Leltár a Teleki Tékában

• 2012-03-20 17:13:50

• Kaáli Nagy Botond

Régóta rebesgetik, hogy az eltelt évek, évtizedek alatt több kötet is eltűnt a Teleki Téka állományából. Az intézmény vezetősége (talán ez okból is) a Teleki-Bolyai Könyvtár teljes állományának leltározása mellett döntött – a gigászi munka ez év februárjában fejeződött be és a kósza hírek igaznak bizonyultak: több százra tehető az eltűnt, elveszett, netán ellopott kiadványok száma.

Régóta rebesgetik, hogy az eltelt évek, évtizedek alatt több kötet is eltűnt a Teleki Téka állományából. Az intézmény vezetősége (talán ez okból is) a Teleki-Bolyai Könyvtár teljes állományának leltározása mellett döntött – a gigászi munka ez év februárjában fejeződött be és a kósza hírek igaznak bizonyultak: több százra tehető az eltűnt, elveszett, netán ellopott kiadványok száma. A részleteket sajtótájékoztatón osztotta meg Monica Avram, a Maros Megyei Könyvtár igazgatója és Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője.

– A leltározás 2007 és 2010 között zajlott. 2011 márciusában úgy döntöttünk, szüneteltetjük a Tékában a könyvtári tevékenységet, egyrészt a felújítási munkálatok, másrészt a leltározás újraellenőrzése végett. Ez utóbbi felülvizsgálást két vegyes összetételű csapat végezte (két-két könyvtáros a Teleki-Bolyai Könyvtárból és egy-egy a Megyei Könyvtárból), az eredményt a múlt héten erősítették meg: 538 kiadvány hiányzik. A nyomozást 2010-ben kezdték a hatóságok, a kivizsgálás folytatódik, új listákat bocsátottunk a rendelkezésükre. Az eltűnt dokumentumok listája pedig hamarosan fölkerül a könyvtár honlapjára, illetve a nemzetközi gyakorlat szerint más hazai és külföldi szakmai oldalakra. Lehet, hogy az elveszett kiadványok egy részét így sikerül visszaszerezni – mondta az igazgató.

Lázok Klára hozzátette: az utolsó leltárt 1967-ben végezték (ezt mindig a hivatalban levő igazgatónak kell igényelnie, a 2007-est Spielmann Mihály kérte), az eltűnt kiadványok 45 év hiányát képezik. – A Teleki-Bolyai Könyvtár minden állományát leellenőriztük, átnéztük a Teleki-, Bolyai-, Szárhegy-, Vegyes- és Duplum-raktárakat, illetve az új könyvek és folyóiratok állományait is, összesen 110.434 leltári pozíciót. Ez a szám nem a könyvtárban található kötetek számát jelzi, gyakran megtörtént, hogy egy leltárszám alá egy könyv, folyóirat, aprónyomtatvány vagy mikrofilm több száz kötetét leltározták be. 538 kötet hiányát állapítottuk meg: 125 hiányzik a Teleki-állományból, 147 a Bolyai-raktárból, 33 a Vegyes állományból, 21 a Turnovszky-anyagból, 32 a Duplum-raktárból, valamint 153 az Új raktárból. A leltár eredménye szerint, századok szerinti lebontásban: 17 a XVI., 111 a XVII., 65 a XVIII., 50 a XIX. századból (eleddig 243), 257 pedig az 1900 után megjelent dokumentumokból. Kiadási év nélküli kötetből 38. Ami fontos: nem hiányoznak ősnyomtatványok, unikumok, semmi olyan, ami pótolhatatlan. Megpróbáltunk értékfelmérést végezni, megállapítani az eltűnt dokumentumok értékét, de nem jártunk sikerrel: a kötetek értékét több tényező növeli, köztük az eredeti borító megléte, a különböző bejegyzések, aláírások – a dokumentumok pedig nem állnak már a rendelkezésünkre. Ezért az értékfelmérést 2011-ben abbahagytuk, a leltár befejezésére koncentráltunk. ’88–89-ben elkezdődött ugyan egy leltározási folyamat, de az abbamaradt: a forradalom közbeszólt. Viszont az akkori dokumentumokon már feltűnnek olyan kiadványok, amelyek most is hiányoznak, ezek nyilvánvalóan a diktatúra idején tűntek el. Hiányoznak történelmi, földrajzi, irodalmi, latin, német és magyar nyelvű kötetek, illetve atlaszok. Kéziratok viszont nincsenek közöttük. A hiány nagy, de részünkről időközben megtörténtek a szükséges lépések: a Teleki–Bolyai Könyvtárat korszerű biztonsági berendezéssel látta el a megyei tanács, és megszigorítottuk az olvasótermi kiszolgálás rendszerét is. Mi vagyunk az a generáció, amely következetes munkával kiderítette az elmúlt majd' fél évszázad alatt eltűnt dokumentumok számát. Nagyon nagy volt számunkra a tét.

Újságírói kérdésekre válaszolva az igazgatók elmondták: pénzügyi alap nincsen a hiányzó dokumentumokkal megegyező kötetek vásárlására. Lázok Klára a közösségi összefogásban reménykedik, hiszen nemcsak Marosvásárhely, Erdély, hanem Közép-Európa értékeiről van szó, és ahogyan az eddigi tapasztalatok igazolják, a civil összefogás eredményre vezet. Ily módon igyekeznek „újrapótolni” az állományt, antikváriumokból, gyűjtőktől megvásárolni az eltűntekkel megegyező könyveket. Címeket egyelőre nem adhattak, de az igazgatónő tett egy kivételt: mint megtudtuk, az egyik elveszett könyv Johannes Plebeius XVI. századi kötete.