Lemaradások a mezőgazdaságban

2011 kitartó szárazságát megszenvedte a mezőgazdaság. Augusztus 15-étől november végéig az említett időszakra számított sokévi átlag csapadékmennyiség 205 l négyzetméterenként, ezzel szemben tavaly ez az érték alig érte el a 45 litert, ami azt jelenti, hogy mintegy 160 liter volt a hiány. Megyénkben ennél nagyobb volt a szárazság a Mezőségen – Nagysármás, Mezőzáh, Mezőbánd környékén –, ahol alig 30 liter eső esett négyzetméterenként. Emiatt elmaradtak az őszi vetések.

2011 kitartó szárazságát megszenvedte a mezőgazdaság. Augusztus 15-étől november végéig az említett időszakra számított sokévi átlag csapadékmennyiség 205 l négyzetméterenként, ezzel szemben tavaly ez az érték alig érte el a 45 litert, ami azt jelenti, hogy mintegy 160 liter volt a hiány. Megyénkben ennél nagyobb volt a szárazság a Mezőségen – Nagysármás, Mezőzáh, Mezőbánd környékén –, ahol alig 30 liter eső esett négyzetméterenként. Emiatt elmaradtak az őszi vetések. A mezőgazdasági igazgatóság számításai szerint 33.129 hektár területet kellett volna bevetni (búzát 26.518 hektáron, tritikálét 2815 ha-on, árpát 1615 ha-on, repcét 1010 ha-on). Összesen azonban mindössze 15.958 hektárt, a tervezett terület alig 47%-át sikerült megdolgozni. Búzát 1345 ha, tritikálét 1149 hektáron, árpát 977, míg repcét 733 hektáron sikerült elvetni. A mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, Timar Liviu mérnök szerint nagyobb a veszteség a takarmánynövényeknél. Búzából is kevesebb termés lesz, de ha az időjárás megengedi, akkor kora tavasszal még be lehet hozni valamit a lemaradásból. Az említett ok miatt az őszi szántást sem sikerült befejezni. A tervezett 131.000 hektárból mindössze 25.000 hektáron sikerült megforgatni a földet, majd a havazást megelőző enyhe napokon megyeszerte még mintegy 60.000 hektáron szánthattak a gazdák.

Timar Liviu szerint az idei terméshozam nagymértékben függ a februári időjárástól. Ha beáll egy hosszan tartó fagy, akkor tönkremennek a vetések. A Maros megyei búzaszükségletet amúgy sem tudjuk megtermelni, a pékségeknek más megyékből kell majd beszerezniük a lisztet. Ha délen, a Román Alföldön jó lesz a termés, akkor nem szorulunk behozatalra. Ha viszont ott is gondok lesznek, számíthatunk arra, hogy külföldről kell majd búzát importálni, ami a kenyér árának a drágulásához vezethet. Minden időjárásfüggő – mondta az igazgató.

Ami az állattenyésztést illeti, a tavalyi adatokat elemezve az igazgató elmondta, megyénk állatállománya stagnál. Csökkent a szarvasmarha-tenyésztők száma, de nem csökkent az állatlétszám, ami azt jelenti, hogy kevesebb lett az egy-két állatot tartó gazda. A nagy farmokon pedig gyarapodott az állomány. Egyre többen tartanak sertést és juhot, illetve kecskét. A szakember szerint itt még nem vezették be a tejkvótát, kevésbé igényes a tartás, legelő van bőven és a közvetlen értékesítés is egyszerűbb, ezért egyre többen pásztorkodnak. Jó jel az is, hogy más országbeli vállalkozók, németek, olaszok, hollandok és arabok felvásároltak mezőgazdasági területeket, ahol nagyüzemi mezőgazdálkodással akarnak foglalkozni. Igaz, nem földtulajdonosként, hanem beruházókként. De az érdeklődés jelzi, hogy megyénkben is nagy lehetőség rejlik a mezőgazdálkodásban, amelyet még nem aknáztak ki megfelelően.

Timar Livu optimista, szerinte a megyénkbeli gazdák egyre hatékonyabban gazdálkodnak, az uniós támogatások pedig némi anyagi lehetőséget is biztosítanak. Ha van elképzelés, akkor hosszú távon valóban a mezőgazdaság lehet az az oxigénpalack, amivel a válságban levő hazai gazdaságot egy kicsit fel lehetne éleszteni.