Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szerdán Klaus Iohannis államfő kihirdette a parlament által módosított 81/2021-es törvényt, amelynek alapján az országban megelőzésként kilőhetnek 426 medvét és további 55-re úgynevezett beavatkozási engedélyt adhatnak ki. Megyénk megelőzési kvótája 43. Az intézkedést megelőző közvitán különböző pró és kontra vélemények hangzottak el a vadászatot szorgalmazók és a természetvédők között, és számos tévhit is szóba került. Néhány tévhitet eloszlatnék, hiszen én is természetjáró vagyok, és többször találkoztam medvével a természetben, a lap hasábjain gyakran foglalkoztam a témával. A szakértők megállapították, hogy a medve nem ragadozó, mint az oroszlán, nem nézi tápláléknak az embert. Akkor támad, ha megijed, és veszélyben érzi magát vagy védi a bocsait, illetve ha óvja megszerzett táplálékát. Mindhárom esetben ösztönösen reagál. Az esetek többségében, ha a természetben érzékeli az ember jelenlétét, igyekszik elkerülni a találkozást. És ezt igazolhatom, hiszen valahányszor találkoztunk – még kétbocsos anyamedvével is szembementünk –, tiszteletben tartottam a jelenlétét, és amint látta, hogy nem veszélyeztetem, békésen továbbállt. Nem próbáltunk barátkozni, etetni, szelfit készíteni, mint ahogy sokan mások teszik divatból. Az is tény, hogy igen elszaporodtak. Ezért és az erdőirtás miatt csökkent a táplálékszerzési területük. Ha kevesebb táplálékhoz jutnak, amikor az életbevágóan fontos számukra – a hibernálás előtt és után –, akkor ingerültebbek, agresszívebbek lehetnek. A hiányos élelemforrás miatt kerülnek még közelebb a lakótelepekhez, hiszen így könnyebben hozzájuthatnak az élelemhez. Szakértők kimutatták, hogy a mesterségesen elkészített táplálék (nem a természetből vett) ízfokozókat is tartalmaz, ami függőséget okozhat, ezért az a medve, amelyet az út szélén megetetnek, nem igazán megy vissza gombászni. A vendéglők maradékából etetett medvék (lásd Tusnád, Bálványos stb.), illetve a turisták által etetett egyedek megszokják az ember közelségét. Ami nem azt jelenti, hogy meg is barátkoznak velünk. A konfliktust (támadást) az esetek többségében az ember váltja ki helytelen reakciójával (megijeszti), azzal, hogy elveszi tőle az élelmet, akár az esztenán, s ezért válik agresszívvé. Ami a legfontosabb, hogy a medve mindig kiszámíthatatlan, ösztönösen reagál, nem úgy, mint egy háziállat. Természetvédőként úgy vélem, ezért is csökkenteni kell a találkozás lehetőségét. Mivel nincsen természetes ellensége, ennek egyik módja az állomány ritkítása, ami nem esztelen vadászatot jelent, amennyiben a törvényes előírást megfelelően alkalmazzák. Megyénkben az idén beavatkozásként (intervenciós kvóta alapján) öt medvét lőttek ki, egyik közülük az, amelyik beszokott az állatkertbe, megelőzésként 14-et. Ezek visszatérő egyedek voltak, veszélyeztették az embert. Öt medve autó- és vonatbalesetben pusztult el. Az idén 111 kárbevallást jegyeztek a környezetvédelmi ügynökségen, a kár értéke 596.884 millió lej, amiből 167.000 lejt fizettek ki, a többi egyelőre állami adósság. Sérülés, emberáldozat nem volt. Észszerűen kell mérlegelni, hogy ebben az összefüggésben kinek hol a helye, élettere a természetben. 2016 előtt napközben, amíg túráztunk, nyugodtan hagyhattuk a sátrunkat az erdőszélen, mert visszatérésünkkor érintetlen volt. Ma nem igazán merek a sűrűbe elkalandozni, még akkor sem, ha eddig megúsztam. Pedig én is szeretem a mackósajtot.