvarháza újjáépítésén dolgozik.

Borszéken ismerkedik meg a szép sárdi Simén Amáliával (1835., Kelementelke – 1907. március 28., Marosvásárhely), az esküvőre 1852. október 18-én kerül sor. A kelementelki Simén Györgynek báró Rauber Rózával kötött házasságából öt leánya és egy fiúgyermeke született. (Ifjabb Simén Györgynek volt a nevelője a későbbi neves történész, Kővári László.) Sárdi Simén György özvegye, Rauber Róza építi fel 1840-ben Szováta első fürdőlakát. Az öt lányt Marosszék legszebb lányaiként tartották számon. A legnagyobb, Róza, Ugron Lázárnak lett a felesége, fia, Ugron Gábor, korának egyik legjelentősebb politikusa, sokat tett Udvarhelyszék fejlődéséért. Nevéhez fűződik a Segesvár–Székelyudvarhely közötti vasútvonal kiépítése is. Gróf Lázár Dénes, Kálmán unokatestvére veszi feleségül a korabeli forrásokban „szép” jelzővel emlegetett Simén Ivánkát. A bécsi hadmérnöki akadémiát végzett Lázár Dénest az agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen a marosszéki fegyveresek vezetőjének nevezik ki. 1849-ben alezredesi rangban a marosvásárhelyi kiképzőközpontban dolgozik. 1849. július 7-én veszi feleségül Ivánkát. A házasság tragikus véget ér. 1849. augusztus 11-én a Kis-Küküllő völgyében pusztító kolerajárvány áldozata lesz Ivánka és két testvére is: nővére, Klári és legkisebb húga, Katinka. Augusztus 13-án a világosi fegyverletétel napján temetik el a három gyönyörű Simén lányt.

Kolozsvári diákévei alatt közli első írásait a Pesti Divatlap, a Honderű, a Budapesti Divatlap, a Hazánk, a Hölgyfutár és a Jókai szerkesztette Életképek. Jókai Mór első erdélyi útján fel is keresi bencenci birtokán a már ismert novellistát. Jókai kísérőjének, Kővári László történésznek viszont még kelementelki nevelő korából kedves ismerőse az alig 18 éves feleség, Simén Amália. Kőváritól Bencencen elválva, Lázár Kálmánék kísérik Jókait székelyföldi körútján. Első állomásuk a kelementelki szülői ház, ahol május 17 és 20. között tartózkodik Jókai. (A Simén-kúrián lévő emléktábla, hibásan, 18. és 20-a közé teszi a látogatás idejét. Hiba csúszott a Petőfi-emléktábla szövegébe is. Petőfi valóban ebédelt Kelementelkén, ugyanis abban az időben sok helyen még ebédnek nevezték a 10 óra tájban történt étkezést, de nem utoljára! Aznap még kétszer ebédelt Székelykeresztúron, itt fogyasztva el dél- és estebédjét.)

Tudományos tevékenységének leggazdagabb korszaka az 1850–60-as évekre esik. A bencenci birtokán őrzött gyűjteménye 2000 kitömött madarat és 8000 preparált madártojást számlált! Ő állította össze, elsőként, az Erdélyben honos madarak listáját. Levelező kapcsolatban állt kora legjelesebb természettudósaival, így Alfred Brehmmel is. Magyar és német nyelvű tanulmányai, ismeretterjesztő cikkei jelennek meg szakfolyóiratokban, hetilapokban. 1864 és 1866 között adja ki A lég urai című hatrészes munkáját. 1867-es akadémiai székfoglalója is Magyarország madárvilágáról szól. Tagja a Német Természettudományos Akadémiának is.

Részt vesz a pesti Állatkerti Részvénytársulat megalakulását előkészítő bizottság munkájában. Tisztviselője az 1866-ban megnyíló pesti állatkertnek. Szerzője az első magyar nyelvű állatkert-ismertetőknek: A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől, 1866, név nélkül, Körút az állatkertben, 1867.

1869 és 1872 között a hátszegi választókerület országgyűlési képviselője. Munkáját nagy lelkesedéssel, de kevés sikerrel végezi, így a következő választáson nem kap új mandátumot.

Csalódottan vonul vissza bencenci birtokára. A munkába menekül. Nemcsak magyar és német nyelven közölt írásainak, hanem a megjelentető lapok, folyóiratok címeit is hosszú lenne felsorolni: Vadász és Versenylapok, Ország Tükre, Nővilág, Vasárnapi Újság, Természettudományi Társulat Közlönye, Kertgazda, Kolozsvári Naptár, Népiskolai Könyvtár, Természet, Hazánk és Külföld, Waidmann, Fővárosi Lapok, Nők Munkaköre, Magyarország és a Nagyvilág, Bazár, Családi Kör, Gazdasági Lapok, Figyelő. Munkatársa az Egyetemes magyar enciklopédiának. Szerkeszti az Új Korszakot, a Pesti Hírlapot, a Világ Tükrét és a Vadász és Versenylapot. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.)

1872-ben Felső-Fehér vármegye árvaszéki elnökévé nevezik ki. Erzsébetvárosba költözik családjával. A szerény fizetés édeskevés a kilenctagú család megélhetéséhez. Az állandó anyagi gondok, a gondok elől a munkába való menekvés tovább fokozzák a politikai kudarc kiváltotta depressziót. Legyengült szervezete nem tudott megbirkózni a himlőjárvánnyal, 1874. február 24-én meghalt. Végső nyughelye a kelementelki kis temetőkápolna lesz. Özvegye élete utolsó éveiben Marosvásárhelyen élő gyerekéhez költözik és itt él 1907. március 28-án bekövetkezett haláláig. A Jókai által is megcsodált, egykoron Marosszék legszebb lányai között emlegetett Simén Amáliát Kelementelkén férje mellé temetik.

Hét gyerekük született, köztük többnek is volt marosvásárhelyi kötődése. A legidősebb testvér, a Kelementelkén született Berta, Marosvásárhelyen élt 1940-ben bekövetkezett haláláig. Marosvásárhelyen vezeti oltárhoz gróf Haller Béla a második lánytestvért, Gizellát, és városunkban születik legkisebb húga, Róza, 1863 januárjában. Maros-Torda vármegye főispáni tisztét töltötte be a legkisebb fiú, István. A mesebeli legkisebb testvér motívuma visszatér Lázár Kálmán gyermekeinél is. Gróf Lázár Istvánt, miután több megyében volt alispán és főispán, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnökévé választják. Ebben a minőségében volt egyik alapítója és társelnöke a Magyar Turista Szövetségnek.